Language of document : ECLI:EU:C:2019:14

MACIEJ SZPUNAR

FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA

Az ismertetés napja: 2019. január 10.(1)

C136/17. sz. ügy

G. C.,

A. F.,

B. H.,

E. D.

kontra

Commission nationale de l’informatique et des libertés (CNIL),

az eljárásban részt vesz:

Premier ministre,

Google Inc.

(a Conseil d’État [államtanács, Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Személyes adatok – Adatkezelés – Internetes keresőmotor működtetője – Linkek közüli törlésre irányuló kérelem – A kötelezettség terjedelme – A személyes adatoknak kizárólag újságírás vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából történő kezelése”






I.      Bevezetés

1.        Korunk egyik fő kihívását jelenti a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a személyes adatok védelméhez való jognak a tájékozódáshoz és a szólásszabadsághoz való joggal való összeegyeztetése az internet korában. Így nem meglepő, hogy az elmúlt években több olyan ügy került a Bíróság elé, amelyek az e problémakörhöz kapcsolódó jogi kérdéseket vetnek fel.

2.        Amint egy kérdést eldöntenek és szabályoznak, új kérdések merülnek fel. Ez a jelenség annál is inkább hangsúlyos, mivel a jogi hátteret nagyon gyakran nem az internet kora nézőpontjának megfelelően fogadták el. Az alapügy – a C‑507/17. sz. Google (Linkek közüli törlés területi hatálya) ügyhöz hasonlóan, amelyben a jelen üggyel azonos napon ismertetem indítványomat – jó példa erre: hogyan és mennyiben alkalmazandók egy, az adatvédelemről szóló 1995‑ös irányelvvel, tudniillik a 95/46/EK irányelvvel(2) előírt kötelezettségek egy, a Google‑hoz – egy 1998‑ban létrehozott vállalkozáshoz – hasonló keresőmotorra?

3.        2014. május 13‑i Google Spain és Google elvi jelentőségű ítéletében(3) a Bíróság megállapította, hogy a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontja és 14. cikke első albekezdésének a) pontja alapján az egyéneket megilleti „az elfeledtetéshez való jog”,(4) amely a keresőmotor működtetője számára azzal a kötelezettséggel járhat, hogy törölje az érintettre vonatkozó információkra mutató linkeket.(5) A jelen ügy ezen ítélet továbbvitelét jelenti. Ezen ítélet nyomán ugyanis számos új kérdés merült fel, amely többek között az úgynevezett „különleges” – a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, valamint a vallási vagy világnézeti meggyőződésre vonatkozó – adatokat érinti.

4.        A fennálló jog értelmezése során ezért fogok mind a hatályos jogra, mind annak a Google Spain és Google ítéletben(6) található értelmezésére hivatkozni.

5.        A következő két javaslatom van a Bíróságnak röviden: egyrészről a különleges adatokra mutató internetes linkeket kérelemre a keresőmotor működtetőjének főszabályként következetesen törölnie kell; másrészről pedig tiszteletben kell tartani a szólásszabadságot. E tekintetben arra hívom fel a Bíróságot, hogy a Google Spain és Google ítéletét(7) oly módon értelmezze, amely megfelelően tekintetbe veszi a szólásszabadságot.

II.    Jogi háttér

A.      Az uniós jog

1.      A 95/46 irányelv

6.        A 95/46 irányelv célja 1. cikke szerint a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való joguk védelme a személyes adatok kezelése tekintetében, valamint az ilyen adatok szabad áramlásával szemben támasztott akadályok megszüntetése.

7.        A 95/46 irányelv 2. cikke úgy rendelkezik, hogy „[e]zen irányelv alkalmazásában:

a)      »személyes adat« az azonosított vagy azonosítható természetes személyre (»érintettre«) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, szellemi [helyesen: mentális], gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;

b)      »személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése]« (»feldolgozás« [helyesen: »kezelés«]) a személyes adatokon automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés [helyesen: lekérdezés], felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés;

[…]

d)      »adatkezelő« az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, amely önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának [helyesen: kezelésének] céljait és módját; ha a célokat és módokat egy adott nemzeti vagy közösségi jogszabály határozza meg, az adatkezelőt vagy a kinevezésére vonatkozó külön szempontokat ez a nemzeti vagy közösségi jogszabály jelöli ki;

[…]

h)      »az érintett hozzájárulása« az érintett kívánságának önkéntes, kifejezett és tájékozott kinyilvánítása, amellyel beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok feldolgozásához [helyesen: kezeléséhez].”

8.        Ezen irányelv „Hatály” című 3. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

„Ezen irányelvet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon való feldolgozására [helyesen: kezelésére], valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon való feldolgozására [helyesen: kezelésére], amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.”

9.        Az említett irányelvnek „Az alkalmazandó nemzeti jog” című 4. cikke így rendelkezik:

„(1)      A személyes adatok feldolgozására [helyesen: kezelésére] minden tagállam az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezéseket alkalmazza, amennyiben:

a)      az adatfeldolgozást [helyesen: adatkezelést] a tagállam területén az adatkezelő egy szervezete tevékenységeinek keretében végzik; amennyiben ugyanaz az adatkezelő több tagállam területén is letelepedett, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szervezeteinek mindegyike megfeleljen az alkalmazandó nemzeti jog által megállapított kötelezettségeknek;

[…]”

10.      A 95/46 irányelv II. fejezetének „Az adatok minőségére vonatkozó elvek” című I. szakaszában található 6. cikk a következőképpen rendelkezik:

„(1)      A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok:

a)      feldolgozását [helyesen: kezelését] tisztességesen és törvényesen kell végezni;

b)      gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból történhet, és további feldolgozása [helyesen: kezelése] nem végezhető e célokkal összeférhetetlen módon. A személyes adatok további feldolgozása [helyesen: kezelése] történelmi, statisztikai vagy tudományos célokra nem tekintendő összeférhetetlennek, amennyiben a tagállamok biztosítják a megfelelő garanciákat;

c)      gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk [helyesen: kezelésük] célja szempontjából megfelelőek, relevánsak és nem túlzott mértékűek;

d)      pontosak, és ha szükséges, időszerűek kell, hogy legyenek; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a hibás vagy hiányos adatok, tekintettel gyűjtésük vagy további feldolgozásuk [helyesen: kezelésük] céljaira, törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek;

e)      tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása [helyesen: kezelése] céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé. A tagállamok állapítják meg a személyes adatok történelmi, statisztikai vagy tudományos célból, hosszabb ideig történő tárolásának megfelelő garanciáit.

(2)      Az adatkezelő feladata gondoskodni arról, hogy az (1) bekezdés rendelkezései teljesüljenek.”

11.      A 95/46 irányelv II. fejezetének „Az adatfeldolgozás jogszerűvé tételére vonatkozó kritériumok [helyesen: Az adatkezelés jogszerűségének elvei]” című II. szakaszában található 7. cikk a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok csak abban az esetben dolgozhatók fel [helyesen: kezelhetők], ha:

[…]

f)      az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] az adatkezelő vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű [helyesen: jogos] érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az 1. cikk (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.”

12.      A 95/46 irányelv II. fejezetének „Az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] különleges kategóriái” című III. szakaszában található a 8. és a 9. cikk. Ezen irányelv „Különleges adatok feldolgozása [helyesen: kezelése]” címet viselő 8. cikke szerint:

„(1)      A tagállamok megtilthatják az olyan személyes adatok feldolgozását [helyesen: kezelését], amelyek a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkoznak.

(2)      Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha:

a)      az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett adatok feldolgozásához [helyesen: kezeléséhez], kivéve, ha a tagállam joga úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett tilalom alól nem engedhető kivétel az érintett hozzájárulásával sem,

vagy

b)      az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] az adatkezelő kötelezettségei és meghatározott jogai gyakorlása érdekében szükséges a foglalkoztatási jogszabályok területén, amennyiben a megfelelő biztosítékokról rendelkező nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik,

vagy

c)      az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges abban az esetben, ha az érintett fizikailag vagy jogilag képtelen a hozzájárulását adni,

vagy

d)      az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] valamely alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő biztosítékok mellett végzett törvényes tevékenysége keretében történik, politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti céllal, azzal a feltétellel, hogy a feldolgozás [helyesen: kezelés] kizárólag az ilyen szerv tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik azzal rendszeres kapcsolatban állnak a szerv céljainak megfelelően, és az adatok nem adhatók ki harmadik fél részére az érintettek hozzájárulása nélkül,

vagy

e)      az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] olyan adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett egyértelműen nyilvánosságra hozott, vagy amelyek jogi követelések megállapításához, gyakorlásához vagy védelméhez szükségesek.

