AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE
(második tanács)
2012. december 11.
F‑65/10. sz. ügy
José Manuel Mata Blanco
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – COM/INT/OLAF/09/AD 10 belső versenyvizsga – Csalás elleni küzdelem – Az EPSO és a vizsgabizottság hatáskörei –A vizsgabizottság által felügyelt előválogató tesztek – Szóbeli vizsga – A versenyvizsga‑kiírás megsértése – Az értékelések eltérése – Értékelési szempontok – A pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – Az átláthatóság és a gondos ügyintézés elve – Indokolási kötelezettség”
Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben M. Blanco lényegében azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a vizsgabizottság COM/INT/OLAF/09/AD 10 belső versenyvizsgán meghozott, 2010. május 11‑i határozatát, amely – felülvizsgálatot követően – megerősíti a felperes tartaléklistára való felvételének mellőzéséről szóló 2010. május 9‑i határozatot.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, és köteles viselni a Bizottság részéről felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Versenyvizsga – A versenyvizsga lefolytatása – A hatáskörök megosztása az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) és a vizsgabizottság között – Előválogató teszt – Annak a vizsgabizottság általi előzetes ellenőrzése, hogy a pályázók megfelelnek‑e a feltételeknek
(Személyzeti szabályzat, 30. cikk, első bekezdés, III. melléklet, 5. és 7. cikk)
2. Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A vizsgák tartalma, valamint az értékelési szempontok és azok súlyozásának alkalmazása – A vizsgabizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)
3. Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – A működés titkosságának tiszteletben tartása – Hatály – Az írásbeli vizsgák javítási szempontjai és a szóbeli vizsgák értékelését meghatározó tényezők – Bennfoglaltság
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 6. cikk)
4. Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A vizsgák lefolytatása – A szóbeli vizsgák eltérő időpontja és tartalma – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány
5. Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A pályázók képességeinek értékelése – A vizsgabizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)
6. Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – A pályázat elutasítása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A működés titkosságának tiszteletben tartása
(Személyzeti szabályzat, 25. cikk, III. melléklet, 6. cikk)
1. Nem tekinthető úgy, hogy a versenyvizsga első szakasza, azaz az előválogató teszteken alapuló szakasz a vizsgabizottság teljes kihagyásával, kizárólag az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal szervezésében zajlott, amennyiben az említett versenyvizsga előválogató tesztjeire valamennyi olyan pályázót meghívták, aki – a feltételek teljesülésének vizsgabizottság által lefolytatott előzetes ellenőrzése nyomán – megfelelt a versenyvizsga‑kiírás feltételeinek. A vizsgabizottságnak ugyanis azáltal, hogy előzetesen ellenőrizte az előválogató tesztekre bocsátható pályázók esetében a feltételek teljesülését, lehetősége volt a kiválasztási eljárás kezdetétől felügyelni a versenyvizsgát képező valamennyi vizsgát.
(lásd a 31. pontot)
2. Mindazonáltal a versenyvizsga‑bizottságot, amely széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a versenyvizsga keretébe tartozó vizsgák módozatait és részletes tartalmát illetően, köti a versenyvizsga‑kiírás szövege. Az uniós bíróság csak abban az esetben vizsgálhatja felül a vizsgák tartalmát, ha az túllépi a versenyvizsga‑kiírásban megjelölt kereteket, vagy nincs összhangban a vizsga vagy a versenyvizsga céljaival. Ebből következően a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a tekintetben, hogy a versenyvizsga‑kiírásban szereplő értékelési szempontok kellően pontosak‑e ahhoz, hogy azok alapján elláthassa feladatát, vagy a vizsgák előtt a szempontok részletesebb meghatározására van szükség. Egyébiránt értékelési szempontokat határozhat meg, ha ilyen szempontok nem szerepelnek a versenyvizsga‑kiírásban, illetve meghatározhatja az egyes szempontok súlyát, ha azt a vizsgakiírás nem tette meg. A Közszolgálati Törvényszék csak annyiban vizsgálhatja felül a versenyvizsga‑bizottság e hatáskörében meghozott határozatát, amennyiben az az egyenlő bánásmód biztosításához szükséges a pályázók között.
