A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (nagytanács)
2019. május 14.(*)
„Megsemmisítés iránti kereset – Közbenső kérdés – A Bíróság eljárási szabályzatának 64. és 151. cikke – Valamely dokumentum iratanyagból való eltávolítása iránti kérelem – Felhívás dokumentum benyújtására – A jogi vélemények védelme”
A C‑650/18. sz. ügyben,
az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránt 2018. október 17‑én
Magyarország (képviselik: Fehér M. Z., Tornyai G. és Wagner Zs., meghatalmazotti minőségben)
felperesnek
az Európai Parlament (képviselik: F. Drexler, N. Görlitz és Lukácsi T., meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
benyújtott keresete tárgyában,
A BÍRÓSÁG (nagytanács),
tagjai: K. Lenaerts elnök, R. Silva de Lapuerta elnökhelyettes, J.‑C. Bonichot, M. Vilaras, E. Regan, T. von Danwitz, C. Toader, F. Biltgen, K. Jürimäe és C. Lycourgos (előadó) tanácselnökök, L. Bay Larsen, M. Safjan, D. Šváby, S. Rodin és A. Kumin bírák,
főtanácsnok: M. Bobek,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
a főtanácsnok meghallgatását követően,
meghozta a következő
Végzést
1 Magyarország keresetlevelében az Európai Unió Tanácsát az EUSZ 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően az Európai Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról szóló, 2018. szeptember 12‑i P8_TA‑PROV (2018) 0340 európai parlamenti állásfoglalás (2017/2131 (INL), a továbbiakban: megtámadott állásfoglalás) megsemmisítését kéri.
2 Keresetlevelének alátámasztására Magyarország különösen azt állítja az első jogalapjában, hogy a Parlament megsértette az EUMSZ 354. cikk negyedik bekezdéséből, valamint az eljárási szabályzatából eredő szavazatszámlálási szabályokat, mivel a leadott szavazatok számításakor a tartózkodó szavazatokat nem vette figyelembe, a második jogalapjában pedig azt állítja, hogy a Parlament megsértette a jogbiztonság elvét azáltal, hogy nem kérte az illetékes parlamenti bizottság véleményét e tárgyban.
3 Keresetlevelének alátámasztására Magyarország a Parlament Jogi Szolgálatának a Parlament elnökéhez címzett, ez utóbbi felkérésére készített, 2018. szeptember 7‑én kelt véleményére hivatkozik. E jogi véleményt a keresetlevél 5. melléklete tartalmazza.
4 A 2018. december 13‑án benyújtott külön beadványában a Parlament azt kéri a Bíróságtól, hogy a Jogi Szolgálata által adott, a keresetlevél 5. mellékletében szereplő jogi véleményt a Bíróság eljárási szabályzatának 151. cikke alapján távolítsa el az iratanyagból.
5 A Parlament kérelmének alátámasztására azt állítja, hogy a szóban forgó jogi vélemény bizalmas jellegű, belső dokumentum, amelyet a Parlament soha nem hozott nyilvánosságra. Annak engedély nélküli terjesztése ezen intézmény szerint hátrányosan befolyásolhatja a megfelelő működését.
6 Magyarország a 2019. február 8‑án benyújtott beadványában a Parlament kérelmének elutasítását kéri, lényegében arra hivatkozva, hogy a szóban forgó véleményt egy gyakran látogatott internetes hírportál tette közzé 2018. szeptember 13‑án, és az jelenleg is elérhető ott. Arra is rámutat, hogy a Parlament nem jelölte meg kérelmében azt, hogy a szóban forgó jogi véleménynek az eljárás iratai közötti szerepeltetése mennyiben sértené érdekeit, és kiemeli, hogy álláspontja szerint e dokumentumnak az érdemi eljárás iratai közötti szerepeltetése nem okoz érdeksérelmet.
7 Az Európai Unió Bírósága alapokmányának 24. cikke és az eljárási szabályzat 64. cikkének (2) bekezdése alapján Magyarország másodlagosan azt kéri a Bíróságtól, hogy az maga kérje fel a Parlamentet a szóban forgó dokumentum bemutatására.
