A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(második tanács)
2011. szeptember 15.
F‑7/10. sz. ügy
Marc Galan Girodit
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikke – Az alkalmazott valamely versenyvizsga tartaléklistájára való felvételének elmaradása esetén a szerződését megszüntető kikötés – OHIM/AST/02/07 nyílt versenyvizsga – Sérelmet okozó aktus”
Tárgy: Az EA‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben M. Galan Girodit az OHIM‑nak az ideiglenes alkalmazottként való alkalmazását megszüntető határozata megsemmisítését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az OHIM‑nak a felperes ideiglenes alkalmazotti szerződését megszüntető 2009. március 12‑i határozatát. Az OHIM maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a felperes részéről felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Ideiglenes alkalmazotthoz intézett, őt a szerződése lejártának időpontjára emlékeztető levél – Kizártság – Szerződés módosítása – A szerződés meghosszabbítását mellőző határozat – Bennfoglaltság
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)
2. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Ideiglenes alkalmazotti szerződésben szereplő kikötés, amely szerint a munkaviszony fenntartásának feltétele az alkalmazott nyílt versenyvizsga tartaléklistájára való felvétele – Az adminisztráció határozata, amelyben megállapítja, hogy az alkalmazottat nem vették fel az említett listára, és alkalmazza a szerződést megszüntető kikötést – Bennfoglaltság
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)
3. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Határozott időre szóló szerződés határozatlan időre szóló szerződéssé alakítása, és a szerződésbe azt az alkalmazott valamely nyílt versenyvizsga tartaléklistájára való felvételének elmaradása esetén megszüntető kikötés beillesztése – Határozott időre szóló szerződés meghosszabbításának minősülő módosítás
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, a), b) és d) pont, és 8. cikk, első és második bekezdés; 1999/70 tanácsi irányelv, melléklet, 1. szakasz, b) pont; 3. szakasz, 1. pont, valamint 5. szakasz, (1) bekezdés, b) és c) pont)
1. Az a jogi aktus, amely egy korábbi jogi aktushoz képest semmilyen új elemet nem tartalmaz, ez utóbbit pusztán megerősítő jogi aktusnak minősül, és emiatt nem járhat azzal a joghatással, hogy új keresetindítási határidőt nyit meg. Konkrétabban az a levél, amely arra szorítkozik, hogy emlékezteti az alkalmazottat a szerződésének a lejárat időpontjára vonatkozó rendelkezéseire, és így az említett rendelkezésekhez képest semmilyen új elemet nem tartalmaz, nem minősül sérelmet okozó aktusnak.
Ezzel szemben valamely szerződés módosítása sérelmet okozó aktusnak minősül, de kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében, feltéve hogy az említett módosítás nem eredményezi a szerződés általános rendszerének megváltozását. Hasonlóképpen abban az esetben, ha a szerződés meghosszabbítható, az adminisztrációnak a szerződés meghosszabbítást mellőző határozata a szóban forgó szerződéstől elkülönülő, sérelmet okozó aktusnak minősül, amely ellen a személyzeti szabályzatban megállapított határidőn belül panaszt lehet tenni és keresetet lehet indítani. Ugyanis az ilyen, a szolgálat és az érintett érdekének felülvizsgálatát követő határozat az eredeti szerződéshez képest új elemet tartalmaz, és nem tekinthető úgy, mint amely pusztán megerősíti a szerződést.
(lásd a 32–35. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 23/80. sz., Grasselli kontra Bizottság ügyben 1980. december 10‑én hozott ítéletének 18. pontja; 329/85. sz., Castagnoli kontra Bizottság ügyben 1987. július 9‑én hozott ítéletének 10. és 11. pontja; C‑417/05. P. sz., Bizottság kontra Fernández Gómez ügyben 2006. szeptember 14‑én hozott ítéletének 45–47. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑97/00. sz., Vakalopoulou kontra Bizottság ügyben 2001. február 2‑án hozott végzésének 14. pontja; Mascetti kontra Bizottság ügyben 2003. április 1‑jén hozott végzésének 21. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑72/09. és F‑17/10. sz., Daake kontra OHIM egyesített ügyekben 2011. április 15‑én hozott végzésének 36. pontja.
2. Az a levél, amelyben az adminisztráció megállapítja egy új esemény vagy helyzet megvalósulását, és ebből következően az érintett személyek vonatkozásában alkalmazza a jogi normában vagy szerződéses rendelkezésben megállapított következményeket, sérelmet okozó aktusnak minősül, mivel módosítja a címzettjei jogi helyzetét.
Ugyanígy sérelmet okozó aktusnak minősül az adminisztráció azon határozata, amelyben megállapítja, hogy az ideiglenes alkalmazott nevét nem vették fel egy adott nyílt versenyvizsga tartaléklistájára, és alkalmazza az érintett szerződésében szereplő azon kikötést, amely szerint e szerződés megszűnik egy olyan meghatározott esemény megvalósulásakor – nevezetesen az említett kikötésben említett versenyvizsga tartaléklistájának megállapításakor –, amelynek tekintetében a megvalósulás időpontja szükségszerűen bizonytalan volt a szerződés megkötésekor. Ez az alkalmazott jogi helyzetét módosító határozat sérelmet okozó aktusnak minősül, amely ellen panaszt lehet tenni és adott esetben keresetet lehet indítani.
