A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2009. június 18.(*)
„2000/78/EK irányelv – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – Életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés – Az állami szerződéses alkalmazottak fizetésének meghatározása – A 18. életév betöltése előtt szerzett szakmai tapasztalat kizárása”
A C‑88/08. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Oberster Gerichtshof (Ausztria) a Bírósághoz 2008. február 27‑én érkezett, 2008. február 7‑i határozatával terjesztett elő az előtte
David Hütter
és
a Technische Universität Graz
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: A. Rosas tanácselnök, A. Ó Caoimh, J. N. Cunha Rodrigues, P. Lindh (előadó) és A. Arabadjiev bírák,
főtanácsnok: Y. Bot,
hivatalvezető: R. Grass,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– David Hütter képviseletében T. Stampfer és C. Orgler Rechtsanwälte,
– a Technische Universität Graz képviseletében M. Gewolf‑Vukovich Mitglied der Finanz Prokuratur,
– a dán kormány képviseletében B. Weis Fogh, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében J. Enegren és B. Kotschy, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. kötet, 4. fejezet, 79. o.) értelmezésére irányul.
2 A kérelmet a D. Hütter és a Technische Universität Graz (a továbbiakban: TUG) közötti, a D. Hütter felvétele során a közszolgálati szerződéses alkalmazottakra vonatkozó fizetési fokozatokba való besorolása miatt folyamatban lévő peres eljárás keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
A közösségi szabályozás
3 A 2000/78 irányelv (25) preambulumbekezdése kimondja:
„Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma lényegi része a foglalkoztatási irányvonalakban meghatározott célok teljesítésének, és ösztönzi a munkaerő sokféleségét. Az életkorral kapcsolatos eltérő bánásmód azonban bizonyos körülmények között igazolható, és ezért külön rendelkezéseket igényelhet, amelyek a tagállamok helyzetének megfelelően különbözhetnek. Ezért elengedhetetlen a különbségtétel a főleg jogszerű [helyesen: Ezért elengedhetetlen a különbségtétel a különösen a jogszerű] foglalkoztatáspolitikai, munkaerő‑piaci és szakképzési célkitűzések által igazolt eltérő bánásmód és a tiltandó, hátrányos megkülönböztetés között.”
4 A 2000/78 irányelv 1. cikke szerint az irányelv „célja a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteinek a meghatározása az egyenlő bánásmód elvének a tagállamokban történő megvalósítására tekintettel”.
5 A 2000/78 irányelv „A hátrányos megkülönböztetés fogalma” címet viselő 2. cikke előírja:
„(1) Ezen irányelv alkalmazásában az »egyenlő bánásmód elve« azt jelenti, hogy az 1. cikkben említett okok alapján nem szabad semmiféle közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tenni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában:
a) közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog részesülni egy hasonló helyzetben az 1. cikkben hivatkozott okok bármelyike alapján;
b) közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy látszólag semleges előírás, feltétel vagy gyakorlat egy bizonyos vallású vagy meggyőződésű, egy bizonyos fogyatékosságú, egy bizonyos életkorú vagy egy bizonyos szexuális irányultságú személyt más személyekkel szemben hátrányos helyzetbe hoz, kivéve ha
i. az előírás, feltétel vagy gyakorlat törvényes cél által objektíve igazolható, és a cél elérésére irányuló eszközök megfelelők és szükségesek; vagy ha
ii. bizonyos fogyatékossággal rendelkező személyek vonatkozásában a munkáltatónak vagy bármely más személynek vagy szervezetnek, akire ez az irányelv vonatkozik, a nemzeti jogszabályok értelmében megfelelő intézkedéseket kell hoznia az 5. cikkben meghatározott elvekkel összhangban, hogy megszüntesse az ilyen előírásból, feltételből vagy gyakorlatból eredő hátrányokat.