[…]

(4)      Megfelelő garanciák nyújtása mellett a tagállamok, alapvető közérdekből, nemzeti jogszabályaikban vagy a felügyelő hatóság határozatában további mentességeket állapíthatnak meg a (2) bekezdésben foglaltakon kívül.

(5)      A bűncselekményekre, büntetőítéletekre vagy biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] kizárólag a hatóság ellenőrzése mellett történhet, vagy ha a nemzeti jog megfelelő külön biztosítékot nyújt, az olyan eltérésekre is figyelemmel, amelyet a tagállamok a megfelelő külön biztosítékot nyújtó nemzeti rendelkezések alapján engedélyezhetnek. Mindazonáltal a büntetőítéletekről teljes körű nyilvántartást csak a hatóság ellenőrzésével lehet vezetni.

A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a közigazgatási szankciókkal vagy polgári ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos adatokat szintén csak a hatóság ellenőrzésével lehessen feldolgozni [helyesen: kezelni].

(6)      Az (1) bekezdéstől való, a (4) és (5) bekezdésben említett eltérésekről a Bizottságot értesíteni kell.

[…]”

13.      A 95/46 irányelv „A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] és a szólásszabadság” címet viselő 9. cikke szerint:

„A tagállamok e fejezet, a IV. és a VI. fejezet rendelkezései alóli felmentésről, illetve eltérésről [helyesen: A tagállamok az e fejezet, valamint a IV. és a VI. fejezet rendelkezései alóli kivételekről, illetve rendelkezéseitől való eltérésekről] kizárólag a személyes adatoknak újságírás vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából történő feldolgozása [helyesen: kezelése] esetén rendelkezhetnek, amennyiben azok a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a szólásszabadságra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztetéséhez szükségesek.”

14.      Az említett irányelv „Adathozzáféréshez való jog” című 12. cikke előírja:

„A tagállamoknak biztosítaniuk kell minden érintett számára a jogot, hogy az adatkezelőtől:

[…]

b)      az esettől függően kérje az olyan adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását, amelyek feldolgozása [helyesen: kezelése] nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, különösen az ilyen adatok hiányos vagy hibás volta miatt;

[…]”

15.      Ugyanezen irányelvnek „Az érintett tiltakozási joga” című 14. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamoknak biztosítaniuk kell az érintettnek, hogy:

a)      legalább a 7. cikk e) és f) pontjában foglalt esetekben, sajátos helyzetével kapcsolatos lényeges jogos érdekből bármikor tiltakozhasson a rá vonatkozó adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] ellen, kivéve, ha erről a nemzeti jog másként rendelkezik. Jogos tiltakozás esetén az adatkezelő által kezdeményezett adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] a továbbiakban nem terjedhet ki a szóban forgó adatokra;

[…]”

16.      A 95/46 irányelv „A felügyelő hatóság” című 28. cikkének a szövege a következő:

„(1)      Minden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy az ezen irányelv értelmében a tagállam által elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a területén történő alkalmazását valamely hatóság vagy hatóságok felügyeljék.

[…]

(3)      A hatóságok különösen a következő jogosultságokkal rendelkeznek:

–        vizsgálati jogkör, mint például az adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek tárgyát képező adatokhoz való hozzáférés joga, továbbá a felügyeleti feladatok ellátásához szükséges adatok gyűjtésének joga,

–        tényleges beavatkozási jogosultságok, mint például […] az adatok zárolásának, törlésének vagy megsemmisítésének elrendelése, az adatfeldolgozás átmeneti vagy végleges tilalmának megállapítása […]

[…]

A felügyelő hatóság kifogásolható [helyesen: sérelmet okozó] határozatai bíróság előtt megtámadhatók.

(4)      A felügyelő hatóságok foglalkoznak a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének jogainak vagy szabadságainak védelmével kapcsolatos, bármely személy vagy az őt képviselő szervezet által benyújtott kérelmekkel. A kérelem elbírálásáról az érintett személyt értesíteni kell.

[…]

(6)      A felügyelő hatóságok, függetlenül a szóban forgó adatfeldolgozásra [helyesen: adatkezelésre] alkalmazandó nemzeti jogtól, saját tagállamuk területén hatáskörrel rendelkeznek a (3) bekezdés értelmében rájuk ruházott jogosultságok gyakorlására. Valamely tagállam hatósága felkérheti egy másik állam [helyesen: tagállam] hatóságát hatáskörének gyakorlására.

A felügyelő hatóságok a feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben együttműködnek egymással, különösen a hasznos információk cseréje révén.

[…]”

2.      A 2016/679 rendelet

17.      A 2016/679 rendeletet a 99. cikkének (2) bekezdése értelmében 2018. május 25‑től kell alkalmazni. E rendelet 94. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 95/46 rendelet ugyanezen időpontban hatályát veszti.

18.      Ezen rendelet „A személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése” címet viselő 9. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos.

(2)      Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha:

a)      az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett tilalom nem oldható fel az érintett hozzájárulásával;

[…]

e)      az adatkezelés olyan személyes adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozott;

[…]

g)      az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő;

[…]”

19.      E rendelet „A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok kezelése” című 10. cikke rögzíti:

„A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatoknak a 6. cikk (1) bekezdése alapján történő kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv felügyelete alatt történik, vagy ha az adatkezelést az érintett jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciákat nyújtó uniós vagy tagállami jog lehetővé teszi. A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatok teljes körű nyilvántartása csak közhatalmi szerv által végzett adatkezelés keretében történhet.”

20.      Ugyanezen rendelet „A törléshez való jog (»az elfeledtetéshez való jog«)” című 17. cikkének szövege a következő:

„(1)      Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a)      a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;

b)      az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

c)      az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;

d)      a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e)      a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f)      a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

(2)      Ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

(3)      Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

a)      a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

b)      a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;

c)      a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;

d)      a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy

e)      jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.”

21.      A 2016/679 rendeletnek „Az adatkezelés korlátozásához való jog” című 18. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

a)      az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

b)      az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

[…]

d)      az érintett a 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek‑e az érintett jogos indokaival szemben.

(2)      Ha az adatkezelés az (1) bekezdés alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

(3)      Az adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére az (1) bekezdés alapján korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.”

22.      E rendeletnek „A tiltakozáshoz való jog” címet viselő 21. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.”

23.      Az említett rendelet „A személyes adatok kezelése és a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog” című 85. cikke rögzíti:

„(1)      A tagállamok jogszabályban összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is.

(2)      A személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelésére vonatkozóan a tagállamok kivételeket vagy eltéréseket határoznak meg a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet (független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal.

(3)      A tagállamok értesítik a Bizottságot azon jogi rendelkezésekről, amelyeket a (2) bekezdés alapján elfogadtak, továbbá haladéktalanul értesítik a Bizottságot az említett jogi rendelkezéseket érintő későbbi módosító jogszabályokról, illetve módosításokról.”

B.      A francia jog

24.      A 95/46 irányelvet a francia jogba a loi nº 78–17 du 6 janvier 1978 relative à l’informatique, aux fichiers et aux libertés (az informatikáról, a fájlokról és a szabadságjogokról szóló, 1978. január 6‑i törvény) ültette át.

III. A tényállás és az alapeljárás

25.      G. C., A. F., B. H. és E. D. kérte a Google LLC társaságot, hogy töröljön az e társaság által működtetett keresőmotorral a nevükre történő keresés nyomán megjelenő találati listáról különböző, harmadik felek által közzétett oldalakra mutató linkeket, amit e társaság elutasított.

26.      G. C. konkrétan egy olyan link törlését kérte, amely 2011. február 18‑án a Youtube‑ra álnév alatt feltöltött szatirikus fotómontázsra mutat, amely őt az önkormányzat polgármestere mellett tünteti fel, akinek G. C. a hivatalvezetője volt, kifejezetten utalva a köztük fennálló intim kapcsolatra, valamint e kapcsolatnak az ő politikai karrierjére való kihatására. E fotómontázst azon helyhatósági választások választási kampánya során tették fel az internetre, amelyen G. C. jelöltként indult. A törlési kérelem elutasítása elleni panasz benyújtásakor az érintett nem volt megválasztott képviselő, sem a helyi választásokon mandátummal rendelkező jelölt, és már nem volt az önkormányzat polgármesteri hivatalának vezetője sem.

