MACIEJ SZPUNAR
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2017. június 22.(1)
C‑163/16. sz. ügy
Christian Louboutin,
Christian Louboutin SAS
kontra
van Haren Schoenen BV
(a rechtbank Den Haag [hágai bíróság, Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatalra utalás – Védjegyek – 2008/95/EK irányelv – Feltétlen kizáró, illetve törlési okok – Az áru formájából álló megjelölésekre alkalmazható okok – A 3. cikk (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja – Kizárólag az árunak jelentős értéket kölcsönző formából álló megjelölés – Hatály – Az áru »formájának« fogalma – A magas sarkú cipő talpán alkalmazott, piros színből álló védjegy”
Bevezetés
1. A jelen előzetes döntéshozatali ügy lehetőséget kínál a Bíróság számára, hogy pontosítsa a 2008/95/EK irányelv(2) 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában hivatkozott „funkcionális” megjelölésekre vonatkozó feltétlen kizáró, illetve törlési okok hatályát.
2. Ezen okok alkalmazása a kizárólag az „áru formájából” álló megjelölésekre korlátozódik. Ily módon kell tehát pontosítani e fogalmat a Christian Louboutin francia divattervezőhöz kapcsolódó, magas sarkú cipő talpán alkalmazott, piros színből álló Benelux védjeggyel összefüggésben.
3. A kérelmet a C. Louboutin, valamint a Société Christian Louboutin SAS (a továbbiakban együtt: Louboutin) és a Van Haren Schoenen BV (a továbbiakban: Van Haren) között azzal kapcsolatban zajló védjegybitorlási perben terjesztették elő, hogy az utóbbi a Louboutin védjegyét sértő, piros talpú cipőket hozott forgalomba.
Jogi háttér
Az uniós jog
4. A 2008/95 irányelv „Kizáró, illetve törlési okok” címet viselő 3. cikke szerint:
„(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés
[…]
e) kizárólag olyan formából áll, amely
i. az áru jellegéből következik; vagy
ii. a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy
iii. az árunak jelentős értéket kölcsönöz;
[…]”
5. A 2008/95 irányelvet az (EU) 2015/2436 irányelv(3) váltja fel, amelynek átültetési határidejét 2019. január 14‑ben állapították meg. Ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja utal az olyan megjelölésre, amely kizárólag „[az áru] olyan formá[já]ból vagy egyéb jellemző[jé]ből áll”, amely lényeges értéket ad az áruhoz.(4)
A Benelux egyezmény
6. Hollandiában a védjegyjogot a Hágában 2005. február 25‑én a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság által aláírt, a szellemi tulajdonról (védjegyek és formatervezési minták) szóló Benelux egyezmény (a továbbiakban: Benelux egyezmény) szabályozza.
7. Ezen egyezmény „Benelux védjegyoltalomban részesíthető megjelölések” című 2.1. cikke többek között a következőképpen rendelkezik: „[u]gyanakkor nem részesülhet védjegyoltalomban az olyan megjelölés, amely kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, az árunak jelentős értéket kölcsönöz, vagy a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges.”
8. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az említett egyezményt még nem módosították a 2015/2436 irányelv átültetése érdekében.
Az alapeljárás
9. Christian Louboutin divattervező, aki többek között magas sarkú női cipőket tervez. E cipők sajátossága, hogy külső talpuk következesen piros színű.
10. 2009. december 28‑án a Louboutin védjegybejelentést tett, amelynek alapján 2010. január 6‑án lajstromozták a 25. osztályba tartozó árukra – vagyis „lábbelik (az ortopéd lábbelik kivételével)” – vonatkozó 0874489. sz. Benelux védjegyet (a továbbiakban: a vitatott védjegy). 2013. április 10‑én a lajstromozást kiigazították, az érintett árukat a „a magas sarkú lábbelikre (az ortopéd lábbelik kivételével)” korlátozva.
