AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(harmadik tanács)

2012. november 22.

F‑84/11. sz. ügy

Barthel és társai

kontra

az Európai Unió Bírósága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Díjazás – A műszakpótlék felperesektől történő megtagadása – Megerősítő határozat – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, részben nyilvánvalóan megalapozatlan kereset”

Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben a Y. Barthel, M. Reiffers és L. Massez előterjesztette a jelen kérelmet, amely először is a 2011. május 17‑i azon határozat megsemmisítésére irányul, amelyben az Európai Unió Bírósága elutasította a felperesek – 2010. július 14‑i, a jövőre nézve műszakpótlékban való részesülésre vonatkozó – kérelmét hallgatólagosan elutasító határozata ellen irányuló panaszukat. Másodszor a felperesek azt kérik, hogy a Közszolgálati Törvényszék kötelezze a Bíróságot arra, hogy fizessen minden egyes felperesnek 10 700,76 eurót a vagyoni kára, illetve 3000 eurót a nem vagyoni kára megtérítése címén.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék Y. Barthel, M. Reiffers és L. Massez keresetét részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. A Bíróság maga viseli saját költségeit és köteles viselni a felperesek részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők keresetei – Előzetes közigazgatási panasz – Határidők – Eljárásgátló jelleg – Az adminisztráció véglegessé vált határozatának felülvizsgálata iránti kérelem – Olyan új tény hiánya, amely a határidőt újból megindítja – Elfogadhatatlanság – Rendszeres juttatásra vonatkozó kérelem – Hatás hiánya

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

2.      Tisztviselők – Sérelmet okozó határozat – Az adminisztráció azon kötelezettsége, hogy megjelölje a jogorvoslati lehetőségeket és határidőket – Hiány

3.      Tisztviselők – Az intézmények szerződésen kívüli felelőssége – A személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem kifejezett megválaszolásának elmaradása – Jogellenesség – Feltétel

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk)

1.      A juttatás rendszeres jellege nem elegendő indok arra, hogy a tisztviselő a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése alapján a kinevezésre jogosult hatósághoz új kérelmet nyújtson be – az időközben véglegessé vált határozatának felülvizsgálata iránt – annak érdekében, hogy az említett határozat időbeli hatályáról eltérően, azaz ne visszamenőlegesen, hanem kizárólag a jövőre nézve rendelkezzenek.

A tisztviselő ugyanis nem jogosult eltérni a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkében előírt határidőktől azáltal, hogy valamely kérelemben közvetetten vitat egy korábbi határozatot, amelyet határidőben nem támadott meg. A már véglegessé vált határozat esetleges újbóli megvizsgálását kizárólag lényeges új tények igazolhatják.

Egyébiránt a kinevezésre jogosult hatóság számára nem tilos, hogy új határozatot fogadjon el az eredeti – a határidőben fellebbezéssel meg nem támadott, és így véglegessé vált – határozat helyett. Az említett hatóság ugyanis a jövőre nézve bármikor hozhat új határozatot – adott esetben a szerzett jogok tiszteletben tartása mellett – éppen úgy, ahogyan az eredeti határozatának megerősítésére is jogosult. Márpedig, mivel ez utóbbi esetben az új határozat pusztán az eredeti, véglegessé vált határozat megerősítése, azt érvényesen nem lehet bíróság előtt megtámadni.

(lásd a 25–27. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑16/97. sz., Chauvin kontra Bizottság ügyben 1997. július 11‑én hozott végzésének 37. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

a Közszolgálati Törvényszék F‑98/10. sz., Cervelli kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 12‑én hozott végzése.

2.      A uniós jogban jelenleg az intézményeknek nincs arra vonatkozóan általános kötelezettségük, hogy tájékoztassák a tisztviselőket és az alkalmazottakat – akik a jogi aktusaik címzettjei– a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekről és az azok gyakorlására nyitva álló határidőkről. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének szövege sem ír elő az intézményeknek olyan sajátos kötelezettséget, hogy az állományukban lévő tisztviselők és egyéb alkalmazottak számára megjelöljék a személyzeti szabályzat szerinti jogorvoslati lehetőségeket és határidőket.

(lásd a 35. és 36. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑163/07. P. sz., Diy-Mar Insaat Sanayi ve Ticaret és Akar kontra Bizottság ügyben 2007. november 27‑én hozott végzésének 41. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      Azon kár fennállása, amely abból eredhet, hogy a kinevezésre jogosult hatóság a tisztviselő által a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése alapján előterjesztett kérelem hallgatólagos, nem pedig a kifejezett elutasítását választja, szükségszerűen attól a kérdéstől függ, hogy az említett elutasítás jogszerű‑e, hiszen a hallgatólagos elutasításról rendelkezik a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése.

(lásd a 40. pontot)