[…]”
6 A 2000/78 irányelv „Az irányelv hatálya” címet viselő 3. cikkének (1) bekezdése előírja:
„A Közösségre átruházott hatáskörök korlátain belül ezt az irányelvet minden személyre alkalmazni kell, mind a köz‑, mind a magánszféra vonatkozásában, beleértve a köztestületeket [helyesen: közjogi szervezeteket] is a következőkre tekintettel:
a) a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei, beleértve a kiválasztási és toborzási feltételeket, bármely tevékenységi ágban és a szakmai hierarchia minden szintjén, beleértve az előmenetelt is;
[…]
c) alkalmazási és munkakörülmények, beleértve az elbocsátást és a díjazást;
[…]”
7 A 2000/78 irányelv „Az életkoron alapuló eltérő bánásmód igazolása” címet viselő 6. cikkének (1) bekezdése kimondja:
„A 2. cikk (2) bekezdése ellenére a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az életkoron alapuló eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha – a nemzeti jog keretein belül – egy törvényes cél által objektíven és ésszerűen igazolt, beleértve a foglalkoztatáspolitikát, a munkaerő‑piaci és a szakképzési célkitűzéseket [helyesen: különösen a jogszerű foglalkoztatáspolitikai, munkaerő‑piaci és szakképzési célkitűzések által], és ha a cél elérésének eszközei megfelelők és szükségesek.
Az ilyen eltérő bánásmód magában foglalhatja, többek között:
a) a foglalkoztatáshoz és a szakképzéshez történő hozzájutás külön [helyesen: különleges] feltételekhez kötését, külön foglalkoztatási és munkafeltételeket, beleértve az elbocsátási és javadalmazási feltételeket, a fiatalok, az idősebb munkavállalók és a tartásra kötelezett személyek [helyesen: a gondoskodási kötelezettséggel rendelkező személyek] szakmai beilleszkedésének elősegítése vagy védelmük biztosítása céljából;
b) a foglalkoztatáshoz vagy bizonyos foglalkoztatáshoz kapcsolódó előnyökhöz való hozzájutás minimumkorhatárhoz, szakmai tapasztalathoz vagy szolgálatban eltöltött időhöz kötését;
c) a felvétel maximális korhatárhoz kötését, amely a kérdéses állás képzési követelményein vagy a nyugdíjazás előtt munkaviszonyban töltött, ésszerű időszakon alapul.”
8 A 2000/78 irányelv 18. cikkének első bekezdése értelmében az Osztrák Köztársaságnak legkésőbb 2003. december 2‑ig kellett meghoznia azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen ezen irányelvnek.
A nemzeti szabályozás
9 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az egyetemek szervezetéről és az egyetemi tanulmányokról szóló, 2002. évi osztrák szövetségi törvény (Universitätsgesetz 2002, BGBl. I, 120/2002) 128. §‑a szerint az e törvény hatálybalépésének időpontjától, azaz 2004. január 1‑jétől, a kollektív szerződés hatálybalépéséig az egyetem és annak munkavállalói között létrejött munkaszerződés tartalmára a 2004. évi törvénnyel (BGBl. I, 176/2004) módosított, a szerződéses alkalmazottakról szóló 1948. évi törvény (Vertragsbedienstetengesetz 1948, BGBl., 86/1948, a továbbiakban: VBG) az irányadó.
10 A VBG 3. §‑a (1) bekezdésének a) pontja határozza meg a szerződéses alkalmazottak besorolásának szabályait. Alkalmazottként csak olyan személyt lehet felvenni, aki betöltötte a 15. életévét.
11 Ami a munkaviszony vagy a szakmai tapasztalat hosszától függő jogokat illeti, a VBG az alapeljárásban nem releváns néhány sajátos eset kivételével nem teszi lehetővé a 18. életév előtt teljesített szolgálati idő figyelembevételét. Így a VBG 26. §‑ának (1) bekezdése a magasabb fizetési fokozatba történő előrelépés napjának meghatározásakor kizárja a 18. életév előtt teljesített szolgálati idő beszámítását. A VBG 26. §‑a (2) bekezdése 1. pontjának b) alpontja szerint a „szakképzés keretében, gyakorlati képzésben […] egyetemen vagy felsőoktatási intézményben […]” teljesített szolgálati időt azzal a feltétellel lehet figyelembe venni a fizetési fokozat meghatározásánál, hogy azt a 18. életév betöltését követően teljesítették.