11. A védjegy leírása szerint „az ábrázolthoz hasonló, cipőtalpon alkalmazott piros szín (Pantone 18 1663TP) (a cipő körvonala nem képezi részét a védjegynek, hanem az a szerepe, hogy egyértelművé tegye a védjegy elhelyezkedését)”. A védjegy az alábbiakban látható:
12. A Van Haren cipőkiskereskedéseket üzemeltet Hollandiában. 2012 során a Van Haren olyan magas sarkú, női cipőket értékesített, amelyek talpa piros színű volt.
13. A Louboutin a rechtbank Den Haaghoz (hágai bíróság, Hollandia) fordult, és azt kérte, hogy az állapítsa meg, hogy a Van Haren védjegybitorlást követett el, aminek a bíróság helyt adott.
14. E mulasztási ítélet ellen a Van Haren a Benelux egyezmény 2.1. cikkének (2) bekezdése alapján felszólalással élt, a vitatott védjegy törlését kérve.
15. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban a rechtbank Den Haag (hágai bíróság) kimondja, hogy a Van Haren védekezésében azt állítja, hogy a vitatott védjegy valójában egy síkbeli védjegy, a jelen esetben a piros szín, amely a cipőtalpakon alkalmazva megfelel az említett cipők formájának és jelentős értéket kölcsönöz nekik.
16. A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a szóban forgó védjegy nem pusztán síkbeli védjegy, mivel elválaszthatatlanul kapcsolódik egy cipőtalphoz. Megjegyzi, hogy bár bizonyított, hogy a vitatott védjegy megfelel az áru egyik elemének, mindazonáltal nem egyértelmű, hogy a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja szerinti forma fogalma csak az áru térbeli tulajdonságaira, például annak körvonalaira, méreteire vagy kiterjedésére vonatkozik‑e, vagy a színekre is.
17. E tekintetben e bíróság úgy véli, hogy amennyiben úgy tekintenénk, hogy a „forma” fogalmába nem tartozik bele az áru színei, az említett 3. cikk (1) bekezdésének e) pontjában hivatkozott kizáró okok nem lennének alkalmazhatók, így örökös oltalmat lehetne szerezni az áru funkciójából következő színt tartalmazó védjegyekre, például fényvisszaverő biztonsági ruházatra vagy hőszigetelő csomagolású palackokra.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás
18. E körülmények között a Rechtbank Den Haag (hágai bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:
„A [2008/95] irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja szerinti forma fogalma az áru térbeli tulajdonságaira, például annak körvonalaira, méreteire vagy (háromdimenziós) kiterjedésére korlátozódik, vagy e rendelkezés hatálya az áru egyéb (nem térbeli) tulajdonságaira – például a színre – is kiterjed?”
19. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 2016. március 21‑én érkezett a Bíróság Hivatalához. Az alapeljárás felei, a német, a magyar, a portugál és a finn kormány, valamint az Európai Bizottság terjesztettek elő írásbeli észrevételeket. Az alapeljárás felei, a német kormány, valamint a Bizottság vettek részt a 2017. április 6‑án tartott tárgyaláson.
Elemzés
Előzetes észrevételek
20. A védjegyoltalmi szabályozás egyrészt az uniós jog által kialakítani és fenntartani kívánt versenyrendszer egyik elengedhetetlen tényezőjének minősül. Másrészt a védjegy – meghatározott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban – olyan kizárólagos jogot biztosít a jogosultjának, amely lehetővé teszi számára, hogy a védjegyként lajstromozott megjelölést korlátlan ideig kisajátítsa.(5)
21. Bár e két megfontolás általában nem mond ellent egymásnak, eltérő a helyzet az áru külső megjelenésével egybeolvadó megjelölése esetén. Az ilyen megjelölés védjegyként való lajstromozása ugyanis korlátozhatja a konkurens áruk piacra lépését.(6)
22. Ez az előfeltevés húzódik meg az áru formájából álló megjelölésekre alkalmazandó, a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában szereplő sajátos szabályozás mögött.
23. Megjegyzem, hogy e megfontolások értelemszerűen alkalmazandók az egyéb, a lajstromozni kért áru külső megjelenését ábrázoló megjelölésekre is.
