A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)
2018. június 12.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Védjegyek – Feltétlen kizáró, illetve törlési okok – Kizárólag az áru formájából álló megjelölés – A »forma« fogalma – Szín – Az áru egy részén való elhelyezkedés – 2008/95/EK irányelv – 2. cikk – A 3. cikk (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja”
A C‑163/16. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a rechtbank Den Haag (hágai bíróság, Hollandia) a Bírósághoz 2016. március 21‑én érkezett, 2016. március 9‑i határozatával terjesztett elő a
Christian Louboutin,
a Christian Louboutin SAS
és
a Van Haren Schoenen BV
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (nagytanács),
tagjai: K. Lenaerts elnök, A. Tizzano elnökhelyettes, L. Bay Larsen, T. von Danwitz, J. L. da Cruz Vilaça, C. G. Fernlund és C. Vajda tanácselnökök, Juhász E. (előadó), J.‑C. Bonichot, A. Arabadjiev, C. Toader, S. Rodin, F. Biltgen, K. Jürimäe és C. Lycourgos bírák,
főtanácsnok: M. Szpunar,
hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2017. április 6‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– Ch. Louboutin képviseletében T. van Innis avocat,
– a Christian Louboutin SAS képviseletében J. Hofhuis advocaat,
– a Van Haren Schoenen BV képviseletében W. J. G. Maas, R. Rijks, E. T. Bergsma és M. van Gerwen advocaten,
– a német kormány képviseletében T. Henze, M. Hellmann és J. Techert, meghatalmazotti minőségben,
– a francia kormány képviseletében D. Segoin, meghatalmazotti minőségben,
– a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z., Koós G. és Sebestyén E. E., meghatalmazotti minőségben,
– a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, M. Figueiredo és T. Rendas, meghatalmazotti minőségben,
– a finn kormány képviseletében J. Heliskoski, meghatalmazotti minőségben,
– az Egyesült Királyság kormánya képviseletében N. Saunders, Z. Lavery és D. Robertson, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében J. Samnadda, T. Scharf és F. Wilman, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2017. június 22‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
tekintettel az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitására vonatkozó, 2017. október 12‑i végzésre, és a 2017. november 14‑i tárgyalást követően,
a főtanácsnok kiegészítő indítványának a 2018. február 6‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22‑i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 299., 25. o.) 3. cikke (1) bekezdése e) pontja iii. alpontjának értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a Christian Louboutin és a Christian Louboutin SAS (a továbbiakban így együtt: Christian Louboutin), valamint a Van Haren Schoenen BV (a továbbiakban: Van Haren) között, a Ch. Louboutin védjegyét állítólagosan sértő cipőknek a Van Haren általi forgalmazása tárgyában folyamatban lévő védjegybitorlási perben terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós jog
3 A 2008/95 irányelv „Védjegyoltalomban részesíthető megjelölés” című 2. cikke szerint:
„Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.”
4 Ezen irányelv „Kizáró, illetve törlési okok” című 3. cikke szerint:
„(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés
[…]
e) kizárólag olyan formából áll, amely
i. az áru jellegéből következik; vagy
ii. a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy
iii. az árunak jelentős értéket kölcsönöz;
[…]”
A szellemi tulajdonról (védjegyek és formatervezési minták) szóló Benelux egyezmény
5 A Hágában 2005. február 25‑én a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság által aláírt, a szellemi tulajdonról (védjegyek és formatervezési minták) szóló Benelux egyezmény a „Benelux védjegyoltalomban részesíthető megjelölések” című 2.1. cikkében a következőképpen rendelkezik:
„(1) Önálló védjegynek minősülnek az elnevezések, ábrák, lenyomatok, bélyegzők, betűk, számok, az áru vagy a csomagolás formája, valamint a vállalkozások áruinak vagy szolgáltatásainak megkülönböztetésére szolgáló, grafikailag ábrázolható, minden más megjelölés.
(2) Ugyanakkor nem részesülhet védjegyoltalomban az olyan megjelölés, amely kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy az árunak jelentős értéket kölcsönöz, vagy a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges.