27.      A. F. a Libération című napilapnak a szcientológiai egyház egyik híve által 2006 decemberében elkövetett öngyilkossággal kapcsolatos, 2008. szeptember 9‑i cikkére mutató, a Centre contre les manipulations mentales (CCMM) honlapján megjelenített link törlését kérte. A. F.‑et ebben a cikkben a szcientológiai egyház PR‑felelőseként említik, amely hivatás gyakorlásával azóta felhagyott. Egyébként a kérdéses cikk szerzője elismeri, hogy felvette a kapcsolatot A. F.‑fel, hogy meghallgassa az ő előadását a tényekről, és beszámol az A. F. által ekkor elmondottakról.

28.      B. H. olyan cikkekre, főként sajtócikkekre mutató linkek törlését kérte, amely cikkek a republikánus párt finanszírozásával kapcsolatos, 1995 júniusában indított bírósági eljárásra vonatkoztak, amelynek keretében őt több üzletemberrel és politikussal együtt vizsgálat alá vonták. Az őt érintő eljárást okafogyottság miatt 2010. február 26‑án végzéssel lezárták. A linkek többsége olyan cikkekre mutat, amelyek a vizsgálat megindítása idején születtek, és így nem tartalmazzák az eljárás kimenetelére vonatkozó információkat.

29.      E. D. a Nice Matinben és a Le Figaróban megjelent két cikkre mutató linkek törlését kérte, amely cikkek azon büntetőeljárás tárgyalásáról tudósítanak, amelynek során őt hét év szabadságvesztésre, továbbá tíz év bűnügyi felügyelet mellékbüntetésre ítélték, 15 éves kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények miatt. E bírósági tudósítások egyike ezenfelül E. D.‑re vonatkozóan több olyan intim részletet is említ, amelyre az eljárás során derült fény.

30.      Miután a Google ezt elutasította, a felperesek panasszal fordultak a Commission nationale de l’informatique et des libertés‑hez (adatvédelmi hatóság, Franciaország; a továbbiakban: CNIL), és kérelmezték, hogy az kötelezze a társaságot, hogy intézkedjen a szóban forgó linkek találatok közüli eltávolítása érdekében. 2015. április 24‑én, 2015. augusztus 28‑án, 2016. március 21‑én és 2016. május 9‑én kelt leveleivel a CNIL elnöke tájékoztatta az érintetteket, hogy a panaszaik intézését lezárta.

31.      A felperesek ezért keresetet indítottak a CNIL e visszautasításaival szemben, amelyekkel a CNIL megtagadta a Google arra való kötelezését, hogy intézkedjen a linkek kért törlése érdekében. A keresetek nyomán indult eljárásokat a kérdést előterjesztő bíróság egyesítette.

IV.    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás

32.      Mivel a Conseil d’Etat (államtanács, Franciaország) megállapította, hogy e keresetek több jelentős nehézséget vetnek fel a 95/46 irányelv értelmezésével kapcsolatban, a Bírósághoz 2017. március 15‑én érkezett, 2017. február 24‑i határozatával az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„1)      A keresőmotor működtetőjének különleges felelősségére, hatásköreire és lehetőségeire tekintettel [a 95/46] irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdéseinek hatálya alá tartozó adatok más adatkezelők általi kezelésére vonatkozó tilalom – az irányelv szövegében foglalt kivételekkel – ugyanúgy alkalmazandó a keresőmotor működtetőjére mint adatkezelőre az e keresőmotor által megvalósított adatkezelés alapján?

2)      Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén:

–        [a 95/46] irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az ott előírt tilalom, miszerint a keresőmotor működtetője – az irányelvben meghatározott kivételekkel – az e rendelkezésekben meghatározott adatokat nem kezelheti, arra kötelezi‑e őt, hogy következetesen teljesítse az ilyen adatokat tartalmazó weboldalakra mutató linkek találatok közüli törlésére irányuló kérelmeket?

–        ebből a szempontból hogyan kell értelmezni [a 95/46] irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt kivételeket, amennyiben azokat a keresőmotor működtetőjére alkalmazni kell, figyelemmel annak különleges felelősségére, hatásköreire és lehetőségeire? Konkrétan, a keresőmotor működtetője jogosult‑e visszautasítani a linkek közüli törlésre irányuló kérelem teljesítését, abban az esetben, ha észleli, hogy az érintett linkek olyan tartalmak felé mutatnak, amelyek, bár a 8. cikk (1) bekezdésében felsorolt kategóriákba tartozó adatokat tartalmaznak, ugyanakkor egyúttal a (2) bekezdésben – különösen annak a) és e) pontjában – meghatározott kivételek közé tartoznak?

–        hasonlóképpen, [a 95/46] irányelv rendelkezéseit úgy kell‑e értelmezni, hogy ha a törölni kért linkek olyan személyesadat‑kezelést valósítanak meg, amelyre kizárólag újságírás vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából kerül sor, amelyek alapján ilyen jogcímen [a 95/46] irányelv 9. cikke értelmében az irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdésében meghatározott kategóriákba tartozó adatok gyűjthetők és kezelhetők, akkor a keresőmotor működtetője ezen okra való hivatkozással jogosult visszautasítani a link törlése iránti kérelem teljesítését?

3)      Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén:

–        a keresőmotor működtetőjének [a 95/46] irányelv mely különös rendelkezéseinek kell megfelelnie, figyelemmel annak felelősségére, hatásköreire és lehetőségeire?

–        amennyiben észleli, hogy a weboldalak, amelyekre a törölni kért linkek vezetnek, olyan adatokat tartalmaznak, amelyeknek a közzététele ezeken az oldalakon jogellenes, akkor [a 95/46] irányelv rendelkezéseit úgy kell‑e értelmezni, hogy:

–        azok kötelezővé teszik a keresőmotor működtetője számára, hogy törölje ezeket a linkeket a kérelmező nevére történő keresés nyomán kiadott találatok közül?

–        vagy azok csupán azt követelik meg, hogy a keresőmotor működtetője e körülményt vegye figyelembe a kérelem megalapozottságának vizsgálata során?

–        vagy pedig e körülménynek nincs jelentősége az általa elvégzendő értékelésnél?

Továbbá, ha e körülményt mégis figyelembe kell venni, akkor hogyan kell értékelni a jogvita tárgyát képező, [a 95/46] irányelv területi hatálya alá nem tartozó adatkezelés eredményeként előállt adatok weboldalakon történő közzétételének jogszerűségét, és ebből következően az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályokat?

4)      Bármi is legyen az első kérdésre adott válasz:

–        függetlenül a személyes adatok közzétételének jogszerűségétől azokon a weboldalakon, amelyekre a jogvita tárgyát képező linkek mutatnak, [a 95/46] irányelv rendelkezéseit úgy kell‑e értelmezni, hogy:

–        ha a kérelmező bizonyítja, hogy ezen adatok hiányossá, pontatlanná vagy elavulttá váltak, akkor a keresőmotor működtetője köteles a kérelmező linkek közüli törlésre irányuló kérelmét teljesíteni?

–        konkrétabban, ha a kérelmező bizonyítja, hogy – figyelemmel a bírósági eljárás lefolyására – az eljárás korábbi szakaszára vonatkozó információk már nem tükrözik az aktuális helyzetét, akkor a keresőmotor működtetője köteles törölni az ilyen információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket?

–        [a 95/46] irányelv 8. cikkének (5) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy egy adott személy elleni vádemelésre vagy az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásra és az annak során hozott ítéletre vonatkozó információk bűncselekményekre és büntetőítéletekre vonatkozó adatoknak minősülnek? Általánosságban, ha egy weboldal valamely természetes személyre vonatkozó büntetőítéletekkel vagy bírósági eljárásokkal kapcsolatos adatokat tartalmaz, akkor az e rendelkezések hatálya alá tartozik?”

33.      A. F., B. H., a Google, a francia, az ír, a görög, az olasz, az osztrák és a lengyel kormány, az Egyesült Királyság kormánya, valamint az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket.

34.      B. H.‑t, a Google‑t, a francia, az ír, a görög, az osztrák és a lengyel kormányt, valamint a Bizottságot meghallgatták a 2018. szeptember 11‑i tárgyaláson.