24. Ily módon a Bíróság rámutatott, hogy a magából a színből álló megjelölések ugyanezeket a kifogásokat alapozzák meg az áru használati jellemzői kisajátításának veszélyével kapcsolatban. E tekintetben a Libertel ítéletben(7) elismerést nyert az, hogy sajátos megközelítésre van szükség.
25. A megjelölések e két kategóriájára, vagyis egyrészt az áru formájából álló megjelölésekre, másrészt pedig az önmagában a színből álló megjelölésekre sajátos szabályozások vonatkoznak a 2008/95 irányelv Bíróság által értelmezett rendszerében. A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés megválaszolásának tehát előfeltétele, hogy e két kategória szempontjából előzetesen minősítsük a vitatott védjegyet.
26. Általánosabb jelleggel a jelen ügy azt bizonyítja, hogy az érintett áru lényeges jellemzői kisajátításának veszélyével kapcsolatos megfontolások alkalmazhatók lehetnek más típusú védjegyekre is – például a pozíciós védjegyekre(8) vagy a mozgó védjegyekre,(9) valamint potenciálisan a hangzó, szag‑ és ízvédjegyekre –, amelyek szintén egybeolvadhatnak az áruk külső megjelenésével. Függetlenül az ilyen védjegyek minősítésétől, fontos, hogy az egyes, a közkincsek részévé vált megjelölések fenntartásához fűződő érdeket figyelembe lehessen venni ezek lajstromozást célzó vizsgálata során.
27. Ennek érdekében a Bíróság különböző értelmezési irányokat követhetne. Egyrészt a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontját lehetne kiterjesztőbb módon értelmezni, ahogy arra magam is javaslatot teszek a jelen indítvány későbbi részében. Másrészt a Bíróság elfogadhatná annak lehetőségét, hogy valamennyi, az érintett áru külső megjelenésével egybeolvadó megjelölés esetében figyelembe vegyék az egyes, a közkincsek részévé vált megjelölések fenntartásához fűződő érdeket a megjelölés megkülönböztető képességének az irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján történő vizsgálata során, sőt, az olyan megjelölések egyéb kategóriái esetében is, amelyek rendelkezésre állása korlátozott.(10)
A vitatott védjegy minősítéséről
28. Úgy vélem, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat elemzésének kiindulópontja a vitatott védjegynek egyrészt a megjelölések 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában hivatkozott kategóriája, másrészt pedig a Libertel ítéletben(11) szereplő kategóriája szempontjából történő minősítése.
29. A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a cipőtalp piros színéből álló védjegy egybeolvad az érintett áru külső megjelenésével, de habozik e külső megjelenést az áru „formájának” körébe tartozónak minősíteni.
30. Az alapeljárás feleinek és az ügybe beavatkozó négy tagállam álláspontja e tekintetben eltér. A Louboutin előadja többek között, hogy a „kizárólag” az áru formájából álló megjelölés fogalma nem terjed ki a piros talpból álló védjegyéhez hasonló olyan pozíciós védjegyekre, amelyeket nem az áru meghatározott modellje alkot, hanem amelyek az áruk különböző modelljeire helyezhetők. A Van Haren ezzel szemben előadja, hogy a szín tekinthető az áru formája szerves részének, mint a vitatott védjegy esetében is. A Bizottság megjegyzi, hogy nem kizárt, hogy az áru formájából álló megjelölésnek szintén lehet színe, de az adott összefüggésben a színt az áruhoz képest önálló, vagyis az áru formájától független tényezőként észlelik. Ebből következően kiemeli, hogy észrevételei magára a színre vonatkoznak.
31. E tekintetben megjegyzem, hogy a vitatott védjegy minősítése olyan ténybeli értékelést jelent, amely a jelen esetben a kérdést előterjesztő bíróságra tartozik. E megfontolás nem zárja ki, hogy a Bíróság az említett bíróság értékelésének orientálására alkalmas elemeket szolgáltasson.
