A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(második tanács)
2007. június 28.
F‑21/06. sz. ügy
Joao da Silva
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Tisztviselők – Besorolási fokozatba történő kinevezés – 2004. május 1‑je előtt közzétett igazgatói állás – A személyzeti szabályzat módosítása – A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 2. cikke és 5. cikkének (5) bekezdése – A besorolási fokozatba új, kedvezőtlenebb rendelkezések alapján történő besorolás – Elv, miszerint valamennyi tisztviselő jogosult a szakmai előmenetelre”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben J. da Silva többek között azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Európai Közösségek Bizottságának 2005. május 18‑i határozatát, amely őt igazgatóként az A*14 besorolási fokozat 2. fizetési fokozatába sorolja, a Közszolgálati Törvényszék sorolja be a felperest a 2003. november 7‑én közzétett COM/R/8003/03. számú álláshirdetésben (HL C 268 A, 1. o.) foglalt feltételeknek megfelelő A*15 besorolási fokozatba, valamint a Közszolgálati Törvényszék teljes mértékben állítsa helyre a felperes szakmai előmenetelét az így kiigazított besorolási és fizetési fokozatba sorolásának időpontjára visszamenőleges hatállyal, beleértve a késedelmi kamatok fizetését is.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a Bizottság 2005. május 18‑i határozatát, amennyiben az a felperest igazgatóként az A*14 besorolási fokozat 2. fizetési fokozatába sorolja. A Bizottság köteles viselni a felperes költségeit, valamint a saját költségeit. A Tanács, mint beavatkozó, maga viseli saját költségeit.
Összefoglaló
Tisztviselők – Felvétel – A személyzeti szabályzat 29. cikke (2) bekezdésének alkalmazása
(Személyzeti szabályzat, 29. cikk, (2) bekezdés; XIII. melléklet, 5. cikk, (5) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
Mivel a tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket azon tisztviselő besorolási fokozatba és fizetési fokozatba való besorolásának meghatározására, akit ezen rendelet hatálybalépése, 2004. május 1‑je után neveztek ki magasabb beosztásba az ezen időpontot megelőzően a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése alapján indított felvételi eljárás eredményeként, azt a megoldást kell követni, amelyet az igazgatói álláshelyre előléptetés útján való kinevezés eseteire maga a közösségi jogalkotó fogadott el a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (5) bekezdésében, így a „következő magasabb besorolási fokozatba” történő besorolást kell alkalmazni.
A személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése alapján indított felvételi eljárást ugyanis az előléptetéssel lehet azonosítani, ha aktív állományban lévő tisztviselő vagy alkalmazott javára szóló döntést eredményez. Ebben az esetben a magasabb beosztásba történő kinevezést nem lehet úgy tekinteni, mint az intézményhez történő második felvételt, amely félbeszakítja a kedvezményezett szakmai előmenetelét, hanem az előrelépést képez a szakmai előmenetelében, a kinevezés nem nyilvánulhat meg a tisztviselő besorolási fokozatának vagy fizetési fokozatának csökkenésében – ennek következtében pedig a díjazása csökkenésében – annak az elvnek a megsértése nélkül, hogy valamennyi tisztviselő jogosult az őt foglalkoztató intézményben a szakmai előmenetelre, ahogy ez az elv a személyzeti szabályzat rendelkezéseiben megjelenik. Ez a megoldás annál is inkább adódik, mert megfelel az adminisztrációt terhelő gondoskodási kötelezettségnek, amely magában foglalja többek között, hogy a tisztviselő helyzetére vonatkozó határozatai meghozatala során az illetékes hatóság minden releváns körülményre tekintettel legyen, és ennek során ne csupán a szolgálati érdeket vegye figyelembe, hanem az érintett tisztviselő érdekeit is, mivel a személyes érdemei elismeréseként magasabb beosztásba kinevezett tisztviselőnek – anélkül, hogy ez ellentétben állna a személyzeti szabályzat hatályos rendelkezéseivel – jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a díjazása ne csökkenjen.
(lásd a 63., 75., 76., 79. és 80. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 20/83. és 21/83. sz., Vlachos kontra Bíróság egyesített ügyekben 1984. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT 1984., 4149. o.) 23. pontja; C‑298/93. P. sz., Klinke kontra Bíróság ügyben 1994. június 29‑én hozott ítéletének (EBHT 1994., I‑3009. o.) 38. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑133/89. sz., Burban kontra Parlament ügyben 1990. június 20‑án hozott ítéletének (EBHT 1990., II‑245. o.) 27. pontja; T‑114/98. és T‑115/98. sz., Rodríguez Pérez és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1999. június 1‑jén hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑97. o. és II‑529. o.) 32. pontja.