V.      Elemzés

A.      Előzetes megjegyzések

1.      A releváns jogalkotási aktus: a 95/46 irányelv

35.      A kérdést előterjesztő bíróság által előterjesztett kérdések nem a 2016/679 rendelet, hanem a 95/46 irányelv rendelkezéseinek értelmezésére vonatkoznak. Márpedig e rendelet, amelyet 2018. május 25‑től kell alkalmazni,(8) ugyanezen időponttól hatályon kívül helyezte az irányelvet.(9)

36.      Mivel úgy tűnik, hogy a francia közigazgatási eljárási jogban a jogvitára a megtámadott határozat napján hatályos jogot kell alkalmazni, nem kétséges, hogy az alapeljárásra a 95/46 irányelvet kell alkalmazni. Következésképpen a Bíróságnak ezen irányelv rendelkezéseit kell értelmeznie.

2.      A háttér: a Google Spain és Google ítélet

37.      A kérdést előterjesztő bíróság jelen ügyben előterjesztett kérdéseinek hátteréül a Google Spain és Google ítélet(10) szolgál, amelyben a Bíróság többek között – a jelen ügy szempontjából releváns szempontból – a következőket állapította meg:

–        a keresőmotorok útján végzett tevékenységet a 95/46 irányelv 2. cikke b) pontjának értelmében vett „személyes adatok kezelése” fogalmába tartozó tevékenységként kell értelmezni, és az ilyen keresőmotor működtetőjét ezen adatkezelés szempontjából az ezen irányelv 2. cikkének d) pontja szerinti „adatkezelőnek” kell tekinteni;(11)

–        a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontjában és 14. cikke első albekezdésének a) pontjában foglalt jogok tiszteletben tartása érdekében, és annyiban, amennyiben az ott előírt feltételek ténylegesen teljesülnek, a keresőmotor működtetője köteles arra, hogy az egy személy nevére való keresés nyomán megjelenő találati listáról törölje a harmadik fél által közétett és e személlyel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket, abban az esetben is, ha ezt a nevet vagy az ilyen információkat korábban vagy egyidejűleg nem törölték ezekről a weboldalakról, mégpedig adott esetben akkor is, ha az említett oldalakon történő közzététel önmagában jogszerű;(12)

–        a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontja, illetve 14. cikke első albekezdésének a) pontja alkalmazási feltételeinek értékelése körében többek között azt kell megvizsgálni, hogy joga van‑e az érintettnek ahhoz, hogy a személyével kapcsolatos szóban forgó információt a neve alapján indított keresés nyomán megjelenő találati lista segítségével aktuálisan már ne lehessen a nevével összekapcsolni, anélkül azonban, hogy e jog megállapításának feltétele lenne, hogy a kérdéses információ találati listára való felvétele az érintettnek kárt okoz,(13) és

–        mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 7. és 8. cikkében foglalt alapvető jogaira tekintettel az említett személy kérheti, hogy a kérdéses információt többé ne tegyék egy ilyen találati lista segítségével hozzáférhetővé a nagy nyilvánosság számára, e jogok főszabály szerint nemcsak a keresőmotor működtetőjének gazdasági érdekét előzik meg, hanem a nyilvánosság ahhoz fűződő érdekét is, hogy az e személy nevére vonatkozó keresés során meg lehessen találni az említett információt. Nem ez a helyzet ugyanakkor abban az esetben, ha valamilyen sajátos okból kifolyólag, például a közéletben játszott szerepe folytán az érintett alapvető jogaiba való beavatkozást igazolja az említett nyilvánosság ahhoz fűződő nyomós érdeke, hogy a kérdéses információhoz hozzá lehessen férni azáltal, hogy az szerepel a találati listán.(14)

38.      A Google Spain és Google ítélet(15) alapjául szolgáló ügy tényállása kétségkívül személyes adatokra, azonban nem a 95/46 irányelv 8. cikke értelmében vett „különleges” adatokra vonatkozott. Ez elvezet az első kérdéshez.

B.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés

39.      Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy a keresőmotor működtetőjének különleges felelősségére, hatásköreire és lehetőségeire tekintettel a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdésének hatálya alá tartozó adatok más adatkezelők általi kezelésére vonatkozó tilalom ugyanúgy alkalmazandó‑e a keresőmotor működtetőjére.

40.      A 95/46 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének értelmében a tagállamok megtilthatják az olyan személyes adatok kezelését, amelyek a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkoznak.

41.      Ezen irányelv 8. cikkének (5) bekezdése rögzíti, hogy a bűncselekményekre, büntetőítéletekre vagy biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatok kezelése kizárólag a hatóság ellenőrzése mellett történhet, vagy ha a nemzeti jog megfelelő külön biztosítékot nyújt, az olyan eltérésekre is figyelemmel, amelyet a tagállamok a megfelelő külön biztosítékot nyújtó nemzeti rendelkezések alapján engedélyezhetnek. A büntetőítéletekről teljes körű nyilvántartást azonban csak a hatóság ellenőrzésével lehet vezetni. A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a közigazgatási szankciókkal vagy polgári ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos adatokat szintén csak a hatóság ellenőrzésével lehessen kezelni.

42.      Meg kell állapítani, hogy a Google Spain és Google ítélet(16) alapjául szolgáló ügyben nem esett szó a 95/46 irányelv 8. cikkéről. Ezen egyszerű megállapítás alapján azt feltételezem, hogy az első kérdésre adandó válasz – a Google által észrevételeiben előadottakkal ellentétben – nem következhet ebből az ítéletből. Az a körülmény, hogy az említett ügy nem a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti különleges adatokra vonatkozott, nem jelenti azt, hogy egy keresőmotor működtetője nem tartozik e rendelkezés hatálya alá.

43.      A Google Spain és Google ügyre vonatkozó indítványában Jääskinen főtanácsnok a következőképpen indokolta azt az álláspontját (amelyet a Bíróság nem követett), hogy az internetes keresőmotor‑szolgáltató nem „adatkezelő” a harmadik személy forrásweboldalain található személyes adatok vonatkozásában: „Egy ezzel ellentétes, az internetes keresőmotorok uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét állító véleményt abszurdnak tartanék. Konkrétan, ha az internetes keresőmotor‑szolgáltatók adatkezelőnek minősülnének a harmadik személy forrásweboldalain lévő személyes adatok vonatkozásában, és ha ezeken az oldalakon [a 95/46] irányelv 8. cikke szerinti különleges adatok (például politikai véleményre, a vallási meggyőződésre, az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkozó személyes adatok) lennének, az internetes keresőmotor‑szolgáltató tevékenysége automatikusan jogellenessé válna, amikor az adatok kezelésére vonatkozóan az irányelvben meghatározott szigorú feltételek nem teljesülnek”.(17)

44.      Ez a szövegrész nagyon jól rávilágít a jelen ügy problematikájára és tétjére. Mivel a 95/46 irányelvet, amely 1995‑ből származik, és olyan kötelezettségeket ír elő, amelyek címzettjei főszabály szerint a tagállamok, nem a ma létező keresőmotorok működtetőit szem előtt tartva fogalmazták meg, rendelkezései nem alkalmasak arra, hogy azokat intuitív módon és tisztán szó szerint alkalmazzák az ilyen keresőmotorokra. A kérdést előterjesztő bíróságoknak – a jelen ügyhöz hasonlóan – pontosan ezért támadtak kétségei a Google Spain és Google ítélet(18) alapjául szolgáló ügyben, és ezért fordultak a Bírósághoz.

45.      Következésképpen a 95/46 irányelv rendelkezéseinek a keresőmotorokra való alkalmazhatóságát illetően nem követhetünk „mindent vagy semmit” megközelítést. Véleményem szerint minden egyes rendelkezést meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy alkalmas‑e arra, hogy a keresőmotorokra alkalmazzák.

46.      A 95/46 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének egy keresőmotorra történő szó szerinti alkalmazása azzal a hatással járna, hogy – az ezen irányelv 8. cikke (2) bekezdésében felsorolt kivételek fenntartásával – megtiltaná az ott felsorolt adatok bármiféle kezelését.

47.      E tekintetben megjegyzem, hogy – jogosan – a felek egyike sem terjesztett elő olyan észrevételeket, amelyekben ilyen szigorú értelmezés mellett érvelne.

48.      A 95/46 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének szó szerinti alkalmazása arra kötelezné a keresőmotort, hogy előzetesen és hivatalból, vagyis még az érintett személy linkek közüli törlésre irányuló kérelme hiányában is ellenőrizze, hogy egy adott természetes személy nevére való keresés nyomán megjelenő találati listában nem szerepelnek‑e az említett rendelkezés szerinti adatokat tartalmazó internetes oldalakra mutató linkek.