32. Bár több fél „pozíciós védjegyként” írja le a szóban forgó védjegyet, megjegyzem, hogy a 2008/95 irányelv és a Bíróság ítélkezési gyakorlata nem fűz jogkövetkezményeket e minősítéshez. Ezenkívül, a „pozíciós védjegynek” minősítés önmagában nem zárja ki, hogy ugyanazon védjegyet olyan védjegynek tekintsük, amelyet az áru formája alkot, mivel az utóbbi kategória az érintett áru egy részét vagy egy elemét ábrázoló megjelöléseket is magában foglalja.
33. Ily módon álláspontom szerint a kérdést előterjesztő bíróságnak kell eldöntenie, hogy a jelen ügyben magából a színből álló védjegyről, vagy olyan, az áru formája által alkotott védjegyről van szó, amely egy szín vonatkozásában is oltalmat igényel.
34. E vizsgálat érdekében a kérdést előterjesztő bíróságnak átfogó értékelést kell végeznie, figyelembe véve a védjegybejelentéskor benyújtott grafikus ábrázolást és esetleges leírásokat, valamint esetlegesen az említett megjelölés alapvető jellemzőinek megfelelő beazonosíthatóságához hasznos egyéb elemeket is.(12)
35. Mindenekelőtt, az, hogy a vitatott védjegyet ábrás védjegyként lajstromozták, nem zárja ki, hogy azt az áru formájából álló védjegynek minősítsük.(13)
36. Ezzel szemben meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó védjegy az önmagában az adott szín vonatkozásában igényel‑e oltalmat, térbeli behatárolás nélkül,(14) vagy ellenkezőleg, ezt az oltalmat más, az áru formájához kapcsolódó jellemzőkkel együttesen kérik.
37. E tekintetben, amennyiben a szín alkalmazása az áru egy jól meghatározott részét fedi le, akkor álláspontom szerint nem kizárt, hogy úgy tekinthetjük, hogy a védjegy a térben behatárolt, így a szín egybeolvad az áru egy konkrét elemével.
38. Az, hogy a védjegy jogosultja nem kéri az oltalmat az áru körvonalaira, hanem fenntartja magának a szabadságot, hogy e körvonalakat a modellnek megfelelően megváltoztassa, nem szükségképpen döntő jelentőségű. Lehetséges többek között az is, hogy a körvonalak semmiképpen sem alkotják a megjelölés lényeges jellemzőjét. Azt kell inkább eldönteni, hogy a megjelölés megkülönböztető képessége magán az igényelt színen alapul‑e, vagy e szín pontos elhelyezkedésén az áru formájának egyéb elemeivel összefüggésben.
39. Bár e megfontolások alkalmazása végső soron a kérdést előterjesztő bíróságra tartozik, megjegyzem, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnő több ténybeli elem szól azon következtetés mellett, amely szerint esetleges funkcionális jellemzőinek elemzése szempontjából a szóban forgó védjegy inkább „az áru formájából álló védjegy” fogalma alá tartozik, amely esetében a meghatározott színre vonatkozó oltalmat e formával összefüggésben igénylik.
40. Noha ugyanis a vitatott védjegy egy adott szín vonatkozásában irányul az oltalomra, ezt az oltalmat nem absztrakt módon kérik, hanem annak érdekében, hogy e színt az ábrázoltnak megfelelő magas sarkú, cipő talpán alkalmazzák. A védjegy nem vonatkozik magára a cipő formájára, ugyanakkor e forma egyes vetületei, mégpedig azok, amelyek alapján megállapíthatjuk, hogy női, magas sarkú cipőről van szó, láthatóan a védjegy részét képezik. A védjegy ábrázolásából kitűnik, hogy a színt a talp egészén alkalmazzák, függetlenül attól, hogy milyenek a pontos körvonalak. A talp körvonalai mindenféleképpen a védjegy elhanyagolható elemének tűnnek, a védjegy megkülönböztető képességét pedig a színes elem szokatlan elhelyezése adja, illetve esetlegesen a cipő különböző részeinek színkontrasztja.
