C‑545/10. sz. ügy
Európai Bizottság
kontra
Cseh Köztársaság
„Tagállami kötelezettségszegés – Közlekedés – 91/440/EGK irányelv – A közösségi vasutak fejlesztése – A 10. cikk (7) bekezdése – Szabályozó szervezet – Hatáskörök – 2001/14/EK irányelv – A vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztása – A 4. cikk (1) bekezdése – Díjszabási rendszer – A 6. cikk (2) bekezdése – A pályahálózat‑működtetőt az infrastruktúra biztosítása költségeinek és a pályahasználati díjaknak a csökkentésére ösztönző intézkedések elfogadása – A 7. cikk (3) bekezdése – A minimális szolgáltatások összességéért és a szolgáltatási infrastruktúrához való hálózaton keresztüli hozzáférésért fizetendő díjak megállapítása – Az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költség – 11. cikk – Teljesítményösztönző rendszer – A 30. cikk (5) bekezdése – Szabályozó szervezet – Hatáskörök – A szabályozó szervezet döntéseivel szembeni közigazgatási fellebbezés”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2013. július 11.
1. Közlekedés – Vasúti közlekedés – 2001/14 irányelv – A vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztása és díjszabás – Az infrastruktúra díjszabása – A tagállamok kötelezettségei – A pályahálózat‑működtető függetlenségének tiszteletben tartása – Terjedelem – Az infrastruktúra használatára vonatkozó maximális díj tagállam általi megállapítása – Megengedhetetlenség
(2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés, és 8. cikk, (2) bekezdés)
2. Közlekedés – Vasúti közlekedés – 2001/14 irányelv – A vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztása és díjszabás – A tagállamok kötelezettségei – A pályahálózat‑működtetőt az infrastruktúra biztosítása költségeinek és a pályahasználati díjaknak a csökkentésére ösztönző mechanizmusok bevezetése – E mechanizmusoknak a vasúti infrastruktúra‑szolgáltatás biztonságával és minőségével kapcsolatos követelményeknek való összeegyeztethetősége
(2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (2) és (3) bekezdés)
3. Közlekedés – Vasúti közlekedés – 2001/14 irányelv – A vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztása és díjszabás – Az infrastruktúra díjszabása – A díjak közvetlen költségek alapján történő megállapítása – Az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költség – Fogalom – Átültetés és alkalmazás – Tagállamok mérlegelési jogköre
(2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, (3)–(5), és 8. cikk)
4. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A kötelezettségszegés bizonyítása – A Bizottságra háruló teher – Vélelmek – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 258. cikk)
5. Közlekedés – Vasúti közlekedés – 2001/14 irányelv – A vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztása és díjszabás – Az infrastruktúra díjszabása – A tagállamok kötelezettségei –Teljesítményösztönző rendszer bevezetése – Terjedelem
(2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 11. cikk, (1) bekezdés)
6. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A megalapozottság Bíróság általi vizsgálata – Figyelembe veendő helyzet – Az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártakor fennálló helyzet
(EUMSZ 258. cikk, második bekezdés)
7. Közlekedés – Vasúti közlekedés – 2001/14 irányelv – A tagállamok kötelezettségei – A vasúti piacot szabályozó szervezet létrehozatala – A szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata – Előzetes közigazgatási jogorvoslat – Kizártság
(2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 30. cikk)
8. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – Keresetlevél – A kifogások és a jogalapok felsorolása – Alaki követelmények – A kereseti kérelmek egyértelmű megfogalmazása
(EUMSZ 258. cikk; a Bíróság alapokmánya, 21. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 120. cikk, c) pont)
9. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A jogvita tárgya – A pert megelőző eljárás során történő meghatározás – Utólagos kiterjesztés – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 258. cikk)
1. Elmulasztja a vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 4. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely meghatározza a vasúti pályahasználati díjak maximális összegét.
A vasúti infrastruktúra használatára alkalmazandó maximális díj évente hozott határozatban való megállapítása ugyanis a 2001/14 irányelv céljaival összeegyeztethetetlen mértékben korlátozza a pályahálózat‑működtető mozgásterét. Konkrétan, az ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében szereplő előírások értelmében egyes beruházási projektek esetében a pályahálózat‑működtető számára lehetőséget kell arra biztosítani, hogy a projekt hosszú távú költségei alapján magasabb díjakat állapítson meg, illetve alkalmazzon továbbra is.
