A Verwaltungsgericht Wiesbaden (Németország) által 2020. május 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JV kontra Bundesrepublik Deutschland
(C-215/20. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Verwaltungsgericht Wiesbaden
Az alapeljárás felei
Felperes: JV
Alperes: Bundesrepublik Deutschland
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) Az (EU) 2016/681 irányelv1 (a továbbiakban: PNR-irányelv) által kitűzött célra, valamint az egyértelmű jelleg és az arányosság követelményére tekintettel összeegyeztethető-e az Alapjogi Chartával, különösen az Alapjogi Charta 7., 8. és 52. cikkével a PNR-irányelv, amelynek alapján a légiközlekedési vállalkozások kivétel nélkül minden utas tekintetében széles körű adatállományokat továbbítanak a tagállamok által létrehozott utasadat-információs egységeknek, az adatállományokat pedig ezen egységeknél bármilyen indok nélkül adatbázisokkal és mintákkal való automatizált összevetésre használják fel, majd azokat öt évig megőrzik?
2) Különösen:
a) A kellően egyértelmű jelleg szempontjára és az arányosság követelményére tekintettel összeegyeztethető-e az Alapjogi Charta 7. és 8. cikkével a PNR-irányelv II. mellékletével összefüggésben értelmezett 3. cikkének 9. pontja annyiban, amennyiben e rendelkezés értelmében a PNR-irányelv alkalmazásában a „súlyos bűncselekmény” fogalma az említett irányelv II. mellékletében felsorolt bűncselekményi tényállásokat jelenti, amennyiben a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés?
b) Kellően egyértelműek-e a továbbítandó utasnyilvántartási adatállományok (a továbbiakban: PNR-adatok) az Alapjogi Charta 7. és 8. cikkébe történő beavatkozás igazolhatóságához annyiban, amennyiben azok a nevek (a PNR-irányelv I. mellékletének 4. pontjával összefüggésben értelmezett 8. cikke (1) bekezdésének első mondata), a törzsutasadatok (a PNR-irányelv I. mellékletének 8. pontjával összefüggésben értelmezett 8. cikke (1) bekezdésének első mondata) és az általános megjegyzésekkel szabadon kitölthető szövegmező adatainak (a PNR-irányelv I. mellékletének 12. pontjával összefüggésben értelmezett 8. cikke (1) bekezdésének első mondata) továbbítását kívánják meg?
c) Összeegyeztethető-e az Alapjogi Charta 7. és 8. cikkével, valamint a PNR-irányelv célkitűzésével, hogy az utasok adatain kívül harmadik felek, például az utazási irodák/utazásközvetítők (a PNR-irányelv I. mellékletének 9. pontja), a kiskorúak gondviselőinek (a PNR-irányelv I. mellékletének 12. pontja) és az egyéb utazók (a PNR-irányelv I. mellékletének 17. pontja) adatait is továbbítani kell?
d) Összeegyeztethető-e az Alapjogi Charta 7., 8. és 24. cikkével a PNR-irányelv annyiban, amennyiben az alapján kiskorú utasok PNR-adatait továbbítják, kezelik és őrzik meg?
e) Az adattakarékosság elvére tekintettel összeegyeztethető-e az Alapjogi Charta 8. és 52. cikkével a PNR-irányelv I. mellékletének 18. pontjával összefüggésben értelmezett 8. cikkének (2) bekezdése, amely szerint a légiközlekedési vállalkozások – a PNR-adatokkal való azonosságuk esetén is – továbbítják az API-adatokat a tagállami utasadat-információs egységeknek?
f) Az Alapjogi Charta 8. cikkének (2) bekezdése és 52. cikke, valamint az EUMSZ 16. cikk (2) bekezdése értelmében vett megfelelő, törvényben rögzített jogos okot képez-e a PNR-irányelv 6. cikkének (4) bekezdése mint azon kritériumok meghatározásának jogalapja, amelyekkel az adatállományokat összevetik (úgynevezett minták)?
g) Még a szigorúan szükséges mértékre korlátozza-e az Alapjogi Charta 7. és 8. cikkébe történő beavatkozást a PNR-irányelv 12. cikke, ha a továbbított adatokat öt évig megőrzik a tagállami utasadat-információs egységeknél?
h) Azt eredményezi-e a PNR-irányelv 12. cikkének (2) bekezdése szerinti személytelenítés, hogy a személyes adatok mennyisége az Alapjogi Charta 8. és 52. cikke alapján szükséges mértékre csökken, ha e tekintetben nem másról, mint bármikor visszafordítható álnevesítésről van szó?
i) Úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 7., 8. és 47. cikkét, hogy azok megkövetelik, hogy azokat az utasokat, akiknek adatait az utasadatok kezelése keretében személyazonosításra újból alkalmassá teszik, (a PNR-irányelv 12. cikkének (3) bekezdése), tájékoztassák erről, és ily módon lehetővé tegyék számukra bírósági felülvizsgálat kezdeményezését?
3) Összeegyeztethető-e az Alapjogi Charta 7. és 8. cikkével a PNR-irányelv 11. cikke annyiban, amennyiben az lehetővé teszi a PNR-adatok olyan harmadik országok részére történő továbbítását, amelyek nem biztosítanak megfelelő szintű adatvédelmet?
4) Megfelelő védelmet nyújt-e a PNR-irányelv 6. cikke (4) bekezdésének negyedik mondata a személyes adatok különleges kategóriáinak az (EU) 2016/679 rendelet2 (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 9. cikke és az (EU) 2016/680 irányelv3 (a továbbiakban: (EU) 2016/680 irányelv) 10. cikke értelmében vett kezelésével szemben, ha az „általános megjegyzések” szabadon kitölthető szövegmező (a PNR-irányelv I. mellékletének 12. pontja) keretében például az étkezési szokásokkal kapcsolatos adatok továbbíthatók, amelyekből a személyes adatok ilyen különleges kategóriáira vonatkozó következtetések vonhatók le?
5) Összeegyeztethető-e az általános adatvédelmi rendelet 13. cikkével, ha a légiközlekedési vállalkozás csak a nemzeti átültető törvényről (a jelen esetben: 2017. június 6-i Gesetz über die Verarbeitung von Fluggastdaten zur Umsetzung der Richtlinie (EU) 2016/681 [Fluggastdatengesetz – FlugDaG] [az (EU) 2016/681 irányelv átültetését szolgáló, az utasadatok kezeléséről szóló törvény {az utasadatokról szóló törvény – FlugDaG}], BGBl. I 1484. o.; a továbbiakban: FlugDaG) tájékoztatja a honlapján az utasokat?
____________
1 Az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/681 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 119., 132. o.).
2 A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.).
3 A személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 119., 89. o.; helyesbítés: HL 2018. L 127., 7. o.).