49.      Véleményem szerint az előzetesen és hivatalból végzett ellenőrzés nem lehetséges és nem is kívánatos.

50.      A Google Spain és Google ítéletben(19) a Bíróság kifejtette, hogy „[m]ivel tehát a keresőmotorok tevékenysége alkalmas arra, hogy a honlapszerkesztők által végzett tevékenységhez hozzáadódva jelentősen érintse a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot, a keresőmotor működtetőjének – úgy is mint az e tevékenység céljait és módját meghatározó személynek – felelősségi körén, hatáskörén és lehetőségein belül biztosítania kell, hogy tevékenysége megfeleljen a 95/46 irányelvben foglalt követelményeknek, azért hogy az irányelv szerinti garanciák valamennyi joghatásukat kifejthessék, és hogy az érintettek – illetve nevezetesen magánélethez való joguk – hatékony és teljes védelme ténylegesen megvalósulhasson”.(20)

51.      E bekezdésből két következtetést lehet levonni. Mindenekelőtt, amint azt a Bizottság észrevételeiben előadja, a 95/46 irányelv abból az elvből indul ki, amely szerint minden adatkezelőnek az irányelvben rögzített valamennyi követelménynek eleget kell tennie, a 8. cikkben előírt követelményeket is beleértve.

52.      Ezt követően, még ha e bekezdés a keresőmotor működtetőjét terhelő kötelezettségként került is megfogalmazásra,(21) e keresőmotor működtetője csak felelősségi körén, hatáskörén és lehetőségein belül tud eljárni. Másként fogalmazva, a keresőmotor működtetője éppen korlátozott felelősségi körére, hatáskörére és lehetőségeire tekintettel nem lehet képes arra, hogy a 95/46 irányelv rendelkezéseinek teljes érvényesülését biztosítsa.

53.      A 95/46 irányelv 8. cikkét tehát a keresőmotor működtetőjének felelősségi körét, hatáskörét és lehetőségeit figyelembe véve kell értelmezni.

54.      E tekintetben ki kell zárni a 95/46 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a keresőmotor működtetőjére történő előzetes alkalmazását. A keresés eredményeként linkelt internetes oldalak előzetes ellenőrzése nem tartozik a keresőmotor működtetőjének sem felelősségi körébe, sem lehetőségei közé.(22) A keresőmotor működtetőjének feladata, amint azt a neve is jelzi, az, hogy az információk leghatékonyabb módon való megtalálását lehetővé tevő algoritmus igénybevételével keressen, találjon, összegyűjtsön és rendelkezésre bocsásson. A keresőmotor működtetőjének nem feladata ellenben, hogy ellenőrizzen vagy akár cenzúrázzon. A keresőmotor működtetője a keresés érdekében eljár, és reagál valamely keresési eredmény linkek közüli törlése tekintetében. Mindenesetre én így értelmezem a Google Spain és Google ítéletet.(23)

55.      Hasonlóképpen, és amint azt a Bizottság is hangsúlyozza, a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében rögzített tilalmakat és korlátozásokat nem lehet úgy alkalmazni egy keresőmotor működtetőjére, mintha ő maga tüntette volna fel a különleges adatokat a linkelt internetes oldalakon. A keresőmotor tevékenységére logikus módon csak a (különleges) adatok interneten való közzétételét követően, másodlagos jelleggel kerül sor.

56.      Ennélfogva a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt tilalmak és korlátozások csak a linkek közötti e szerepeltetés alapján, és így az érintett személy linkek közüli törlésre irányuló kérelme alapján folytatott utólagos ellenőrzésen keresztül alkalmazhatók a keresőmotorokra.

57.      Azt javaslom tehát a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre azt a választ adja, hogy a keresőmotor működtetőjének felelősségi körén, hatáskörén és lehetőségein belül a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdése főszabály szerint alkalmazandó a keresőmotor működtetőjének tevékenységére.

58.      Az alkalmazás szabályaival az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés foglalkozik.

C.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés

59.      A második kérdés, amelyet arra az esetre tettek fel, ha a Bíróság megállapítaná a 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének a keresőmotor működtetője által végzett adatkezelésre való alkalmazandóságát, három részből áll.

60.      A kérdést előterjesztő bíróság lényegében

–        azt kívánja megtudni, hogy az a tilalom, miszerint a keresőmotor működtetője – a 95/46 irányelvben meghatározott kivételekkel – az ezen irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdésében meghatározott adatokat nem kezelheti, arra kötelezi‑e őt, hogy következetesen teljesítse az ilyen adatokat tartalmazó weboldalakra mutató linkek találatok közüli törlésére irányuló kérelmeket;

–        azt kívánja megtudni, hogyan kell alkalmazni a 95/46 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt konkrét kivételeket a keresőmotor működtetője által végzett adatkezelésre, és különösen, hogy a keresőmotor működtetője jogosult‑e ezek alapján visszautasítani a linkek közüli törlésre irányuló kérelem teljesítését;

–        felvilágosítást vár a 95/46 irányelv 9. cikkében a kizárólag az újságírás vagy irodalmi, illetve művészi önkifejezés céljából történő adatkezelésre vonatkozóan előírt kivételeket illetően, mégpedig annyiban, amennyiben e kivételek a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a szólásszabadságra vonatkozó szabályok összeegyeztetéséhez szükségesek. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság felteszi a kérdést, hogy a keresőmotor működtetője jogosult‑e visszautasítani a link törlése iránti kérelem teljesítését, amennyiben megállapítja, hogy az adatok jogszerűen szerepelnek azon az oldalon, amelyre a szóban forgó link mutat, mivel a weboldal szerkesztője által e tekintetben végzett adatkezelés e kivétel hatálya alá tartozik.

61.      Ezeket az alkérdéseket abban a sorrendben fogom vizsgálni, ahogy azokat feltették.

1.      A linkek közüli következetes törlésről

62.      A kiindulópontot az jelenti, hogy a 95/46 irányelv 8. és 9. cikke szerinti igazolás hiányában a keresőmotor működtetője részéről egy adott internetes oldal linkek közüli törlésének megtagadása ellentétes ezen irányelv 8. cikkének (1) vagy (5) bekezdésével.

63.      A Google, valamint az ír és az osztrák kormány és az Egyesült Királyság kormánya azt állítja, hogy e tekintetben a jogok és érdekek mérlegelése keretében, amelyet a keresőmotor működtetőjének minden törlésre irányuló kérelem – többek között a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) vagy (5) bekezdése értelmében vett különleges adatok kategóriáját tartalmazó internetes oldalra mutató linkek törlése iránti kérelmek – esetén el kell végeznie, fontos, de nem döntő tényezőről van szó.

64.      A francia, az olasz és a lengyel kormány, valamint a Bizottság ezzel szemben úgy véli, hogy a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdésében szereplő tilalom azt jelenti, hogy a keresőmotor működtetőjének, amennyiben linkek közüli törlésre irányuló kérelmet intéznek hozzá, következetesen teljesítenie kell az ilyen kérelmeket, vagyis anélkül, hogy az igazolás hiányán kívül más körülményeket ellenőriznie kellene vagy ellenőrizhetne.

65.      Én ez utóbbi állásponttal értek egyet.

66.      A 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének szövege ugyanis nem enged kétséget a tekintetben, hogy az ott felsorolt különleges adatok kezelésére vonatkozó tilalmat magában foglaló kötelezettségről van szó. Nehéz megérteni ugyanis, hogy egy ilyen helyzetben e kötelezettséget hogyan lehetne olyan tényezőnek tekinteni, amelyet a linkek közüli törlésre irányuló kérelem vizsgálata keretében más körülmények mellett figyelembe kell venni.

67.      Ez a megközelítés a Google Spain és Google ítélet(24) alapjául szolgáló ügy logikus továbbvitelét jelenti. Emlékeztetek arra, hogy ez az ügy kizárólag olyan adatokra vonatkozott, amelyek közzététele önmagában jogszerű volt. Következésképpen a Bíróság először is meg tudta állapítani, hogy a keresőmotor működtetője köteles arra, hogy az egy személy nevére való keresés nyomán megjelenő találati listáról törölje a harmadik fél által közétett és e személlyel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket, mégpedig akkor is, ha e közzététel önmagában jogszerű,(25) majd ezt követően elvégezte az érintett jogainak és a keresőmotor működtetője gazdasági érdekének, valamint a nyilvánosság ahhoz fűződő érdekének mérlegelését, hogy a szóban forgó információt meg lehessen találni.(26)

68.      E tekintetben tennék egy kitérőt a Google Spain és Google ügyet illetően. Mivel nem vitatott, hogy amennyiben egy információ jogszerű, az azt közlő személyt mindenképpen megilleti a Charta 11. cikkében rögzített véleménynyilvánítás szabadsága, hasznos lett volna, ha a Bíróság kifejezetten megemlíti ezt az alapvető jogot. Ez egyértelműbben rávilágított volna arra, hogy nem csupán egyrészről a Charta 7. és 8. cikkét, másrészről pedig a tájékozódás szabadságát kell mérlegelni, hanem a véleménynyilvánítás szabadságát is figyelembe kell venni. Erre a 95/46 irányelv 9. cikkére vonatkozó elemzésben még visszatérek.