(lásd a 46., 47. és 55. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑291/94. sz., Pimley‑Smith kontra Bizottság ügyben 1995. július 14‑én hozott ítéletének 48. pontja; a T‑336/02. sz., Christensen kontra Bizottság ügyben 2005. április 5‑én hozott ítéletének 85. és 94. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑17/08. sz., Wybranowski kontra Bizottság ügyben 2010. július 8‑án hozott ítéletének 32. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. A versenyvizsga‑bizottság által az írásbeli vizsgák előtt elfogadott, az említett vizsgákra vonatkozó javítási szempontok szerves részét képezik a pályázók érdemeinek a versenyvizsga‑bizottság általi összehasonlító értékelésének. E szempontok célja az, hogy biztosítsák – a pályázók érdekében –a vizsgabizottság által végzett értékelések bizonyos egységességét, különösen nagyszámú pályázó esetén, és e szempontokra ugyanúgy kiterjed a tanácskozás titkossága, mint a versenyvizsga‑bizottság által végzett értékelésekre. Ugyanez az indokolás érvényes azokra a tényezőkre, amelyeket a vizsgabizottság a szóbeli vizsga előtt fogad el annak érdekében, hogy értékelni tudja a versenyvizsga‑kiírásban az említett vizsgával kapcsolatban rögzített értékelési szempontokat.
Ebből következően a vizsgabizottság által a szóbeli vizsgán adott válaszok értékelése érdekében meghatározott értékelési tényezők – mint például e válaszok belső koherenciája, illetve az érvelés strukturáltsága – magától értetődő módon nem szerepelhetnek a versenyvizsga‑kiírásban.
(lásd a 68. és 69. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑254/95. P. sz., Parlament kontra Innamorati ügyben 1996. július 4‑én hozott ítéletének 29. pontja.
4. Bár az egyenlőség elve megköveteli, hogy az írásbeli vizsgákat valamennyi pályázó esetében azonos időpontban tartsák, ez a feltétel nem írható elő a szóbeli vizsgák esetén, amelyeket jellegüknél fogva nem lehet valamennyi pályázó esetében azonos időpontban tartani, és amelyeknek egyébként a tartalma sem szükségképpen azonos valamennyi vizsgázó esetében.
E tekintetben az, hogy a szóbeli vizsgák lefolytatását hat munkanapra osztották el, és hogy négy munkanapon keresztül egyetlen szóbeli vizsgát sem tartottak, nem minősül a pályázók közötti egyenlő bánásmód elve megsértésének. Elhanyagolható ugyanis a négy munkanap különbség egy olyan versenyvizsga szóbeli vizsgájára való felkészülés során, amelyet csaknem tíz hónappal a szóbeli vizsgák megtartása előtt hirdettek meg, és amely olyan személyek részére szólt, akik legalább tizenöt éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek az érintett munkakörben. Következésképpen az, hogy a pályázók egyikét az elsők között hívják be a szóbeli vizsgára, és így ő néhány nappal kevesebb felkészülési idővel rendelkezik, mint a később behívott pályázók, nem hozza az egyenlő bánásmód elvének megsértése által hátrányos helyzetbe e pályázót az utóbbi pályázókhoz képest.
(lásd a 83. és 85. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑132/89. sz., Gallone kontra Tanács ügyben 1990. október 16‑án hozott ítéletének 36. pontja.
5. A versenyvizsga‑bizottság által a pályázók ismereteinek és képességeinek vizsgálatakor végzett értékelések összehasonlító jellegűek. Márpedig ezek az értékelések, valamint azok a döntések, amelyek révén a vizsgabizottság megállapítja a pályázó sikertelenségét a vizsgán, a pályázónak a vizsgán mutatott teljesítményével kapcsolatos értékítélet kifejeződései, a vizsgabizottság széles körű mérlegelési jogkörének részét képezik, és csak a vizsgabizottság eljárását szabályozó rendelkezések megsértése esetén tartoznak uniós bírósági felülvizsgálat alá.