8 Ami először is a Parlament által benyújtott eltávolítás iránti kérelmet illeti, emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ellentétes lenne a közérdekkel – amely megköveteli, hogy az intézmények a jogi szolgálataik által teljes függetlenség mellett adott véleményeknek hasznát vehessék – annak elfogadása, hogy az ilyen belső dokumentumokat a Bíróság előtti jogvitában anélkül benyújthassák, hogy ehhez az érintett intézmény hozzájárult volna, vagy hogy ezt e bíróság elrendelte volna (2009. január 29‑i Donnici kontra Parlament végzés, C‑9/08, nem tették közzé, EU:C:2009:40, 13. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
9 Ezen érdek megmutatkozik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) 4. cikkében, amely (2) bekezdésében előírja, hogy „[a]z intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel [helyesen: hozzáférhetővé tétel] hátrányosan befolyásolná a következők védelmét: […] bírósági eljárások és jogi tanácsadás [helyesen: jogi vélemények], […] kivéve, ha a közzétételhez [helyesen: hozzáférhetővé tételhez] nyomós közérdek fűződik”.
10 E rendelkezés az intézmények ahhoz fűződő érdekének védelmére irányul, hogy jogi véleményeket kérhessenek, valamint őszinte, objektív és teljes körű véleményeket kaphassanak (2008. július 1‑jei Svédország és Turco kontra Tanács ítélet, C‑39/05 P és C‑52/05 P, EU:C:2008:374, 42. pont).
11 Az említett 4. cikk (2) bekezdésével kapcsolatban a Bíróság – a Tanács Jogi Szolgálata által készített jogi véleményhez való hozzáférés iránti kérelemmel összefüggésben – kimondta, hogy a Tanácsnak meg kell győződnie arról, hogy a kért dokumentum valóban jogi vélemény‑e, a hozzáférhetővé tétele esetén az előző pontban meghatározott érdek sérelmének kockázata észszerűen előre látható‑e, és nem pusztán feltételezésen alapuló‑e, és hogy nem áll‑e fenn az e dokumentum hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek (lásd ebben az értelemben: 2008. július 1‑jei Svédország és Turco kontra Tanács ítélet, C‑39/05 P és C‑52/05 P, EU:C:2008:374, 38–44. pont; 2014. július 3‑i Tanács kontra in ’t Veld ítélet, C‑350/12 P, EU:C:2014:2039, 96. pont).
12 Mivel Magyarország az alperes intézmény engedélye nélkül történő beszerzését követően csatolta a keresetleveléhez a szóban forgó jogi véleményt, az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazható a jelen eljárásban (lásd ebben az értelemben: 2009. január 29‑i Donnici kontra Parlament végzés, C‑9/08, nem tették közzé, EU:C:2009:40, 17. pont; 2011. július 21‑i Svédország kontra MyTravel és Bizottság ítélet, C‑506/08 P, EU:C:2011:496, 118. pont).
13 Ugyanakkor az 1049/2001 rendelet, és különösen a 4. cikkének (2) bekezdése bizonyos jelzésértékkel bír a szóban forgó jogi vélemény eltávolítása iránti kérelem elbírálásához szükséges érdekmérlegelés során. Figyelembe kell ugyanis venni a nyitottság EUSZ 1. cikk második bekezdésében, az EUSZ 10. cikk (3) bekezdésében, az EUMSZ 15. cikk (1) bekezdésében és az EUMSZ 298. cikk (1) bekezdésében foglalt elvét, amely különösen lehetővé teszi a demokratikus rendszerben a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb mértékű legitimációjának, hatékonyságának és felelősségének biztosítását (lásd ebben az értelemben: 2010. november 9‑i Volker und Markus Schecke és Eifert ítélet, C‑92/09 és C‑93/09, EU:C:2010:662, 68. pont; 2018. szeptember 4‑i ClientEarth kontra Bizottság ítélet, C‑57/16 P, EU:C:2018:660, 73–75. pont).