41. Következésképpen megállapítom, hogy a vitatott védjegy lényeges jellemzőinek vizsgálatánál figyelembe kell venni mind az érintett áru színét, mind más vetületeit. E védjegyet ily módon az áru formájából álló védjegynek kell tekinteni, amely a szín vonatkozásában e formával összefüggésben igényel védelmet – nem pedig a magából a színből álló védjegynek.
42. Ugyanakkor az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés teljes megválaszolása érdekében mindkét lehetőséget megvizsgálom.
A 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának alkalmazhatósága a magából a színből álló védjegyekre
43. A Bíróság a Libertel ítéletből(15) következő ítélkezési gyakorlatában figyelembe vette a színvédjegyek sajátos jellegét.
44. Ezen ítélkezési gyakorlat szerint kivételes körülményeket – többek között, ha az érintett piac rendkívül specifikus – kivéve, ha a színeknek nincsen eleve megkülönböztető képességük, de ezt idővel megszerezhetik a megjelölt árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban való használatuk során.(16)
45. Ezenkívül a magából a színből álló megjelölés megkülönböztető képességének elemzése során értékelni kell, hogy lajstromozása nem ellentétes‑e az ahhoz fűződő közérdekkel, hogy ne szűküljön le indokolatlanul az azonos típusú árukat és szolgáltatásokat kínáló egyéb gazdasági szereplők rendelkezésére álló színek köre.(17)
46. Ebből az ítélkezési gyakorlatból egyrészt az következik, hogy a magából a színből álló védjegyek nem tartoznak a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának hatálya alá, így használatuk révén megkülönböztető képességre tehetnek szert, másrészt azonban, mivel olyan megjelölésekről van szó, amelyek egybeolvadnak az áru külső megjelenésével, lajstromozásukat ugyanazon megfontolások figyelembevételével kell értékelni, mint amelyek az említett 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja mögött húzódnak meg.(18)
47. Ily módon, azáltal, hogy előírta e feltételt a magából a színből álló védjegyek esetében, a Libertel ítélet(19) lényegileg ugyanazt a célt vette figyelembe, mint amely a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja mögött húzódik meg.
48. Ugyanakkor, noha a vitatott védjegyet „magából a színből álló védjegynek” kell minősíteni, meg kell állapítani, hogy az nem tartozik a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának hatálya alá.
A 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának alkalmazhatósága az áru formájából és egy meghatározott színből álló megjelölésekre
49. Ezt követően fel kell tenni a kérdést, hogy a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja alkalmazható‑e az áru formájából álló megjelölésekre, amelyek e formával összefüggésben egy szín vonatkozásában igényelnek oltalmat.
50. Az alapeljárás felei(20) megosztottak e kérdésben, ahogy a négy beavatkozó tagállam(21) is. A Bizottság láthatóan abból az előfeltevésből indul ki, hogy a jelen ügyben a színt önálló elemnek kell tekinteni az áru formájához képest.
51. A kérdést előterjesztő bíróság kiemeli, hogy a válasz nem vezethető le e rendelkezés szövegéből, ellenben a színes térbeli megjelölések kizárása a rendelkezés hatálya alól ellentétes lenne a mögötte meghúzódó céllal, mivel egyes megjelölések tartalmazhatnak egyszerre a formához és a színhez kapcsolódó funkcionális jellemzőket, mint a biztonsági mellényt, tűzoltó készüléket vagy hővisszaverő terméket ábrázoló védjegyek. Azt szeretné tehát megtudni, hogy e megjelöléstípus funkcionális megjelölések tilalma szempontjából történő elemzésénél figyelembe kell‑e venni a színt is.
52. Megjegyzem, hogy az e kérdésre adandó válasznak figyelembe kell vennie a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának rendszerét és szerkezetét.
53. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint e rendelkezés annak elkerülését célozza, hogy a védjegyoltalom a jogosult számára monopóliumot nyújtson olyan műszaki megoldásokra vagy az áru olyan használati jellemzőire, amelyeket a fogyasztó a versenytársak áruiban is kereshet.(22) E rendelkezés tehát lehetővé teszi azt, hogy közkincsként őrizzék meg az érintett áru azon lényeges jellemzőit, amelyek formájában tükröződnek.