A versenyvizsga útján történő felvétel körében tehát az uniós bíróság által végzett felülvizsgálat az adminisztráció által alkalmazott eljárások szabályszerűségének vizsgálatára korlátozódik, valamint annak ellenőrzésére, hogy az adminisztráció helytállóan állapította‑e meg a határozatát megalapozó tényállást, és végül, hogy nem történt‑e olyan nyilvánvaló mérlegelési hiba vagy téves jogalkalmazás, illetve hatáskörrel való visszaélés, amelyek folytán a közigazgatási határozat jogellenes.
(lásd a 93. és 94. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑53/00. sz., Angioli kontra Bizottság ügyben 2003. január 23‑án hozott ítéletének 91. és 92. pontja.
6. A sérelmet okozó határozat indokolására vonatkozó kötelezettség célja egyrészt azon adatoknak az érintettel való közlése, amelyekből az megállapíthatja, megalapozott‑e a határozat, vagy sem, másrészt a bírósági felülvizsgálat lehetővé tétele. A versenyvizsga‑bizottság határozatait illetően az indokolási kötelezettségnek mindazonáltal összeegyeztethetőnek kell lennie a versenyvizsga‑bizottság eljárására a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke alapján vonatkozó titkossággal. E titkosság betartásával ellentétes mind a vizsgabizottság tagjai egyéni álláspontjának felfedése, mind a pályázókra vonatkozó személyes vagy összehasonlító értékeléssel kapcsolatos bármely adat hozzáférhetővé tétele. E körülmények között a versenyvizsga‑bizottság határozatainak indokolására vonatkozó követelmény esetében figyelembe kell venni a szóban forgó eljárás jellegét, amely általában legalább két elkülönült szakaszból áll: egyrészt a pályázatok vizsgálatát magában foglaló első szakaszból, amelynek célja a versenyvizsgára bocsátható pályázók kiválasztása, másrészt a pályázóknak a betöltendő munkakörre való alkalmasságának a vizsgálatát magában foglaló második szakaszból, amelynek célja az alkalmassági lista felállítása.
A versenyvizsga‑bizottság eljárásának második szakasza mindenekelőtt összehasonlító jellegű, így vonatkozik rá az eljárás lényegéhez tartozó titkosság. A versenyvizsga‑bizottság által a vizsgák előtt elfogadott értékelési tényezők szerves részét képezik a pályázók érdemeinek a versenyvizsga‑bizottság általi összehasonlító értékelésének. Így ezen értékelési tényezőkre ugyanúgy kiterjed a tanácskozás titkossága, mint a versenyvizsga‑bizottság által végzett értékelésekre. A versenyvizsga‑bizottság által végzett összehasonlító értékelést a versenyvizsga‑bizottság által a pályázóknak adott pontszámok tükrözik. A pontszámokkal a versenyvizsga‑bizottság a pályázóról alkotott értékítéletét fejezi ki. A versenyvizsga‑bizottság eljárásának kötelező titkosságára tekintettel a pályázó által a különböző vizsgákon elért osztályzatok közlése a versenyvizsga‑bizottság határozatai elégséges indokolásának minősül. Az ilyen indokolás nem sérti a pályázók jogait.
Egyébként széles mérlegelési jogköre folytán a versenyvizsga‑bizottság a pályázó sikertelenségét indokolandó nem köteles sem részletezni, sem megmagyarázni, hogy a pályázó mely válaszait ítélte elégtelennek, és miért. Ilyen fokú indokolás nem szükséges ahhoz, hogy a bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét, és így ahhoz, hogy a pályázó megítélhesse: célszerű‑e panaszt benyújtania, vagy adott esetben keresetet indítania.
(lásd a 106–109. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság fent hivatkozott, Parlament kontra Innamorati ügyben hozott ítéletének 23–29. és 32. pontja;
az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Pimley‑Smith kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 63. és 64. pontja; T‑19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben 2004. február 19‑én hozott ítéletének 34. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑16/07. sz., Dragoman kontra Bizottság ügyben 2008. április 30‑án hozott ítéletének 63. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.