Language of document :

A Bundesarbeitsgericht (Németország) által 2018. október 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EM kontra TMD Friction EsCo GmbH

(C-675/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesarbeitsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: FL

Alperes: TMD Friction EsCo GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések:

1.    Megengedi-e a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv1 3. cikkének (4) bekezdése a vállalkozás átadója vagyonára vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő vállalkozás-átruházás esetén az olyan korlátozást a – vállalkozás-átruházás esetén a szakmai vagy szakma-közi kiegészítő ellátórendszerekben a munkavállalóknak az öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogára is elsődlegesen a 2001/23/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének és (3) bekezdésének alkalmazását előíró – nemzeti jogban, hogy a vagyont átvevő kedvezményezett nem felel az olyan jövőbeli jogosultságokért, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző foglalkoztatási időszakokon alapulnak?

2.    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2 8. cikke által megkövetelt védelem szintjéhez igazodnak e a 2001/23/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, a munkavállalók érdekeinek védelme céljából szükséges intézkedések, azon jogok tekintetében, amelyek részükre azonnali vagy jövőbeli jogcímet nyújtanak öregségi ellátásra szakmai vagy szakma közi kiegészítő ellátórendszerekben a vállalkozás átadójának a vagyonára vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő vállalkozás átruházás esetén?

3.    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre adandó nemleges választ esetén:

Úgy kell-e értelmezni a 2001/23/EK rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontját, hogy a munkavállalók érdekeinek védelme céljából szükséges intézkedések elfogadottnak minősülnek azon jogok tekintetében, amelyek részükre azonnali vagy jövőbeli jogcímet nyújtanak öregségi ellátásra szakmai vagy szakma-közi kiegészítő ellátórendszerekben, ha a nemzeti jog előírja, hogy

a fizetésképtelenségi eljárásban történő vállalkozás átruházással érintett munkavállaló részére öregségi ellátás szakmai vagy szakma közi kiegészítő ellátórendszerekben történő nyújtásának jövőbeni kötelezettsége a elsődlegesen a vállalkozás tulajdonosává váló kedvezményezettre száll át,

a vállalkozás tulajdonosává váló kedvezményezett az olyan nyugdíjvárományokért, amelyek mértékét többek között a munkaviszony időtartama és a díjazás határozza meg a nyugdíjra való jogosultságot keletkeztető esemény megvalósulásakor, olyan mértékben felel, amennyiben ez utóbbiak a munkaviszonynak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett időszakain alapulnak,

a fizetésképtelenséggel szemben biztosítást nyújtó, a nemzeti jog szerint meghatározott intézménynek ebben az esetben a jövőbeli nyugdíjjogosultságnak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően szerzett részéért annyiban kell helytállnia, amennyiben annak mértéke a munkavállalónak a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontjában fennálló díjazása alapján kerül megállapításra, és

sem a kedvezményezett, sem a fizetésképtelenséggel szemben biztosítást nyújtó intézmény nem felel a nyugdíjvárományoknak a növekedéseiért, amelyekre ugyan a díjazásnak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő emelései által, azonban a munkaviszonynak az ezen időpontot megelőzően szerzett időszakaira vonatkozóan kerül sor,

a munkavállaló a jövőbeli jogosultságának e számszerűsíthető különbözetét az átadóval szembeni fizetésképtelenségi eljárásban érvényesítheti?

4.    Ha a nemzeti jog a 2001/23/EK irányelv 3. és 4. cikkének alkalmazását fizetésképtelenségi eljárás során történő vállalkozás-átruházás esetén is előírja, alkalmazható-e a 2001/23/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja a munkavállalóknak olyan nyugdíjvárományaira szakmai vagy szakma-közi kiegészítő ellátórendszerekben, amelyek ugyan már a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt keletkeztek, azonban csak a nyugdíjra való jogosultságot keletkeztető esemény megvalósulása esetén és ily módon csak egy későbbi időpontban eredményezik a munkavállalók ellátási jogosultságát?

5.    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második vagy negyedik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Kiterjed-e a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke szerint a tagállamok által nyújtandó védelem szintje a fizetésképtelenségi eljárás megindításának az időpontjában megszerzett jövőbeli nyugdíjjogosultság azon részére is, amely csak azért keletkezik, mert a munkaviszonyt a fizetésképtelenséggel kapcsolatban nem szüntetik meg?

6.    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Milyen körülmények között tekinthetők nyilvánvalóan aránytalannak a volt munkavállaló által a munkáltató fizetésképtelensége miatt a foglalkoztatói nyugdíjrendszerben nyújtott ellátások tekintetében elszenvedett veszteségek, és ezért milyen körülmények között kötelezhetik azok a tagállamokat ezzel szemben a 2008/94/EK irányelv 8. cikke szerinti minimális szintű védelem biztosítására annak ellenére, hogy a volt munkavállaló a megszerzett nyugdíjjogosultságainak legalább a felét megkapja?

7.    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Abban az esetben is biztosítják-e a munkavállalók nyugdíjvárományainak a 2001/23/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja vagy a 2001/23/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint szükséges – a 2008/94/EK irányelv 8. cikke szerintivel egyenértékű – védelmét, ha e védelem nem a nemzeti jogból következik, hanem a 2008/94/EK irányelv 8. cikkének közvetlen alkalmazásából?

8.    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hetedik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Abban az esetben is közvetlen hatálya van-e a 2008/94/EK irányelv 8. cikkének, és ezért az egyes munkavállaló hivatkozhat rá a nemzeti bíróság előtt, ha ugyan megkapja a megszerzett nyugdíjjogosultságainak legalább a felét, a munkáltató fizetésképtelensége miatt elszenvedett veszteségeit azonban mégis aránytalannak kell tekinteni?

9.    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett nyolcadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

A tagállam közigazgatási szervének minősül-e a foglalkoztatói nyugdíjrendszert a fizetésképtelenséggel szemben biztosító intézményként a tagállam által – a munkáltatókra nézve kötelező jelleggel – kijelölt olyan magánjogi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások állami felügyelete alá tartozik, a közjog erejénél fogva szedi be a munkáltatóktól a fizetésképtelenséggel szembeni biztosításhoz szükséges hozzájárulásokat, és hatósághoz hasonlóan közigazgatási aktussal teremtheti meg a végrehajtás feltételeit?

____________

1 HL 2001 L 82., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 98. o.

2 HL 2008. L 283., 36. o.