69.      A 95/46 irányelv 8. cikke keretében ezzel szemben nem látok teret ilyen mérlegelés számára. Amennyiben megállapítást nyer, hogy különleges adatok kezelésére került sor, helyt kell adni a linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek.

70.      Tudatában vagyok a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport(27) által a „[Google Spain és Google] ítélet(28) végrehajtásáról” szóló 2014. november 26‑i iránymutatásában(29) (a továbbiakban: iránymutatás) kifejtett álláspontnak, amely szerint először is, a linkek közüli törlésre irányuló kérelmek többségének esetében a döntés meghozatala előtt egynél több szempontot kell figyelembe venni, másodszor, önmagában egyetlen szempont sem döntő,(30) és harmadszor, kifejezetten a 95/46 irányelv 8. cikkét illetően „[az] adatvédelmi hatóságok nagyobb valószínűséggel avatkoznak be a linkek közüli törlésre irányuló kérelem elutasítása esetén”.(31)

71.      E tekintetben számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy a linkek közüli törlésre irányuló kérelemről való döntés meghozatala előtt több szempontot kell figyelembe venni. Ezzel szemben az az állítás, hogy az adatvédelmi hatóság nagyobb valószínűséggel avatkozik be, számomra nem tűnik kellőképpen határozottnak és világosnak. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az adatok a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdése szerinti különleges adatok közé tartoznak, a kezelésük tilos.

72.      Ennélfogva véleményem szerint a 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének célja az ilyen adatok keresőmotor általi esetleges tovább terjesztésének megakadályozására is kiterjed. Tekintettel arra, hogy e rendelkezés értelmében a jogalkotó bizonyos adatok kezelését jogellenesnek tekinti, ebből véleményem szerint következik, hogy a keresőmotor működtetője általi külön adatkezelés is jogellenes, legalábbis attól a pillanattól, hogy a keresőmotor működtetője nem adott helyt a linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek.

73.      Másként fogalmazva, a 95/46 irányelv 8. cikkével az uniós jogalkotó már eldöntötte a különleges adatok kérdését, így mérlegelésre nem kerülhet sor. Ezt az értelmezést alátámasztja az, hogy a 2016/679 rendelet nem csupán fenntartotta a különleges adatok kezelésének tilalmát,(32) hanem ki is bővítette ezeket a kategóriákat.(33)

74.      Következésképpen az a tilalom, miszerint a keresőmotor működtetője – a 95/46 irányelvben meghatározott kivételekkel – az ezen irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdésében meghatározott adatokat nem kezelheti, arra kötelezi őt, hogy következetesen teljesítse az ilyen adatokat tartalmazó weboldalakra mutató linkek találatok közüli törlésére irányuló kérelmeket.

2.      A 95/46 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt konkrét kivételekről

75.      A kérdést előterjesztő bíróság a 95/46 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt öt kivétel közül csupán kettőre vonatkozóan kér felvilágosítást.

76.      A 95/46 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha az érintett kifejezett hozzájárulását(34) adta az említett adatok kezeléséhez, kivéve ha a tagállam joga úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett tilalom alól nem engedhető kivétel az érintett hozzájárulásával sem. A 95/46 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének e) pontja rögzíti, hogy e cikk (1) bekezdése nem alkalmazható, amennyiben az adatkezelés olyan adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett egyértelműen nyilvánosságra hozott, vagy amelyek jogi követelések megállapításához, gyakorlásához vagy védelméhez szükségesek.

77.      Mivel azon megoldás szerint, amelyet a Bíróságnak javasolok, véleményem szerint alkalmazni kell a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdésében előírt adatkezelési tilalmakat, úgy vélem, hogy főszabály szerint a 95/46 irányelv ugyanezen 8. cikkében előírt kivételeket is alkalmazni kell, még ha a 95/46 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében előírt bizonyos kivételek a keresőmotorokra való alkalmazhatóságukat illetően inkább elméleti, mint gyakorlati jellegűnek tűnnek is.(35) A keresőmotor működtetője tehát jogosult visszautasítani a link törlésére irányuló kérelem teljesítését, amennyiben az ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében szereplő feltételek teljesülnek.

3.      A személyes adatok kezeléséről és a szólásszabadságról (a 95/46 irányelv 9. cikke)

78.      A 95/46 irányelv 9. cikkével összhangban a tagállamok többek között a 95/46 irányelv 8. cikkének rendelkezései alóli kivételekről, illetve rendelkezéseitől való eltérésekről kizárólag a személyes adatoknak újságírás vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából történő kezelése esetén rendelkezhetnek, amennyiben azok a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a szólásszabadságra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztetéséhez szükségesek.

79.      Itt az a kérdés merül fel, hogy a keresőmotor működtetője jogosult‑e visszautasítani a link törlésére irányuló kérelem teljesítését, amennyiben megállapítja, hogy a különleges adatok jogszerűen kerültek feltüntetésre azon az oldalon, amelyre a szóban forgó link mutat, mivel az internetes oldal szerkesztője által e tekintetben végzett adatkezelés a 95/46 irányelv 9. cikkének hatálya alá tartozik.

80.      Megjegyzendő, hogy a Google Spain és Google ítélet(36) alapján teljességgel lehetséges, hogy egy linkek közüli törlésre irányuló kérelem eredményre vezet a keresőmotor működtetőjével szemben, azonban a 95/46 irányelv 9. cikke miatt sikertelen lesz a linkelt weboldal szerkesztőjével szemben. A Bíróság ugyanis megállapította, hogy „lehetséges, hogy a weboldal szerkesztője által végzett, valamely természetes személyre vonatkozó információk közzétételéből álló adatkezelés adott esetben »kizárólag […] újságírás […] céljából történő« adatkezelésnek minősül, és így a 95/46 irányelv 9. cikke alapján az irányelvben foglalt követelmények alóli kivétel hatálya alá tartozhat, míg úgy tűnik, hogy a keresőmotor működtetője által végzett adatkezelés esetében ez nincs így. Nem lehet tehát kizárni, hogy bizonyos körülmények között az érintett az említett működtetővel szemben gyakorolhatja a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontjában, illetve 14. cikke első albekezdésének a) pontjában biztosított jogait, az említett weboldal szerkesztőjével szemben azonban nem”.(37)

81.      A Google Spain és Google ítélet(38) e kulcsfontosságú pontja alkotja az „elfeledtetéshez való jog” bevezetésének igazolására szolgáló érvelés lényegi magját: az érintett magánélete tiszteletben tartásának és adatokhoz kapcsolódó jogának védelme érdekében – a honlapszerkesztők szólásszabadsághoz való joga alapján – lehet „a hír hozóját hibáztatni” (még) akkor is, ha a „forrásnál történő helyesbítés” nem lehetséges.

