A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(második tanács)
2011. május 26.
F‑40/10. sz. ügy
Giorgio Lebedef
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Tisztviselők – Éves szabadság – Az éves szabadság kimerítése utáni, előzetes engedély nélküli távollét – A díjazásra való jogosultság elvesztése – A személyzeti szabályzat 60. cikke”
Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben G. Lebedef az Eurostat igazgatója 2009. augusztus 11‑i határozatának megsemmisítését kéri, amelyben megvonták tőle öt és félnapi díjazását, azon (e napok számának megfelelő mértékű) távolléte miatt, amelyre az éves szabadsága kimerítését követően, felettesének előzetes engedélye nélkül került sor.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes köteles viselni az összes költséget.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Szabadság – Éves szabadság – Negatív egyenleget eredményező szabadság – Előzetes engedély iránti kérelem szükségessége – Munkaidejének 50%‑ára szakszervezeti képviselőnek kirendelt tisztviselő – Hatás hiánya
(Személyzeti szabályzat, 60. cikk)
2. Tisztviselők – Szabadság – Éves szabadság – A Bizottság által létrehozott rendszer – Negatív egyenleget eredményező szabadság – Előzetes engedély iránti kérelem – Indokolási kötelezettség
(Személyzeti szabályzat, 60. cikk)
3. Tisztviselők – Engedély nélküli távollét – Utólagos rendezés – Feltételek
(Személyzeti szabályzat, 60. cikk)
4. Tisztviselők – Sérelmet okozó határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, 25. cikk)
5. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Lelki zaklatással összefüggésben álló határozat – A zaklatás és a megtámadott határozat közötti kapcsolat fennállásának követelménye
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
6. Tisztviselők – Lelki zaklatás – Fogalom
(Személyzeti szabályzat, 12a. cikk (3) bekezdés)
1. A személyzeti szabályzat 60. cikkének szövegből kitűnik, hogy a negatív egyenleget eredményező éves szabadság igénybevételéhez az érdekelt felettesének előzetes jóváhagyására van szükség. E tekintetben az a tisztviselő, aki nem kapott ilyen engedélyt, nem hivatkozhat arra, hogy nem dolgozik ténylegesen a saját szervezeti egységénél, mivel munkaidejének 50%‑ára szakszervezeti képviselőnek van kirendelve.
Márpedig azon elv értelmében, amely szerint a szabálytalanság nem szolgálhat a szabálytalanságot elkövető javára, a tisztviselő által a munkaideje fennmaradó 50%‑a alatt elkövetett, engedély nélküli távolléte nem mentesítheti őt a szabadságra vonatkozó szabályok tiszteletben tartása alól. Mivel a tisztviselő anélkül maradt távol, hogy előzetesen megbizonyosodott volna arról, hogy szabadság iránti kérelmét elfogadták‑e, a felettesétől származó előzetes engedély feltételét tekintve szabálytalanul maradt távol.
(lásd a 26. és 30. pontot)
Hivatkozás:
az Európai Unió Törvényszékének T‑364/09. P. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2010. december 16‑án hozott ítélete; T‑52/10. P. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2010. december 16‑án hozott ítélete;
a Közszolgálati Törvényszék F‑39/08. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2009. július 7‑én hozott ítélete; F‑54/09. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2009. november 30‑án hozott végzése.
2. A szabadságra vonatkozóan a Bizottság által elfogadott végrehajtási rendelkezések keretében a negatív egyenleget eredményező éves szabadság az érdekelt felettesének előzetes engedélyét igényli, amely engedélyt csupán kivételes esetben, indokolt kérelem alapján lehet megadni. Mivel ezen engedélyt az érdekelt szabadságra való távozása előtt kell megadni, szükségszerűen ugyanígy kell lennie azon indoklás tekintetében is, amely alapján a felettes határoz, hogy helye van‑e a kért engedély megadásának, vagy nincs. Így a kérelem nem tekinthető indokoltnak, ha arra utólag szolgálnak magyarázattal, és az nem áll a felettes rendelkezésre akkor, amikor a kérelem elutasításáról dönt. Következésképpen nem róható fel a felettesnek, hogy nem fogadta el az ilyen kérelmet.
Másfelől az a tény, hogy a szükséges előzetes engedély csak kivételesen és az érdekelt felettesének felelősségére adható meg, szükségszerűen magában foglalja, hogy az adminisztráció belső szervezési hatásköre alapján széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik e területen.
(lásd a 26., 31. és 32. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑39/08. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2009. július 7‑én hozott ítéletének 55. pontja; F‑54/09. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2009. november 30‑án hozott végzésének 48. pontja.
3. A tisztviselőnek a szakszervezeti, illetve a személyzeti szabályzaton alapuló képviseletben való részvételéről szóló késedelmes igazolás nem teszi lehetővé az engedély nélküli távollétének utólagos igazolását, mivel ilyen igazolásra a személyzeti szabályzat 60. cikke értelmében csak betegség vagy baleset esetén kerülhet sor. Mindenesetre az illetékes igazgatási szervnek még utólagos igazolások bemutatása esetén is lehetősége kell, hogy legyen bizonyos ellenőrzési jogkör gyakorlására, és arra, hogy engedély nélkülinek tekintett távollét utólagos rendezése esetén ellenőrizze annak megalapozottságát.
(lásd a 32. pontot)
4. Az intézmény által a tisztviselővel szemben hozott határozat indokolásának esetleges hiányosságát a panaszra adott válaszban kifejtett megfelelő indokolás orvosolhatja, és ez utóbbi indokolásnak egybe kell esnie annak a határozatnak az indokolásával, amely ellen a panasz irányul.
(lásd a 38. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑221/02. sz., Lebedef és társai kontra Bizottság ügyben 2003. szeptember 18‑án hozott ítéletének 62. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑57/06. sz., Hinderyckx kontra Tanács 2007. november 7‑én hozott ítéletének 25. pontja.
5. Az a tény, hogy a tisztviselőt ért lelki zaklatás bizonyítást nyert, nem jelenti, hogy az e tisztviselőnek sérelmet okozó és időben a zaklatás időtartama alatt hozott összes határozat jogellenes volna; ehhez az is szükséges, hogy kapcsolat legyen a szóban forgó zaklatás és a vitatott határozat indokai között.
(lásd a 42. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑2/09. sz., Menghi kontra ENISA ügyben 2010. február 24‑én hozott ítéletének 69. pontja; F‑45/10. sz., AO kontra Bizottság ügyben 2011. április 4‑én hozott végzésének 39. pontja.
6. Ha a szervezeti egység megfelelő működésének biztosítása érdekében megtagadják a szabadság kiadását, azt főszabály szerint nem lehet a zaklatás megnyilvánulásának tekinteni. Ez még inkább érvényes akkor, ha a tisztviselő elmulasztotta az adminisztratív alakiság teljesítését azáltal, hogy a távollét előtt nem szerezte be felettese előzetes engedélyét. Ugyanezen okok miatt a tisztviselő nem hivatkozhat érvényesen arra, hogy a szabadság iránti kérelem elutasítása vagy e kérelem utólagos rendezésének elmaradása olyan magatartás, amely lelki zaklatásnak minősülhet.
(lásd a 45. és 46. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑144/03. sz., Schmit kontra Bizottság ügyben 2005. május 4‑én hozott ítéletének 78. pontja; T‑154/05. sz., Lo Giudice kontra Bizottság ügyben 2007. október 25‑én hozott ítéletének 107. pontja.