Language of document :

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-242/17. sz., SC kontra Eulex Kosovo ügyben 2018. szeptember 19-én hozott végzése ellen SC által 2018. november 23-án benyújtott fellebbezés

(C-730/18. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: SC (képviselők: A. Kunst Rechtsanwältin és L. Moro avvocato)

A másik fél az eljárásban: Eulex Kosovo

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést;

az ötödik jogalap kivételével adjon helyt a kérelemnek;

és következésképpen:

állapítsa meg, hogy az EULEX megsértette a szerződéses kötelezettségeit a szerződés teljesítése, illetve az OPLAN, a műveleti koncepció (Conops), valamint az átszervezésre és a személyzet kiválasztására vonatkozó standard működési eljárások alkalmazása során, továbbá megsértette a méltányosság és a jóhiszeműség elvét, és ez alapján a fellebbezőt kártérítés illeti meg;

állapítsa meg, hogy az EULEX megsértette a fellebbezővel szembeni szerződésen kívüli kötelezettségeit, köztük a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jogát (az Unió Alapjogi Chartájának 31. cikke), a megfelelő ügyintézéshez való jogát, valamint a pártatlanság elvét (az Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke), és ez alapján a fellebbezőt kártérítés illeti meg;

állapítsa meg a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat és a fellebbező munkaszerződése meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozat jogellenességét;

kötelezze az EULEX-et egyrészt vagyoni kár címén a felperes által fel nem vett 19 havi bruttó illetmény napidíjakkal és illetményemeléssel növelt összegének, másrészt pedig az EULEX jogellenes határozataival és aktusaival okozott nem vagyoni kár címén 50 000 euró összegnek a fellebbező számára való megfizetésére;

vagylagosan:

az érdemi döntéshozatal érdekében utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

az ellenérdekű felet kötelezze az elsőfokú eljárás, valamint a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésével a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék hatáskörrel rendelkezett az ügy elbírálására. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a keresetet részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben pedig mint jogilag nyilvánvalóan megalapozatlant elutasította.

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező öt jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az EUMSZ 272. cikk megsértésén alapul, amennyiben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a harmadik kereseti kérelmet (vagyis a fellebbező által a 2016. évi belső versenyvizsga, illetve a szerződés meghosszabbításának elmaradása jogellenességének megállapítása iránt az EUMSZ 272. cikk alapján benyújtott kereseti kérelmet) az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti kérelemmé minősítette át, és e kérelmet mint elfogadhatatlant elutasította.

A Törvényszék nem rendelkezett hatáskörrel az átminősítésre; az ellentétes volt a fellebbező kifejezett szándékával. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a fellebbezővel szemben megtagadta az átminősítésről való állásfoglalás lehetőségét.

A második jogalap az EUMSZ 272. cikknek, a fellebbezőnek az Unió Alapjogi Chartája 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való jogának, valamint az egyenlő bánásmód elvének a megsértésén alapul, amennyiben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy az EUMSZ 272. cikk alapján nem rendelkezett hatáskörrel a harmadik kereseti kérelem tekintetében, így azt érdemben nem bírálta el.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat és a szerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozat jogellenességének megállapítása iránt az EUMSZ 272. cikk alapján benyújtott kérelem valójában az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti kérelem volt, mivel ezek a határozatok nem a szerződéses jogviszonyra irányadó szabályokon alapulnak, hanem olyan igazgatási aktusok, amelyek nem támadhatóak meg az EUMSZ 272. cikk alapján.

A harmadik jogalap i. az átszervezésre és a személyzet kiválasztására vonatkozó standard működési eljárásoknak, valamint a megfelelő ügyintézéshez való jognak, köztük a pártatlanság elvének a megsértésén, illetve ii. az indokolás hiányosságán alapul, amennyiben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a fellebbező szerződése meghosszabbításának elmaradását a 2016. évi belső versenyvizsgán való sikertelen részvétele indokolta.

A Törvényszék nem adott választ a fellebbező által a keresetének első, második és harmadik jogalapjában előadott érveire, amelyek szerint azért vett részt sikertelenül a 2016. évi belső versenyvizsgán, mert elmaradt a kiválasztási bizottság elnökének kizárása és a versenyvizsgától való távolmaradása a tekintetében egyértelműen fennálló összeférhetetlenség és elfogultság miatt.

A negyedik jogalap az EUMSZ 268. cikknek és az EUMSZ 340. cikk (2) bekezdésének a megsértésén alapul, amennyiben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a 2016. évi versenyvizsgáról szóló határozat és a szerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozat tekintetében a szerződésen kívüli felelősségre alapított kártérítési kereset elfogadhatatlan. A fellebbező által benyújtott megállapítás iránti kereset elfogadható, következésképpen az ahhoz kapcsolódó kártérítési kérelem is elfogadható.

Az ötödik jogalapot a fellebbező i. az EUMSZ 268. cikknek és az EUMSZ 340. cikk (2) bekezdésének, valamint az Unió Alapjogi Chartája 31. és 41. cikke szerinti jogainak (szerződésen kívüli felelősség), illetve ii. az EUMSZ 272. cikknek és az és EUMSZ 340. cikk (1) bekezdésének, valamint a 2014. évi pályázati felhívásban foglalt követelményeknek a megsértésére (szerződéses felelősség) alapítja,

amennyiben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a fellebbezőnek a járművezetői vizsga letételére való ismételt, zaklatással felérő felszólításával kapcsolatos, szerződésen kívüli, illetve szerződéses felelősségen alapuló kártérítési kérelmek jogilag megalapozatlanok,

az EULEX-nek a felperest a járművezetői vizsga letételére sürgető ismételt felszólításai, holott az EULEX tudomással bírt a fellebbező jobb kezét érintő rokkantságról, jogellenesek voltak. Következésképpen a fellebbezőt nem vagyoni sérelem érte, amely alapján kártérítésre jogosult.

____________