Ezenfelül az alkalmazott nem lehet köteles arra, hogy az említett kikötést a szerződés aláírásától számított határidőn belül támadja meg, miközben ekkor a kikötés alkalmazása feltételeinek megvalósulása még bizonytalan. Mivel a megszüntető kikötés szerződésbe illesztése összetett folyamat, az alkalmazottnak lehetősége kell legyen arra, hogy az említett, akár egyedi hatályú kikötés jogszerűségét az adminisztrációnak a kikötést alkalmazó határozata elfogadásakor, vagyis a folyamat végső szakaszában, közvetett módon vitassa.
(lásd a 40., 41. és 59. pontot)
Hivatkozás:
Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott Daake kontra OHIM egyesített ügyekben hozott végzésének 34. és azt követő pontjai.
3. Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70 irányelv mellékletét képező, a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás 1. szakaszának b) pontja alapján a keretmegállapodás célja, hogy keretet adjon az egymást követő, határozott ideig tartó munkaszerződések vagy munkaviszonyok alkalmazásából származó visszaélések megakadályozásának, és ezzel összefüggésben arra irányul, hogy körülhatárolja a határozott időre szóló munkaszerződések egymást követő alkalmazásának a munkavállalókkal szembeni visszaélések potenciális forrásának tekintett lehetőségét azzal, hogy minimális védelmi rendelkezéseket ír elő a munkavállalók bizonytalan helyzetben tartásának elkerülésére. Márpedig az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikkének első és második bekezdése éppen arra irányul, hogy korlátozza az ideiglenes alkalmazotti szerződések egymást követő alkalmazását. Egyrészt az említett alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának értelmében vett ideiglenes alkalmazotti szerződés kizárólag egyszer hosszabbítható meg határozott időre, minden további meghosszabbítás határozatlan időre szól. Másrészt az ezen alkalmazási feltételek 2. cikke b) vagy d) pontjának értelmében vett ideiglenes alkalmazotti szerződés, amelynek tartama nem haladhatja meg a négy évet, kizárólag egyszer hosszabbítható meg, legfeljebb két évre, feltéve hogy a meghosszabbítás lehetősége szerepel az eredeti szerződésben, továbbá az érintett alkalmazott a szerződése lejártával csak akkor tartható meg állásában, ha kinevezik tisztviselővé. Az ilyen rendelkezések megfelelnek a keretmegállapodás 5. szakasza (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, a határozott időre szóló munkaszerződések és munkaviszonyok egymást követő alkalmazásából fakadó visszaélések megakadályozására alkalmas intézkedéseknek.
Azon körülmény alapján, hogy az alkalmazott szerződésébe megszüntető kikötést foglaltak, amely lehetővé teszi az adminisztráció számára a szerződés megszüntetését, ha az érintett nem teljesíti sikerrel a bizonyos idővel korábban meghirdetett versenyvizsgát, e szerződés a megfogalmazásától függetlenül nem minősíthető határozatlan időre szóló szerződésnek, amely utóbbit az állás stabilitása jellemez. Ugyanis valamely szerződés tartamát – amint az a keretmegállapodás 3. szakaszának 1. pontjából kitűnik – nemcsak „egy pontos időpont elérésével”, hanem „egy meghatározott feladat elvégzésével vagy egy meghatározott esemény bekövetkezésével” is meg lehet határozni; többek között egy adott versenyvizsga tartaléklistájának megállapításával, amely listához az alkalmazott szerződése értelmében több lehetséges következmény is fűződik. Így például e szerződésből az következik, hogy ha az alkalmazott nevét nem veszik fel a tartaléklistára, a szerződés megszűnik; rendesen ugyanez a helyzet a versenyvizsga sikeres teljesítése esetén, mivel ilyenkor tisztviselői állást ajánlanak az érintett alkalmazottnak azzal, hogy a szerződés értelmében az az ajánlat elutasítása esetén szintén megszűnik.
Következésképpen meg kell semmisíteni az adminisztrációnak az alkalmazott alkalmazását megszüntető azon határozatát, amelyet – hibát elkövetve – az említett alkalmazott munkaszerződésébe az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikke első bekezdésének megsértésével beillesztett szerződésmegszüntető kikötés alapján hozott meg. Ugyanis az adminisztráció és az alkalmazott közötti, az említett alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának értelmében vett ideiglenes alkalmazotti szerződést egy első meghosszabbítást követően ezen alkalmazási feltételek 8. cikke első bekezdésének megsértésével újból meghosszabbították határozott időre.
(lásd a 62–64. és 68–70. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑212/04. sz., Adeneler és társai ügyben 2006. július 4‑én hozott ítéletének 63. pontja.
a Közszolgálati Törvényszék F‑1/05. sz., Landgren kontra ETF ügyben 2006. október 26‑án hozott végzésének 66. pontja.