[…]”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
6 A Christian Louboutin cipőket tervez és gyárt.
7 2009. december 28‑án Ch. Louboutin egy benelux védjegy (a továbbiakban: vitatott védjegy) lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be a Benelux Szellemi Tulajdoni Hivatalnál, amely védjegyet 2010. január 6‑án 0874489. számon a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15‑én kötött, később felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 25. osztályba tartozó, következő leírású áruk tekintetében lajstromoztak: „lábbelik (az ortopéd lábbelik kivételével)”.
8 E védjegy ábrája a következő:
9 A védjegybejelentésben a védjegyet a következőképpen írták le: „a védjegy az ábrázoltaknak megfelelően a cipők talpán alkalmazott piros színből (Pantone 18 1663TP) áll (a cipő körvonala nem képezi részét a védjegynek, hanem az a szerepe, hogy egyértelművé tegye a védjegy elhelyezkedését)”.
10 2013. április 10‑én a vitatott védjegy lajstromozását kiigazították, a védjegy oltalmi körét a „magas sarkú lábbelikre (az ortopéd lábbelik kivételével)” korlátozva.
11 A Van Haren, amely cipő‑kiskereskedéseket üzemeltet Hollandiában, 2012 során olyan magas sarkú cipőket értékesített, amelyek talpa piros színű volt.
12 2013. május 27‑én a Christian Louboutin a rechtbank Den Haaghoz (hágai bíróság, Hollandia) fordult, és a vitatott védjegy bitorlásának megállapítása iránti keresetet indított a Van Haren ellen. 2013. július 17‑én e bíróság mulasztási ítéletet hozott, amellyel részben helyt adott a Christian Louboutin kérelmeinek.
13 A Van Haren ezen ítélettel szemben jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a kérdést előterjesztő bíróságnál, a rechtbank Den Haagnál (hágai bíróság), arra való hivatkozással, a Benelux egyezmény 2.1. cikkének (2) bekezdése alapján, hogy a vitatott védjegy érvénytelen. A Van Haren szerint e védjegy egy síkbeli ábrás védjegy, nevezetesen egy piros színű felületet ábrázoló védjegy.
14 A rechtbank Den Haag (hágai bíróság) először is úgy véli, hogy figyelemmel a vitatott védjegy grafikai ábrázolására és leírására, a piros szín elválaszthatatlanul kötődik a cipőtalphoz, és így e védjegy nem minősíthető egyszerű síkbeli ábrás védjegynek. A kérdést előterjesztő bíróság szerint ezen értékelő megállapítást nem cáfolja az a körülmény sem, hogy az említett védjegy leírása pontosítja, hogy „a cipő körvonala nem képezi részét a védjegynek”. E pontosítás épp ellenkezőleg, megerősíti ezt az értékelést, annál is inkább, mivel az említett leírás szerint a cipő körvonalának, amelyet a vitatott védjegy grafikai ábrázolásán feltüntettek, az a szerepe, hogy egyértelművé tegye a védjegy elhelyezkedését, és nem az, hogy azt síkbeli védjeggyé egyszerűsítse le.
15 A kérdést előterjesztő bíróság ezt követően megállapítja, hogy 2012 őszén „a Benelux‑államokban a magas sarkú női cipőket vásárló fogyasztók jelentős része be tudta azonosítani a [Christian Louboutin] cipőket mint tőle származókat, és így azokat meg tudta különböztetni a más vállalkozásoktól [származó] magas sarkú női cipőktől”, ily módon tehát ekkor ezen áruk tekintetében a vitatott védjegyet a fogyasztók védjegyként fogták fel.
16 A kérdést előterjesztő bíróság ezenfelül úgy véli, hogy a piros cipőtalp jelentős értéket kölcsönöz a Christian Louboutin által forgalmazott cipőknek, hiszen e színezés e cipők kinézetének részét képezi, ami fontos szerepet játszik a megvásárlásukra vonatkozó döntésnél. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy a Christian Louboutin a piros színezést eleinte esztétikai okokból alkalmazta, még mielőtt azt a (kereskedelmi) származás megjelöléseként fogták volna fel, és mint védjegyet használták volna.