12 A 2000/78 irányelvet Ausztriában a 2004. évi törvénnyel (BGBl. I, 65/2004) módosított, az egyenlő bánásmódról szóló 1993. évi osztrák szövetségi törvénnyel (Bundes‑Gleichbehandlungsgesetz 1993, BGBl., 100/1993, a továbbiakban: B‑GIBG) ültették át. E törvény szabályozza az egyetemekkel kötött munkaszerződéseket. A kérdést előterjesztő bíróság szerint ugyanakkor a B‑GIBG nem módosította a VBG 26. §‑ának (1) bekezdését, amely így továbbra is alkalmazandó az alapeljárás tényállására.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
13 Az alapeljárás felperese, D. Hütter 1986‑ban született. Munkatársával 2001. szeptember 3. és 2005. március 2. között laboratóriumi technikusi képzést végzett a TUG‑nél, amely az egyetemek szervezetéről és az egyetemi tanulmányokról szóló 2002. évi szövetségi törvény hatálya alá tartozó közintézet.
14 Ezt követően 2005. március 3. és 2005. június 2. között, azaz három hónapos időtartamra, a TUG alkalmazta D. Hüttert és munkatársát. Mivel D. Hütter munkatársa 22 hónappal idősebb volt, mint D. Hütter, kedvezőbb fizetési fokozatba sorolták be, ami havi 23,20 euró munkabérkülönbséget eredményezett. E különbség abból ered, hogy a D. Hütter által a nagykorúsága idején teljesített tanulmányi idő csak körülbelül 6,5 hónap volt, szemben a munkatársa 28,5 hónapos tanulmányi idejével.
15 D. Hütter a Landesgericht für Zivilrechtssachen Grazhoz nyújtott be keresetet. Kérte az életkora miatt elszenvedett, általa indokolatlannak és mind a B‑GIBG‑vel, mind a 2000/78 irányelvvel ellentétesnek tartott munkabérkülönbséggel megegyező kártalanítás megfizetését. E munkabérkülönbség 69,60 euró összegnek felel meg.
16 Miután D. Hütter első és másodfokon pernyertes lett, a TUG a kérdést előterjesztő bíróságnál élt jogorvoslattal. E bíróság különösen arra keresi a választ, hogy a 2000/78 irányelv 6. cikkével ellentétes‑e a munkáltatóknak a nagykorúság előtt szerzett szakmai tapasztalat időtartamának figyelmen kívül hagyását annak érdekében lehetővé tevő nemzeti intézkedés, hogy elkerülje a középfokú tanulmányokat folytatott személyek hátrányos helyzetbe hozását, hogy ne ösztönözze a tanulókat az ilyen típusú tanulmányoktól való elfordulásra, és még általánosabban, hogy a fiatal szakmunkástanulók munkaerőpiacra való beilleszkedésének elősegítése érdekében ne tegye költségessé a közszektor számára a szakmunkásképzést.
17 Ilyen körülmények között az Oberster Gerichtshof az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:
„Úgy kell‑e értelmezni a [2000/78] irányelv 1., 2. és 6. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás […], amely a magasabb fizetési fokozatba történő előrelépés napjának meghatározásakor a beszámítható korábbi szolgálati időket kizárja, amennyiben azokat a 18. életév betöltése előtt teljesítették?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
A Bíróság elé terjesztett észrevételek
18 D. Hütter úgy véli, hogy azonos szakmai tapasztalat mellett a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján nem igazolható a kizárólag az e tapasztalat megszerezésekor betöltött életkoron alapuló eltérő bánásmód. Az olyan szabály, mint amely az alapeljárásban szerepel, arra ösztönöz, hogy a 18. életév betöltése előtt ne folytassanak szakmai tevékenységet. A 2000/78 irányelv által tiltott, hátrányos megkülönböztetésről van szó.