(vö. 36., 37., 40. pont)
2. Igaz ugyan, hogy a vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok kötelesek figyelembe venni az infrastruktúra állapotát ezen irányelv 6. cikke (2) és (3) bekezdésnek alkalmazása körében, és hogy a meghozandó ösztönző intézkedések megválasztásának, és különösen a tagállamok által ezeken keresztül követett konkrét céloknak összeegyeztethetőknek kell lenniük a vasúti infrastruktúra‑szolgáltatás biztonságával és minőségével kapcsolatos követelményeknek, ugyanakkor kötelesek gondoskodni arról is, hogy vagy az infrastruktúra biztosítása költségeinek és a pályahasználati díjaknak a csökkentésére ösztönző intézkedések tartalmazó, több évre szóló finanszírozási szerződéseket kössenek, vagy ilyen hatású szabályozó rendszert vezessenek be.
(vö. 50., 52., 54. pont)
3. A vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 7. cikkének (3) bekezdése értelmében az e cikk (4) vagy (5) bekezdésének vagy az említett irányelv 8. cikkének sérelme nélkül a minimális szolgáltatások összességéért és a szolgáltatási infrastruktúrához való hozzáférésért fizetendő díjaknak meg kell egyezniük az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költséggel.
Ami „az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költség” fogalmát illeti, a közgazdaság‑tudomány körébe tartozó olyan fogalomról van szó, amelynek alkalmazása jelentős gyakorlati nehézségeket vet fel, meg kell állapítani, hogy az irányelv nem tartalmaz semmilyen definíciót, és hogy az uniós jog egyetlen rendelkezése sem határozza meg az e fogalomba tartozó, vagy oda nem tartozó költségeket. Ennélfogva meg kell állapítani, hogy az uniós jog jelenlegi állapotában a tagállamok bizonyos mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek az említett fogalom belső jogba való átültetése és alkalmazása tekintetében.
(vö. 62., 64., 65. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 70., 72., 116., 123. pont)
5. A vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 11. cikkének (1) bekezdéséből az következik egyrészt, hogy a tagállamoknak olyan teljesítményösztönző rendszert kell beépíteniük az infrastruktúra‑díjszabási rendszereikbe, amely arra irányul, hogy mind a vasúttársaságokat, mind pedig a pályahálózat‑működtetőt a hálózat teljesítményének javítására ösztönözze. Másrészről – a tagállamok által végrehajtható ösztönző intézkedések típusát illetően – a tagállamok továbbra is szabadon választják meg az említett rendszer részét képező konkrét intézkedéseket, mindaddig, amíg azok „teljesítményösztönző rendszernek” tekinthető, koherens és átlátható egységet alkotnak.
Nem tekinthető a 2001/14 irányelv 11. cikke teljes és megfelelő átültetésének a kölcsönös szerződéses szankciók formájában megjelenő olyan pénzügyi kompenzációs rendszer, amelynek elveit szerződésben kell meghatározni, mivel az ilyen rendszer csak fakultatív jelleggel bír, amennyiben az alkalmazása a szerződő felek döntésére van bízva. Ehhez hasonlóan az olyan nemzeti rendelkezés, amely bírságok kiszabásának előírására szorítkozik akár a hálózathasználat biztosítására irányuló kötelezettségek megsértése, akár az üzemzavarok orvoslása érdekében meghozott intézkedések elmaradása esetén, nem tekinthető úgy, hogy az említett 11. cikke értelemben vett teljesítményösztönző rendszert alakít ki az infrastruktúra‑díjszabási rendszer keretében. Végül ugyanez vonatkozik azon rendelkezésre, amely kizárólag a vasúti infrastruktúra állapotának fenntartása vagy javítása céljából biztosítja pénzügyi támogatás nyújtását.
(vö. 80., 82–84. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 85., 86. pont)
7. A vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 30. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az ugyanezen cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok által létrehozandó szabályozó szervezet által hozott közigazgatási határozatok kizárólag bírósági felülvizsgálat alá vethetők. Ennélfogva az említett 30. cikkel ellentétes az, hogy a szabályozó szervezet határozatai az esetleges bírósági felülvizsgálatot megelőzően kötelezően egy másik közigazgatási szervezet felülvizsgálata alá tartozzanak.
(vö. 100., 102–104. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 108., 109. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 125., 132. pont)