A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE

(első tanács)

2009. október 7.

F‑122/07. sz. ügy

Luigi Marcuccio

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Vizsgálat tartása iránti kérelem – A határozat felperes által választott nyelvre való lefordításának intézmény általi megtagadása – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság – Jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan kereset”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben L. Marcuccio elsődlegesen azon határozat megsemmisítését kéri, amelyben elutasították azon kérelmének teljesítését, hogy vizsgálatot folytassanak bizonyos eseményekre nézve, amelyek a felperessel 2001‑ben és 2003‑ban történtek, valamint kéri a Bizottság kötelezését kártérítés megfizetésére.

Határozat: A Közszolgálati a keresetet részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben mint nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülözőt elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

Tisztviselők – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – Az a kötelezettség, hogy az egyedi határozatokat a tisztviselőknek valamely általuk alaposan ismert nyelven megszövegezve kell megküldeni

(EK 21. cikk; Alapjogi Charta, 41. cikk, (4) bekezdés; a Bizottság belső szabályzata, melléklet, 4. pont)

A gondoskodási kötelezettség alapján az intézmények feladata, hogy az egyedi határozatokat olyan nyelven megszövegezve küldjék meg a tisztviselőnek, amelyet az alaposan ismer.

Sem az EK 21. cikk harmadik bekezdéséből, sem a helyes hivatali magatartási kódex 4. pontjából, sem az alapjogi charta 41. cikkének (4) bekezdéséből nem vezethető le, hogy a közösségi intézmény által valamely tisztviselőjének címzett összes határozatot a levelezés kezdeti nyelvén kellene megszövegezni. E rendelkezések ugyanis csak akkor alkalmazandók az intézmények és alkalmazottaik közötti viszonyokra, amikor az alkalmazottak polgári minőségükben fordulnak írásban az intézményekhez, nem pedig a Közösségek tisztviselői vagy egyéb alkalmazotti minőségükben. Ha az intézményeknek minden esetben ugyanazon nyelven kellene válaszolniuk a tisztviselő kérelmére, mint amelyet az említett kérelem használ, az leküzdhetetlen nehézséget jelentene az intézmények számára.

(lásd a 60–65. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑197/98. sz., Rudolph kontra Bizottság ügyben 2000. március 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑55. o. és II‑241. o.) 46. pontja; T‑118/99. sz., Bonaiti Brighina kontra Bizottság ügyben 2001. február 7‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑25. o. és II‑97. o.) 13. pontja; T‑95/04. sz., Lavagnoli kontra Bizottság ügyben 2006. május 17‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑121. o. és II‑A‑2‑569. o.) 48. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑51/05. és F‑18/06. sz., Duyster kontra Bizottság egyesített ügyekben 2007. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑0000. o. és II‑A‑1‑0000. o.) 58. és 59. pontja.