82.      Nagy a kísértés, hogy e bekezdést úgy értelmezzük, hogy a 9. cikk nem alkalmazandó a keresőmotor működtetőjére.

83.      Azt javaslom a Bíróságnak, hogy álljon ellen e kísértésnek.

84.      Először is, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: strasbourgi bíróság) állandó ítélkezési gyakorlata szerint „[a]z internetes oldalak – hozzáférhetőségüknek, valamint a nagy mennyiségű adat megőrzésére és terjesztésére való alkalmasságuknak köszönhetően – nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek könnyebben értesüljenek a hírekről, és általában véve is elősegítik az információk terjesztését”.(39) Pontosabban, egy olyan internetes oldalra vonatkozó ügyben, amely az egyik legjelentősebb internetes fájlmegosztó szolgáltatás volt a világon,(40) a strasbourgi bíróság megállapította, hogy „az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4‑én Rómában aláírt egyezmény 10. cikke(41) nem csupán az információk tartalmára, hanem továbbításuk vagy fogadásuk eszközeire is vonatkozik”.(42)

85.      A nyilvánosságnak az interneten hozzáférhetővé tett információk megismeréséhez és közléséhez való jogát a Charta 11. cikke védelemben részesíti.(43) Ez vonatkozik a forrásweboldalon megjelenő információra és az internetes keresőmotor által hozzáférhetővé tett információra is.(44)

86.      Másodszor, a Google Spain és Google ítélet(45) fentiekben idézett pontjából azt az egyetlen következtetést lehet levonni, hogy a 95/46 irányelv 9. cikke önmagában közvetlenül nem alkalmazandó a keresőmotor működtetőjének tevékenységére. Mivel a keresőmotor működtetőjének tevékenysége másodlagos az információ közzétevőjének elsődleges tevékenységéhez képest, logikus, hogy a 95/46 irányelv 9. cikke elsősorban e közzétevőre vonatkozik. Az a körülmény azonban, hogy az internetes oldalon szereplő adatok a 95/46 irányelv 9. cikke értelmében az újságírás vagy az irodalmi, illetve művészi kifejezés körébe tartoznak, nem járhat azzal a következménnyel, hogy megakadályozza, hogy a keresőmotor működtetője – akit, amint azt a fentiekben megállapítottam, terhelnek az ezen irányelv 8. cikkében rögzített kötelezettségek – a 95/46 irányelv 9. cikkére hivatkozzon.

87.      Az a tény, hogy egy adott internetes oldalon található adatok ezen irányelv 9. cikkének hatálya alá tartoznak, a linkek közüli törlésre irányuló kérelem elutasítását lehetővé tevő körülménynek kell, hogy minősüljön.

88.      A 95/46 irányelv 9. cikke a Charta 11. cikkében rögzített véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságának, valamint tömegtájékoztatás szabadságának a másodlagos jog szintjén történő konkretizálódását jelenti. Másként fogalmazva, az egyrészről a Charta 7. és 8. cikke szerinti, a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jog, másrészről a nyilvánosságnak a szóban forgó információhoz való hozzáféréshez való joga közötti mérlegelés során figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy ez az információ újságíró tollából származik, vagy pedig irodalmi vagy művészi kifejezésnek minősül.

89.      Összefoglalva, még ha a Google Spain és Google ítéletben(46) a Bíróság bizonyos megfontolásait világosabban is fogalmazhatta volna, nem kizárt, hogy a szólásszabadságot nem kell figyelembe venni a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontjában és 14. cikke első albekezdésének a) pontjában rögzített feltételek tiszteletben tartásának ezen ítéletben végzett vizsgálata során. Véleményem szerint az érintett nevére való keresés útján egy adott internetes oldalt esetlegesen megtekinteni kívánó internethasználók érdeke, illetve az e személyt a Charta 7. és 8. cikke alapján megillető alapvető jogok közötti mérlegelés során a szerkesztőket és internethasználókat megillető, a Charta 11. cikkében biztosított véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát is figyelembe kell venni.

90.      Úgy vélem, ezt az elemzést az iránymutatás is alátámasztja, amely szerint „[a]z adatvédelmi hatóságok elismerik, hogy a kontextustól függően releváns lehet annak vizsgálata, hogy az adott információt újságírási célból tették‑e közzé. Az a tény, hogy az információt újságíró tette közzé, akinek a feladata a nyilvánosság tájékoztatása, figyelembe veendő tényezőt jelent. E szempont ugyanakkor önmagában nem elegendő egy kérelem elutasításához, mivel a Bíróság ítélete világosan különbséget tesz a média általi közzététel jogalapja, illetve a keresőmotorok működtetői számára a valamely személy nevére végzett keresés eredményeinek rendezésére vonatkozó jogalap között”.(47)

91.      Végül meg kell jegyezni, hogy a 2016/679 rendelet 17. cikke, amely mostantól kodifikálja „az elfeledtetéshez való jogot”, a (3) bekezdés a) pontjában az e jog alóli kivételt ír elő, amennyiben az adatkezelés szükséges a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából. Ez a kivétel az elfeledtetéshez való jogot megalapozó, a 95/46 irányelv 17. cikkének (1) bekezdésében felsorolt valamennyi okra vonatkozik, és következésképpen például egy olyan helyzetre is, amikor a személyes adatokat jogellenesen kezelték (az (1) bekezdés d) pontja). A 2016/679 rendelet tehát elismeri a linkek közüli törléshez való jognak a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához kapcsolódó okokból történő korlátozását még akkor is, ha az adatkezelés különleges adatokra vonatkozik.

92.      Következésképpen azt javaslom a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre azt a választ adja, hogy a 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének értelmében a keresőmotor működtetője a 95/46 irányelvben, így például a 8. cikk (2) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt kivételek fenntartásával köteles arra, hogy következetesen teljesítse az e rendelkezés szerinti különleges adatokat tartalmazó weboldalakra mutató linkek találatok közüli törlésére irányuló kérelmeket. Ezzel szemben az, hogy egy adott internetes oldalon található adatok a 95/46 irányelv 9. cikkének hatálya alá tartoznak, a linkek közüli törlésre irányuló kérelem elutasítását lehetővé tevő körülménynek minősül. Ilyen helyzetben a keresőmotor működtetőjének mérlegelnie kell egyrészről a Charta 7. és 8. cikke szerinti, a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot, másrészről pedig a nyilvánosságnak a szóban forgó információhoz való hozzáféréshez való jogát, továbbá annak a személynek, akitől az információ származik, a Charta 11. cikke szerinti véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.

D.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés

93.      Mivel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdést az első kérdésre adott „nemleges válasz eseté[re]” terjesztették elő, e kérdésre nem kell válaszolni, tekintettel arra, hogy az első kérdésre igenlő válasz adását javaslom.

E.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdés

94.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdés két részből áll.

95.      E kérdés első részével a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy amennyiben a kérelmező bizonyítja, hogy az azokon a weboldalakon közzétett személyes adatok, amelyekre a jogvita tárgyát képező linkek mutatnak, hiányossá, pontatlanná vagy elavulttá váltak, akkor a keresőmotor működtetője köteles‑e a kérelmező linkek közüli törlésre irányuló kérelmét teljesíteni.

96.      A kérdést előterjesztő bíróság így azt kívánja megtudni, hogy fennáll‑e ilyen kötelezettség, amennyiben a kérelmező bizonyítja, hogy – figyelemmel a bírósági eljárás lefolyására – az eljárás korábbi szakaszára vonatkozó információk már nem tükrözik az aktuális helyzetét.

97.      A negyedik kérdés második részével, amely közelebbről a B. H.‑ra és az E. D.‑re vonatkozó alapügyre utal, a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy egy adott személy elleni vádemelésre vagy az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásra és az annak során hozott ítéletre vonatkozó információk bűncselekményekre és büntetőítéletekre vonatkozó adatoknak minősülnek‑e a 95/46 irányelv 8. cikke (5) bekezdésének értelmében, és különösen, hogy ha egy weboldal valamely természetes személyre vonatkozó büntetőítéletekkel vagy bírósági eljárásokkal kapcsolatos adatokat tartalmaz, akkor az e rendelkezés hatálya alá tartozik‑e.

98.      A második részt az első rész előtt kell vizsgálni.

99.      A 95/46 irányelv 8. cikkének (5) bekezdése szerint a bűncselekményekre, büntetőítéletekre vagy biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatok kezelése kizárólag a hatóság ellenőrzése mellett történhet, vagy ha a nemzeti jog megfelelő külön biztosítékot nyújt, az olyan eltérésekre is figyelemmel, amelyet a tagállamok a megfelelő külön biztosítékot nyújtó nemzeti rendelkezések alapján engedélyezhetnek. Mindazonáltal a büntetőítéletekről teljes körű nyilvántartást csak a hatóság ellenőrzésével lehet vezetni. A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a közigazgatási szankciókkal vagy polgári ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos adatokat szintén csak a hatóság ellenőrzésével lehessen kezelni.

100. Véleményem szerint az internetes oldalakon közzétett, a bírósági eljárásokkal – így például a B. H.‑ra és az E. D.‑re vonatkozó ügyekkel – kapcsolatos információk a 95/46 irányelv 8. cikkének (5) bekezdése szerinti adatoknak minősülnek. Még ha egy büntetőeljárás nem is vezetett büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozat meghozatalához, akkor is a bűncselekményre vonatkozó adatról van szó.

101. Marad az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdés első része, amely az e megállapításból a bírósági eljárás korábbi szakaszáról beszámoló, és így per definitionem elavulttá vált cikkeket, főként sajtócikkeket illetően levonandó következtetésekre vonatkozik.