19 A TUG vitatja a hátrányos megkülönböztetés fennállását. Azt állítja, hogy a VBG 26. §‑ának (1) bekezdése különbségtétel nélkül, életkortól függetlenül alkalmazandó minden személy tekintetében. Következésképpen nem lehet szó életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésről. Ezért e rendelkezést kizárólag a 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének – a látszólag semleges feltételen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésről szóló – b) pontja fényében lehet vizsgálni.
20 A TUG másodlagosan azt állítja, hogy az alapeljárásban vitatott intézkedés a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében véve törvényes célt követ, valamint megfelelő és szükséges.
21 Lehetővé teszi ugyanis a közszolgáltatók számára, hogy világos és egységes rendszerben határozhassák meg a szerződéses alkalmazottak munkabérét. A 2000/78 irányelv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett törvényes célról van szó.
22 2000 folyamán a szakmunkástanulók körülbelül 0,03%‑a fejezte be tanulmányait a 18. életév betöltése után. A szakmunkástanulók szakmai beilleszkedését segíti, hogy igazolniuk kell a 18. életév betöltése előtt szerzett szakmai tapasztalat időtartamát, amelyet nem vesznek figyelembe a munkabérük kiszámításakor. A TUG szerint a munkáltatók így csökkenthetik a fiatal szakmunkástanulók felvételéhez kötődő költségeket.
23 Egyébiránt a 18. életév betöltését megelőzően teljesített szolgálati idő figyelembevétele indokolatlanul hozza hátrányos helyzetbe az általános képzésből kikerülő személyeket. Az olyan tagállamban, mint az Osztrák Köztársaság, ahol a munkaerőpiacon hiány mutatkozik felsőfokú oklevéllel rendelkezőkből, az olyan intézkedés, mint amely az alapeljárásban szerepel, lehetővé teszi annak elkerülését is, hogy az embereket az általános képzéstől való elfordulásra ösztönözzék.
24 A dán kormány úgy véli, hogy a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan intézkedés, mint amely az alapeljárásban szerepel, amennyiben szakképzéssel és a fiatalok javát szolgáló foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos törvényes célt követ, valamint megfelelő és szükséges.
25 E kormány hangsúlyozza, hogy a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az életkoron alapuló intézkedések területén (lásd e tekintetben a C‑144/04. sz. Mangold‑ügyben 2005. november 22‑én hozott ítélet [EBHT 2005., I‑9981. o.] 62. és 63. pontját, és a C‑411/05. sz. Palacios de la Villa‑ügyben 2007. október 16‑án hozott ítélet [EBHT 2007., I‑8531. o.] 68. pontját).
26 A dán kormány úgy véli, hogy a 18. életévüket be nem töltött személyek részére a felnőttekénél alacsonyabb díjazás előírása arra ösztönözheti őket, hogy további képzést vegyenek igénybe, amely magasabb díjazás elérését teszi lehetővé számukra. Egyébiránt, ha a munkáltatóknak ugyanolyan feltételekkel kellene díjazást fizetniük a 18. életévüket be nem töltött személyeknek, mint a felnőtt munkavállalóknak, természetszerűleg hajlamosak lennének idősebb és tapasztaltabb munkavállalót felvenni. Végül a dán kormány szerint a 18. életévüket be nem töltött személyek általában nem képesek ugyanazokat a feladatokat ellátni, mint a felnőttek. Ezért Dániában számos kollektív szerződés ír elő kedvezőtlenebb díjazási feltételeket az ilyen korú munkavállalók tekintetében.
27 Az Európai Közösségek Bizottsága úgy véli, hogy az alapeljárásban szóban forgó szabály a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmében vett alkalmazási és munkakörülményeket, nevezetesen a díjazást érinti. Az alapeljárásban szereplő helyzet így az említett irányelv hatálya alá tartozik.