17 E bíróság végül rámutat arra, hogy mivel a vitatott védjegy egy cipőtalpon elhelyezett színből áll, és így következésképpen egybeesik az áru egyik elemével, felmerül a kérdés, hogy a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontjában említett kivétel vonatkozik‑e erre a védjegyre. E tekintetben e bíróság azt kérdezi, hogy az e rendelkezés értelmében vett „forma” fogalma kizárólag az áru olyan térbeli tulajdonságaira korlátozódik‑e, mint annak körvonala, méretei, és kiterjedése, vagy e fogalom az áru egyéb, nem térbeli tulajdonságaira vonatkozik.
18 E körülmények között a rechtbank Den Haag (hágai bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„A [2008/95] irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja szerinti »forma« [ezen irányelv német, angol és francia nyelvi változatában: »Form«, »shape« és »forme«] fogalma az áru térbeli tulajdonságaira, például annak körvonalaira, méreteire vagy (háromdimenziós) kiterjedésére korlátozódik, vagy e rendelkezés hatálya az áru egyéb (nem térbeli) tulajdonságaira – például a színre – is kiterjed?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
19 Előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontját úgy kell‑e értelmezni, hogy egy magas sarkú cipő talpán alkalmazott színből álló olyan megjelölés, mint az alapügy tárgyát képező megjelölés, kizárólag az e rendelkezés értelmében vett „formából” áll.
20 E tekintetben, mivel a 2008/95 irányelvben sehol nem szerepel a „forma” fogalmának meghatározása, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében e kifejezés jelentésének és tartalmának meghatározása érdekében az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentését kell alapul venni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben e kifejezést használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezés részét képezi (lásd analógia útján: 2014. szeptember 3‑i Deckmyn és Vrijheidsfonds ítélet, C‑201/13, EU:C:2014:2132, 19. pont).
21 Védjegyjogi kontextusban a „forma” fogalmán általában, amint azt az Európai Bizottság is hangsúlyozta, az érintett árut térben körülhatároló vonalak vagy körvonalak összességét értjük.
22 Sem a 2008/95 irányelvből, sem a Bíróság ítélkezési gyakorlatából, sem pedig e szó szokásos jelentéséből nem következik, hogy egy szín, térbeli körülhatárolás nélkül, önmagában formát képezhetne.
23 Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az a tény, hogy egy adott színt az érintett áru egyedileg meghatározott részén elhelyezve alkalmaznak, azt jelenti‑e, hogy a szóban forgó megjelölés a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja értelmében vett formából áll.
24 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy bár kétségtelen, hogy az áru vagy annak egy részének formája szerepet játszik a szín térbeli körülhatárolásánál, ugyanakkor nem tekinthető úgy, hogy valamely megjelölés e formából áll, ha a védjegy tekintetében igényelt oltalom nem erre a formára, hanem csupán e színnek az említett áru egyedileg meghatározott részén elhelyezett módon való alkalmazására vonatkozik.
25 Amint arra a német kormány, a francia kormány és az Egyesült Királyság kormánya, valamint a Bizottság is rámutatott, a vitatott védjegy nem a magas sarkú cipők talpának egyedi formájára vonatkozik, hiszen e védjegy leírása kifejezetten utal arra, hogy a cipő körvonala nem képezi részét az említett védjegynek, csupán arra szolgál, hogy egyértelművé tegye a lajstromoztatni kívánt piros szín elhelyezkedését.
26 Mindazonáltal, egy olyan megjelölés, mint az alapügy tárgyát képező, nem tekinthető „kizárólag” a formából álló megjelölésnek, amennyiben – akárcsak a jelen esetben – e megjelölés fő tárgyát egy nemzetközileg bevett azonosító kód segítségével pontosan megjelölt szín képezi.
27 A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontját úgy kell értelmezni, hogy egy magas sarkú cipő talpán alkalmazott színből álló olyan megjelölés, mint az alapügy tárgyát képező megjelölés, nem kizárólag az e rendelkezés értelmében vett „formából” áll.
A költségekről
28 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22‑i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontját úgy kell értelmezni, hogy egy magas sarkú cipő talpán alkalmazott színből álló olyan megjelölés, mint az alapügy tárgyát képező megjelölés, nem kizárólag az e rendelkezés értelmében vett „formából” áll.
Aláírások