14 E megfontolások a jelen eljárásban azonban nem elegendők a Magyarország keresetlevelének 5. mellékletében szereplő jogi vélemény iratanyagban való megőrzésének igazolására. A keresetlevelének 5. mellékletében szereplő jogi vélemény engedély nélküli benyújtásával Magyarország ugyanis a megtámadott állásfoglalás érvényességére vonatkozó eljárásban a saját Jogi Szolgálata által ezen állásfoglalás kidolgozása során adott véleménnyel szembesíti a Parlamentet. Ha megengedett lenne e tagállam számára a Parlament olyan jogi véleményének az iratanyaghoz csatolása, amelynek nyilvánosságra jutását ez utóbbi nem engedélyezte, az sértené a tisztességes eljárás követelményeit, és az 1049/2001 rendelettel bevezetett, az ilyen dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelemre vonatkozó eljárás megkerülését eredményezné (lásd ebben az értelemben: 2009. január 29‑i Donnici kontra Parlament végzés, C‑9/08, nem tették közzé, EU:C:2009:40, 18. pont).
15 Mivel a szóban forgó dokumentum tagadhatatlanul az 1049/2001 rendelet értelmében vett „jogi vélemény”, meg kell állapítani, hogy a Parlament kellően alátámasztotta az ahhoz fűződő érdeke sérelmének kockázatát, hogy őszinte, objektív és teljes körű véleményeket kaphasson, valamint a szóban forgó jogi vélemény Magyarország általi benyújtásának igazolására alkalmas nyomós közérdek hiányát.
16 Fennáll ugyanis annak előrelátható, és közel sem feltételezésen alapuló kockázata, hogy a Parlament a jelen – az általa hozott állásfoglalás érvényességére vonatkozó – bírósági eljárásban arra kényszerül, hogy az uniós bíróság előtt nyilvánosan állást foglaljon a saját Jogi Szolgálata által kibocsátott véleménnyel kapcsolatban. Ezen kilátás elkerülhetetlenül negatív következményekhez vezetne a Parlament azon lehetőségét illetően, hogy őszinte, objektív és teljes körű véleményeket kaphasson.
17 A fenti megfontolásokat nem teszi kétségessé azon körülmény, hogy – Magyarország szerint – e tagállam egy internetes hírportálon keresztül jutott a szóban forgó jogi vélemény birtokába, és ott elérhető e vélemény.
18 Ráadásul, mivel Magyarország már rendelkezik a szóban forgó jogi véleménnyel, a fő érdeke az, hogy a keresetlevelének alátámasztásául hivatkozhasson rá. E körülmények mellett e jogi véleménynek a jelen eljárásban való benyújtását inkább e tagállamnak az ezen eljárásban való pernyertességre irányuló, saját érdekei vezérlik, és nem valamilyen nyomós közérdek, mint például a megtámadott állásfoglaláshoz vezető eljárás nyilvánosságra hozatalához fűződő érdek.
19 Ezért helyt kell adni a Parlament arra irányuló kérelmének, hogy távolítsák el a C‑650/18. sz. ügy iratanyagából a Jogi Szolgálatának a keresetlevél 5. mellékletében szereplő véleményét.
20 Ami másodsorban a Magyarország által másodlagosan megfogalmazott, arra irányuló kérelmet illeti, hogy a Bíróság rendelje el a szóban forgó jogi vélemény benyújtását, meg kell állapítani, hogy e tagállam nem bizonyította, hogy e dokumentum benyújtása mennyiben lenne az általa indított kereset elbírásához megfelelő vagy szükséges, e tagállam ugyanis arra szorítkozott, hogy az állításának bármely más alátámasztása nélkül, általánosságban hivatkozzon arra, hogy e dokumentum releváns a keresetlevelében szereplő első és második jogalap értékeléséhez.
21 Ezért nem kell helyt adni a Magyarország által másodlagosan előterjesztett bizonyításfelvétel iránti kérelemnek.
22 A költségekről jelenleg nem kell határozni.
A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
1) A Bíróság eltávolítja a C‑650/18. sz. ügy iratanyagából az Európai Parlament Jogi Szolgálatának a keresetlevél 5. mellékletében szereplő véleményét.
2) A Bíróság elutasítja a Magyarország által előterjesztett, dokumentum benyújtására történő kérelmet.
3) A Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.
Luxembourg, 2019. május 14.
A. Calot Escobar | | K. Lenaerts |