28 A Bizottság szerint a 18. életév betöltését megelőzően teljesített szolgálati idő beszámítását kizáró szabály életkoron alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg. E tekintetben közömbös az a tény, hogy az alapeljárásban szereplő intézkedés különbségtétel nélkül, minden 18. életévét betöltött személy tekintetében alkalmazandó. A hátrányos megkülönböztetés ugyanis abban a körülményben rejlik, hogy a szabály előnyben részesíti azon személyeket, akik a 18. életévük betöltését követően szereztek szakmai tapasztalatot. Az alapeljárásban szereplő körülmények bizonyítják a szabály hátrányos megkülönböztetést megvalósító hatását, mivel az alapeljárás felperese azonos tapasztalat mellett, kizárólag az eltérő életkora miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesült, mint az egyik munkatársa.
29 Ami a minden munkavállalóra érvényes, a szakmai tapasztalatok idejét figyelembe vevő, egységes rendszer szükségességére alapozott igazolást illeti, a Bizottság elismeri, hogy a 2000/78 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett törvényes célról lehet szó. Mindazonáltal úgy gondolja, hogy a szóban forgó szabály e cél eléréséhez nem megfelelő és nem is szükséges. A szolgálatban eltöltött idő számításának rendszere a 18. életév betöltése előtt teljesített szolgálati idő kizárása nélkül is ugyanannyira egységes és logikus lenne.
30 Ami az egyrészt a szakmunkástanulók, másrészt az általános képzésben részt vevő tanulók közötti egyenlő bánásmódra alapított igazolást illeti, a Bizottság elismeri, hogy az a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett szakképzési politika körébe tartozhat. A Bizottság ugyanakkor kétségbe vonja az alapeljárásban szereplő intézkedés megfelelő és szükséges jellegét, mivel ezen intézkedés az általános oktatásban részt vevő tanulókat részesíti előnyben a szakmunkástanulók sérelmére, mivel ez utóbbiaknak van általában lehetőségük a nagykorúságuk elérése előtt szakmai tapasztalatot szerezni.
31 Végül, ami a fiatalok munkaerőpiacra történő beilleszkedésére alapozott igazolást illeti, a Bizottság kétli, hogy az alapeljárásban szereplő intézkedésnek ilyen hatása lenne. Az ezen intézkedés által okozott eltérő bánásmód az azt elszenvedő munkavállalót egész pályafutása alatt elkísérő hátrányt jelent. A 18. életév betöltése előtt teljesített szolgálati idő kizárása nem csak a fiatalokat érinti, hanem a Bizottság szerint a VBG hatálya alá tarozó minden szerződéses alkalmazottat, bármilyen korúak legyenek is a felvételük időpontjában. A Bizottság véleménye szerint léteznek a fiatalok foglalkoztatásának elősegítését lehetővé tevő más, kevésbé korlátozó mechanizmusok.
A Bíróság válasza
32 Meg kell vizsgálni, hogy az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapeljárásban szerepel, a 2000/78 irányelv hatálya alá tartozik‑e, és igenlő válasz esetén, hogy olyan életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést megvalósító intézkedésről van‑e szó, amely adott esetben az említett irányelv értelmében igazolható.
33 Mind a 2000/78 irányelv címéből és preambulumából, mind a tartalmából és céljából az tűnik ki, hogy az irányelv általános keretet kíván létrehozni, minden személy számára biztosítandó „a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott” egyenlő bánásmódot, hatékony védelmet nyújtva nekik az irányelv 1. cikkében említett okok bármelyikére – köztük az életkorra – alapozott hátrányos megkülönböztetés ellen.