102. A második kérdés harmadik részére javasolt válaszra tekintettel úgy vélem, hogy sajtócikkek esetében árnyalt megközelítést kell követni, mivel kizárólag az újságírás céljából közölt személyes adatokról van szó.

103. E tekintetben az iránymutatás szerint „[a]z uniós tagállamok különböző megközelítéseket követhetnek a bűncselekményt elkövető személyekre és a bűncselekményeikre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát illetően. Létezhetnek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek hatással vannak az ilyen típusú információk idő múlásával fennálló elérhetőségére. Az adatvédelmi hatóságok az ilyen eseteket a tagállamukban irányadó elveknek és megközelítéseknek megfelelően kezelik. Az adatvédelmi hatóságok általában nagyobb valószínűséggel fontolják meg a kisebb jelentőségű, régebben elkövetett bűncselekményekre vonatkozó keresési eredmények linkek közüli törlését, mint a súlyosabb, nemrégiben elkövetett bűncselekményekre vonatkozó keresési eredményekét. E kérdéseket mindazonáltal körültekintően kell vizsgálni, és esetről esetre kell elbírálni”.(48)

104. Hasonló okokból úgy vélem, hogy esetről esetre történő vizsgálatot kell folytatni, amelynek során a keresőmotor működtetőjének mérlegelnie kell egyrészről a Charta 7. és 8. cikke szerinti, a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot, és másrészről a nyilvánosságnak a szóban forgó információhoz való hozzáféréshez való jogát, figyelembe véve ugyanakkor azt a körülményt, hogy az adott információ az újságírás vagy az irodalmi, illetve művészi kifejezés körébe tartozik.

VI.    Végkövetkeztetés

105. Mindezekre a megfontolásokra tekintettel azt javasolom a Bíróságnak, hogy a Conseil d’Etat (államtanács, Franciaország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:

1)      A keresőmotor működtetőjének felelősségi körén, hatáskörén és lehetőségein belül a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdése főszabály szerint alkalmazandó a keresőmotor működtetőjének tevékenységére.

2)      A bűncselekmény elkövetésére és a büntetőeljárásokra vonatkozó adatokat tartalmazó internetes oldalra mutató link megjelenítése a 95/46 irányelv 8. cikke (5) bekezdésének hatálya alá tartozik.

3)      A 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének értelmében a keresőmotor működtetője a 95/46 irányelvben, így például a 8. cikke (2) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt kivételek fenntartásával köteles arra, hogy következetesen teljesítse az e rendelkezés szerinti különleges adatokat tartalmazó weboldalakra mutató linkek találatok közüli törlésére irányuló kérelmeket.

4)      Ezzel szemben az, hogy egy adott internetes oldalon található adatok a 95/46 irányelv 9. cikkének hatálya alá tartoznak, a linkek közüli törlésre irányuló kérelem elutasítását lehetővé tevő körülménynek minősül. Ilyen helyzetben a keresőmotor működtetőjének mérlegelnie kell egyrészről az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerinti, a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot, másrészről a nyilvánosságnak a szóban forgó információhoz való hozzáféréshez való jogát, továbbá annak a személynek, akitől az információ származik, a Charta 11. cikke szerinti véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.


1      Eredeti nyelv: francia.


2      A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).


3      C‑131/12, EU:C:2014:317.


4      Még ha ez az ítélet nem is említi ezt a kifejezést, ez a gyakorlatban bevetté vált, sőt a másodlagos jogba is beiktatták: lásd a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.) 17. cikkét.


5      Ezzel az ítélettel a jogi elemzésben részletesen foglalkozni fogok.


6      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


7      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


8      A 2016/679 rendelet 99. cikkének (2) bekezdése értelmében.


9      Lásd a 2016/679 rendelet 94. cikkének (1) bekezdését.


10      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


11      Lásd: 2014. május 13‑i Google Spain és Google ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317, a rendelkező rész 1. pontja).


12      Lásd: 2014. május 13‑i Google Spain és Google ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317, a rendelkező rész 3. pontja).


13      Lásd: 2014. május 13‑i Google Spain és Google ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317, a rendelkező rész 4. pontja).


14      Lásd: 2014. május 13‑i Google Spain és Google ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317, a rendelkező rész 4. pontja).


15      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


16      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


17      Lásd: Jääskinen főtanácsnok Google Spain és Google ügyre vonatkozó indítványa (C‑131/12, EU:C:2013:424, 90. pont).


18      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


19      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


20      Lásd: 2014. május 13‑i Google Spain és Google ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317, 38. pont). Kiemelés tőlem. Ezt a bekezdést lényegében megismétli ugyanezen ítélet 83. pontja.


21      Amint azt a „biztosítania kell” kifejezés mutatja.


22      A Google ugyanis – véleményem szerint jogosan – előadja, hogy nem képes arra, hogy oldalanként megvizsgáljon minden feltárt és indexelt oldalt, hogy meggyőződjön arról, hogy annak tartalma megfelel‑e az alkalmazandó jogszabályoknak, vagy hogy meghatározza, tartalmaznak‑e olyan személyes adatokat, amelyek az Európai Unióban különleges, pontatlan, hiányos, jogellenesen közzétett vagy bűncselekményekre vagy büntetőítéletekre vonatkozó adatnak minősülhetnek.


23      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


24      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


25      Lásd ezen ítélet 88. pontját, valamint rendelkező részének 3. pontját.


26      Lásd ezen ítélet 99. pontját, valamint rendelkező részének 4. pontját.


27      A 2016/679 rendelet hatálybalépésével e munkacsoportot felváltotta az Európai Adatvédelmi Testület (a 2016/679 rendelet 68. cikke és 94. cikkének (2) bekezdése).


28      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


29      Elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/justice/article29/documentation/opinionrecommendation/files/2014/wp225_fr.pdfhttps://ec.europa.eu/justice/article29/documentation/opinionrecommendation/files/2014/wp225_fr.pdfhttps://ec.europa.eu/justice/article29/documentation/opinionrecommendation/files/2014/wp225_fr.pdf


30      Lásd az iránymutatás 14. oldalát.


31      Lásd az iránymutatás 20. oldalát.


32      Még ha több kivétel is van, mint a 95/46 irányelv 8. cikkében. Lásd a 2016/679 rendelet 9. cikkének (2) bekezdését.


33      Lásd a 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdését. Jelenleg ide tartozik a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, valamint a természetes személyek szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése is.


34      A 95/46 irányelv 2. cikkének h) pontjával összhangban „az érintett hozzájárulása” alatt „az érintett kívánságának önkéntes, kifejezett és tájékozott kinyilvánítása [értendő], amellyel beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez”.


35      Például az a) pontban szereplő kivétel inkább elméleti helyzetet jelenthet, tekintettel arra, hogy a linkek közüli törlésre irányuló kérelem logikusan előfeltételezi, hogy a kérelmet előterjesztő személy legalábbis e kérelem időpontjában már nem járul hozzá a keresőmotor működtetője általi adatkezeléshez. Ezenkívül a 8. cikk (2) bekezdésében b) (munkajog) és d) pontjában (alapítvány és hasonlók tevékenységei) felsorolt kivételek nem tűnnek alkalmazhatónak egy keresőmotor működtetőjére. Mindenesetre ezekre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések nem vonatkoznak.


36      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


37      Lásd: 2014. május 13‑i Google Spain és Google ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317, 85. pont).


38      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


39      Lásd: EJEB, 2009. március 10., Times Newspapers Ltd kontra Egyesült Királyság (1. és 2. sz.) (CE:ECHR:2009:0310JUD000300203, 27. §); EJEB, 2013. január 10., Ashby Donald és társai kontra Franciaország, (CE:ECHR:2013:0110JUD003676908, 34. §).


40      A „The Pirate Bay” nevű internetes oldalról van szó. Ezen oldal működéséhez lásd még a Stichting Brein ügyre vonatkozó indítványomat (C‑610/15, EU:C:2017:99).


41      Amely a Charta 11. cikkének megfelelője.


42      Lásd: EJEB, 2013. február 19., Neij és Sunde kontra Svédország (40397/12. sz. kérelem, 10. §).


43      Lásd: 2012. február 16‑i SABAM‑ítélet (C‑360/10, EU:C:2012:85, 48. pont).


44      Lásd: Jääskinen főtanácsnok Google Spain és Google ügyre vonatkozó indítványa (C‑131/12, EU:C:2013:424, 121. pont).


45      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


46      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


47      Lásd az iránymutatás 22. oldalát.


48      Lásd az iránymutatás 23. oldalát.