54. Úgy vélem, hogy az áru felületének egyik elemén alkalmazott szín jelenléte az áru formájában tükröződő jellemzőnek tekinthető. Ezenkívül, ahogy azt a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott példák bizonyítják, a szín meghatározott áru lényeges használati jellemzőjét jelentheti, így az áru formájának egyik elemével összefüggésben a szín kisajátítása megakadályozza a versenytársakat abban, hogy szabadon kínálják az ugyanolyan funkciót hordozó árukat.
55. Ennélfogva, ha az egyszerre a formából és a színből álló megjelöléseket nem lehetne megvizsgálni funkciójuk szempontjából, akkor nem lehetne teljes mértékben biztosítani a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja mögött meghúzódó közérdeket.
56. A Libertel ítélet(23) ugyanis e közérdek figyelembevételét kizárólag a magából a színből álló megjelölések vonatkozásában teszi lehetővé,(24) a színt a formai elemekkel kombináló megjelölések esetében viszont nem.
57. A Bíróság által az említett ítéletben vizsgált tisztán színvédjegyek esetében a szín az áru formájának független elemét jelenti. Más a helyzet azon megjelölések esetében, amelyeknél a színt az áru konkrét részén alkalmazzák. Az ilyen megjelölések elemzése során a szín funkciója kitűnhet az árun való elhelyezkedéséből, oly módon, hogy a két elemet – a formát és a színt – együttesen kell tudni megvizsgálni.
58. Ennélfogva álláspontom szerint azokra a megjelölésekre, amelyeknél a színek beépülnek az áru formájába, a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontja szerint funkcionális elemzést kell elvégezni.
59. Egyébként ez az értelmezés illeszkedik abba az egyenes elvi irányvonalba, amely szerint a megjelölés értékelésének az összbenyomáson kell alapulnia, mivel a védjegyet egészként kell felfogni. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának helyes alkalmazása megköveteli, hogy az érintett megjelölés alapvető jellemzőinek meghatározását a megjelölés által keltett összbenyomás alapján elvégezzék.(25)
60. E tekintetben figyelembe kell venni azt, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában hivatkozott kizáró okokkal nem ellentétes egy olyan megjelölés lajstromozása, amely, noha egy áru formájából áll, magában foglal egy másik jelentős, nem funkcionális elemet.(26) Ily módon álláspontom szerint azt a kérdést, hogy e forma‑ vagy színvédjegyben a szín funkcionális elem‑e, vagy sem, a megjelölés átfogó értékelése során kell vizsgálni, a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontja alapján. Ezenkívül, ebből az ítélkezési gyakorlatból a contrario kitűnik, hogy az érintett rendelkezés alkalmazandó az áru olyan formájára, amely magában foglal egy másik elemet, amennyiben ez az elem funkcionális.
61. Végül, az összefüggés szempontjából e megközelítést álláspontom szerint megerősítik a 2015/2436 irányelv elfogadásának körülményei, amelyben a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontja „az áru[…] formájára vagy egyéb jellemzőjére” utal.
62. Ez „az áru egyéb jellemzőjére” való hivatkozás figyelembe veszi azt, hogy a 2015/2436 irányelv, azáltal, hogy elfogadja a védjegy széles körben elérhető technológia alkalmazásával történő, bármely alkalmas megjelenési formában való ábrázolását,(27) megnyitja az utat a védjegyek olyan típusainak lajstromoztatása előtt, amelyek funkcionális jellege szintén megkérdőjelezhető, mint például a hang‑, illetve esetlegesen a szag‑ és ízvédjegyek esetében.
63. Ugyanakkor az áru formájából és színéből álló, mind a korábbi, mind az új szabályozás alapján lajstromoztatható védjegyeket illetően „az áru egyéb jellemzőjére” való hivatkozás beiktatása kétféleképpen értelmezhető: érthetjük úgy, hogy módosítja az e megjelölésekre alkalmazandó jogi szabályozást, illetve úgy, hogy pusztán csak egyértelművé teszi a szabályt.