34 Egész pontosan a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjából következően az irányelvet a Közösségre átruházott hatáskörök korlátain belül „minden személyre alkalmazni kell mind a köz‑, mind a magánszféra vonatkozásában, beleértve a köztestületeket [helyesen: közjogi szervezeteket] is” tekintettel egyrészt „a munkavállaláshoz, […] való hozzájutás feltételei[re], beleértve a kiválasztási és toborzási feltételeket, bármely tevékenységi ágban és a szakmai hierarchia minden szintjén”, másrészt az „alkalmazási és munkakörülmények[re], beleértve az elbocsátást és a díjazást”.
35 Márpedig a VBG 26. §‑a általános jelleggel zárja ki a 18. életév betöltése előtt szerzett szakmai tapasztalat bármilyen figyelembevételét az osztrák közszolgálat szerződéses alkalmazottainak a fizetési fokozatba történő besorolásánál. E rendelkezés így kihat arra, hogy e személyeket mely fizetési fokozatba sorolják. Következésképpen a díjazásukra is kihat. Ennélfogva az ilyen jellegű szabályozást a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja értelmében vett, a munkavállaláshoz való hozzájutás, a toborzás és a díjazás feltételeire vonatkozó szabálynak kell tekinteni.
36 Ilyen körülmények között a 2000/78 irányelv alkalmazandó az olyan helyzetre, mint amely a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő jogvitára okot adott.
37 A 2000/78 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése határozza meg az „egyenlő bánásmód elvét”, amelyet úgy fogalmaz meg, hogy az ezen irányelv „1. cikk[é]ben említett okok alapján nem szabad semmiféle közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tenni”. Az irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül egy hasonló helyzetben az 1. cikkben említett okok bármelyike alapján.
38 Márpedig az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapeljárásban szerepel, kevésbé előnyösen kezeli azon személyeket, akik a szakmai tapasztalatukat, vagy annak egy részét, a 18. életévük betöltése előtt szerezték, mint azokat, akik ezen életkor betöltése után szereztek ugyanolyan jellegű és hasonló időtartamú tapasztalatot. Az ilyen jellegű szabályozás hátrányos megkülönböztetést valósít meg a személyek között a szakmai tapasztalatuk megszerezésekor betöltött életkoruk alapján. Amint azt az alapeljárás tényállása bizonyítja, e kritérium két személy között, akik ugyanolyan tanulmányokat folytattak és ugyanolyan szakmai tapasztalatot szereztek, kizárólag az életkorukon alapuló eltérő bánásmódhoz is vezethet. E rendelkezés tehát a 2000/78 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése és 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett, közvetlenül az életkoron alapuló eltérő bánásmódot valósít meg.
39 A 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből ugyanakkor kitűnik, hogy az életkoron alapuló eltérő bánásmód „nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha – a nemzeti jog keretein belül – egy törvényes cél által objektíven és ésszerűen igazolt, beleértve a foglalkoztatáspolitikát, a munkaerő‑piaci és a szakképzési célkitűzéseket [helyesen: különösen a jogszerű foglalkoztatáspolitikai, munkaerő‑piaci és szakképzési célkitűzések által], és ha a cél elérésének eszközei megfelelők és szükségesek”.
40 Ami az alapeljárásban szereplő szabályozás által követett cél törvényes jellegét illeti, a kérdést előterjesztő bíróság által nyújtott magyarázatokból kitűnik, hogy az osztrák jogalkotó a teljes cselekvőképesség 18 éves korban való elismerése előtt szerzett szakmai tapasztalat figyelembevételét akarta elhárítani annak érdekében, hogy ne hozzák hátrányba az általános képzésben középfokú tanulmányokat folytató személyeket a szakképzésben résztvevőkhöz képest. A középfokú tanulmányok folytatásának ezen ösztönzése mellett a kérdést előterjesztő bíróság megemlítette a jogalkotó azon szándékát is, hogy ne tegye költségessé a közszektor számára a szakmunkásképzést, és hogy így segítse elő az ilyen típusú képzést folytató fiatalok beilleszkedését a munkaerőpiacra. Meg kell tehát vizsgálni, hogy e célokat a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésének értelmében törvényesnek lehet‑e tekinteni.
41 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésének értelmében „törvényesnek” tekinthető, és ennek következtében az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvétől való eltérés igazolására alkalmas célok a szociálpolitika területére tartozó célok, mint például a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerőpiaccal vagy a szakképzéssel kapcsolatos célok (a C‑388/07. sz., Age Concern England ügyben 2009. március 5‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 46. pontja).
42 A kérdést előterjesztő bíróság által említett célok a törvényes célok e körébe tartoznak, és igazolhatják a 2000/78 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett, „a foglalkoztatáshoz […] történő hozzájutás külön feltételekhez kötésé[hez], […] beleértve az elbocsátási és javadalmazási feltételeket a fiatalok […] szakmai beilleszkedésének elősegítése […] céljából”, valamint „a foglalkoztatáshoz vagy bizonyos foglalkoztatáshoz kapcsolódó előnyökhöz való hozzájutás minimumkorhatárhoz, szakmai tapasztalathoz vagy szolgálatban eltöltött időhöz kötésé[hez]” kapcsolódó eltérő bánásmódot.
43 Következésképpen az olyan jellegű célokat, mint amelyeket a kérdést előterjesztő bíróság említett, főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely a 2000/78 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében előírt módon, „objektíven és ésszerűen”, „a nemzeti jog keretein belül” igazolja a tagállamok által előírt, életkoron alapuló eltérő bánásmódot.
44 Meg kell még vizsgálni, az említett rendelkezés megfogalmazása szerint, hogy az e célok elérése érdekében alkalmazott eszközök „megfelelők és szükségesek”‑e.
45 E tekintetben a tagállamok kétségtelenül széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a szociál‑ és foglalkoztatáspolitika területén kitűzött célok elérésére alkalmas intézkedések megválasztásában (a fent hivatkozott Mangold‑ügyben hozott ítélet 63. pontja).
46 A tagállamoknak biztosított, e mérlegelési mozgástér ellenére hangsúlyozni kell, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által említett célok első ránézésre ellentmondásosnak tűnhetnek. Az egyik cél ugyanis az, hogy arra ösztönözzék a tanulókat, hogy inkább általános, mint szakmai jellegű középfokú tanulmányokat folytassanak. Egy másik cél az, hogy inkább a szakképzésben, mint az általános képzésben részt vevő tanulók alkalmazása részesüljön előnyben, amint az a jelen ítélet 40. pontjából kitűnik. Az első esetben következésképpen arról van szó, hogy ne kezeljék hátrányosan az általános középfokú képzésből kikerült személyeket, azokhoz képest, akik szakképzésben vettek részt, a második esetben pedig az ellenkezőjéről. Első ránézésre tehát nehéz elfogadni, hogy az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapeljárásban szerepel, egyszerre képes előnyben részesíteni e két csoport mindegyikét a másik rovására.
47 E belső koherencia hiányán kívül hangsúlyozni kell azt is, hogy az alapeljárásban szereplő nemzeti szabályozás a korábbi szakmai tapasztalat kritériumára támaszkodik a közszolgálat szerződéses alkalmazottainak a fizetési fokozatba történő besorolása, és ebből következően a díjazásuk meghatározása érdekében. Márpedig azon megszerzett tapasztalat jutalmazása, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállaló jobban teljesítse feladatait, általában véve elismert, mint törvényes cél. Ezért a munkáltatók díjazhatják e tapasztalatot (lásd a C‑17/05. sz. Cadman‑ügyben 2006. október 3‑án hozott ítélet [EBHT 2006., I‑9583. o.] 35. és 36. pontját). Mégis azt kell megállapítani, hogy az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapeljárásban szerepel, nem korlátozódik a tapasztalat díjazására, hanem azonos tapasztalat mellett, a tapasztalat megszerezésekor betöltött életkoron alapuló eltérő bánásmódot valósít meg. Ilyen körülmények között, az életkor kritériuma nincs közvetlen kapcsolatban a munkáltató azon céljával, hogy jutalmazza a megszerzett szakmai tapasztalatot.