64. Amennyiben úgy kellene tekinteni, hogy az ilyen megjelölések nem a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának, hanem az új, 2015/2436 irányelv hasonló rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak, akkor ez az értelmezés átmeneti rendelkezések meghozatalát tenné szükségessé annak érdekében, hogy megvédjék a jelenlegi szabályozás hatálya alatt lajstromozott védjegyek jogosultjainak jogos bizalmát.(28) Márpedig az, hogy a jogalkotó nem tartotta szükségesnek ilyen átmeneti rendelkezések beiktatását, arra utalhat, hogy úgy tekintette, az e megjelölésekre vonatkozó jogi szabályozás azonos a két egymás követő irányelv keretében.
65. E megfontolások összességére figyelemmel tehát úgy vélem, hogy a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja potenciálisan alkalmazandó az áru formájából álló azon megjelölésekre, amelyek meghatározott szín vonatkozásában igényelnek oltalmat.
66. Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság úgy tekintené – ahogy azt a jelen indítványban javaslom –,(29) hogy a szóban forgó védjegyet ilyen, a színt és a formát kombináló védjegynek kell tekinteni, úgy az ilyen védjegyre kiterjedhet a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontjában szereplő tilalom.
Az „árunak jelentős értéket kölcsönző forma” fogalmának értelmezéséről
67. Másodlagosan – mivel e szempontra az előzetes döntéshozatalra utaló határozat közvetlenül nem hivatkozik – emlékeztetek a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontjában szereplő, az árunak „jelentős értéket kölcsönző” formára vonatkozó feltétlen kizáró ok alkalmazásának feltételeire.
68. A Bíróság már kimondta, hogy e rendelkezés nem korlátozódik a kizárólag művészi vagy díszítő értékkel rendelkező formára, hanem azon megjelölésekre is alkalmazandó, amelyek olyan árukkal kapcsolatos megjelölésekre is vonatkoznak, amelyek esztétikai funkciójuk mellett más lényeges funkciókat is biztosítanak.(30)
69. Az érintett ok alkalmazása olyan objektív elemzésen alapul, amelynek célja annak bizonyítása, hogy a szóban forgó forma esztétikai jellemzői olyan jelentős befolyást gyakorolnak az áru vonzerejére, hogy ha annak használatát egyetlen vállalkozásnak tartják fenn, az torzítja a versenyfeltételeket az érintett piacon. A szóban forgó forma fogyasztó általi észlelésének módja nem döntő értékelési szempont ennél az elemzésnél, potenciálisan egy sor ténybeli elemre kiterjed.(31)
70. Ezenkívül ez az elemzés kizárólag a forma belső értékére vonatkozik, és nem veheti figyelembe az áru által a védjegy vagy jogosultja hírnevéből következően gyakorolt vonzerőt.(32)
71. Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett rendelkezés az áru külső, a piaci sikere szempontjából lényeges jellemzőin alapuló monopólium biztosításának kizárására irányul, ezáltal annak elkerülésére, hogy a védjegyoltalmat tisztességtelen, vagyis nem az áron és a minőségen alapuló versenyből következő piaci előny megszerzésére használják.(33)
72. Ezzel szemben e rendelkezés alkalmazása nem indokolt, amennyiben az említett előny nem a forma belső jellemzőin, hanem a védjegy vagy jogosultja hírnevén alapul. Az ilyen hírnév megszerzésének lehetősége ugyanis fontos szempontja a verseny alakulásának, amelynek fenntartásához a védjegyek rendszere hozzájárul.
Végkövetkeztetések
73. A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a következőképpen válaszoljon a rechtbank Den Haag (hágai bíróság, Hollandia) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre:
A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22‑i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az alkalmazható az áru formájából álló olyan védjegyre, amely egy adott szín vonatkozásában igényel védelmet. Az árunak „jelentős értéket kölcsönző” forma e rendelkezés értelmében vett fogalma kizárólag a formában rejlő belső értékre vonatkozik, és nem teszi lehetővé a védjegy vagy a védjegyjogosult hírnevének figyelembevételét.