48 Ami azt a célt illeti, hogy ne hozzák hátrányos helyzetbe az általános középfokú képzést a szakképzéshez képest, hangsúlyozni kell, hogy a korábbi tapasztalat megszerzésekor betöltött életkor kritériuma az elvégzett képzés jellegétől függetlenül alkalmazandó. A 18. életév előtt szerzett tapasztalat figyelembevételét ugyanúgy kizárja az általános képzésben részt vevő személyek, mint a szakképzésből kikerülő személyek esetében. E kritérium ezért eltérő bánásmódhoz vezethet két szakképzésből kikerülő személy vagy két általános képzésben részt vevő személy között kizárólag a szakmai tapasztalat megszerzésekor betöltött életkor szerint. Ilyen körülmények között a szakmai tapasztalat megszerzésekor betöltött életkor kritériuma nem tűnik megfelelőnek azon cél elérésére, hogy ne hozzák hátrányos helyzetbe az általános képzést a szakképzéshez képest. E tekintetben meg kell állapítani, hogy az olyan kritérium, amely közvetlenül az elvégzett tanulmányok típusán alapszik a személyek korának figyelembevétele nélkül, a 2000/78 irányelv fényében megfelelőbbnek tűnik azon cél eléréséhez, hogy ne hozzák hátrányos helyzetbe az általános képzést.
49 Ami a szakképzésben részt vevő fiatalok munkaerőpiacra történő beilleszkedését elősegíteni kívánó célt illeti, hangsúlyozni kell, hogy a 18. életév betöltése előtt szerzett tapasztalat figyelembevételének kizárása különbségtétel nélkül alkalmazandó minden közszolgálati szerződéses alkalmazottra, bármilyen életkorban történik a felvételük. A szakmai tapasztalat megszerezésekor betöltött életkor e kritériuma ezért nem teszi lehetővé fiatal korral jellemezhető személyek csoportjának a megkülönböztetését annak érdekében, hogy munkaerőpiacra való beilleszkedésük elősegítésére szánt különleges felvételi feltételeket teremtsenek számukra. Az olyan szabály, mint amely az alapeljárásban szerepel, különbözik az olyan intézkedésektől, mint amelyeket a dán kormány említett, és amelyek a 18. éves kor alatti fiatalok szakmai beilleszkedését segítik elő, mivel ezen intézkedések rájuk nézve minimális díjazási feltételeket írnak elő, amelyek alacsonyabb díjazást eredményeznek az idősebb munkavállalókra alkalmazandónál. Az olyan szabály, mint amely az alapeljárásban szerepel, mivel nem veszi figyelembe a személyek korát a felvételük időpontjában, nem felel meg azon célnak, hogy a fiatal munkavállalók csoportjának munkaerőpiacra való belépését elősegítse.
50 Következésképpen az alapeljárásban szereplő szabályozás jellemzőit magán viselő szabályozás nem tekinthető a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében véve megfelelőnek.
51 Ezért a kérdést előterjesztő bíróságnak azt a választ kell adni, hogy a 2000/78 irányelv 1., 2. és 6. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely annak érdekében, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe az általános képzést a szakképzéshez képest, és hogy a fiatal szakmunkástanulók munkaerőpiacra való beilleszkedését elősegítse, kizárja a 18. életév betöltése előtt teljesített szolgálati idő figyelembevételét azon fizetési fokozat meghatározása során, amelybe valamely tagállam közszolgálatának szerződéses alkalmazottait besorolják.
A költségekről
52 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:
A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv 1., 2. és 6. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely annak érdekében, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe az általános képzést a szakképzéshez képest, és hogy a fiatal szakmunkástanulók munkaerőpiacra való beilleszkedését elősegítse, kizárja a 18. életév betöltése előtt teljesített szolgálati idő figyelembevételét azon fizetési fokozat meghatározása során, amelybe valamely tagállam közszolgálatának szerződéses alkalmazottait besorolják.
Aláírások