A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)
2019. március 28.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolása – 2004/18/EK irányelv – A 45. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja – A részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő személyes helyzete – A tagállamok azon lehetősége, hogy kizárják a közbeszerzési eljárásban való részvételből azon gazdasági szereplőket, amelyek csődegyezség megkötésére irányuló eljárás alatt állnak – Az azon személyek kizárását előíró nemzeti szabályozás, amelyekkel szemben csődegyezség megállapítására irányuló eljárás »van folyamatban«, azon eset kivételével, amikor a csődegyezségi javaslat a tevékenység folytatását írja elő – Csődegyezség iránti kérelmet benyújtó, a tevékenység folytatását előirányzó javaslat benyújtásának lehetőségét fenntartó gazdasági szereplő”
A C‑101/18. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) a Bírósághoz 2018. február 12‑én érkezett, 2018. január 11‑i határozatával terjesztett elő
az Idi Srl
és
az Agenzia Regionale Campana Difesa Suolo (Arcadis)
között,
a Regione Campania
részvételével folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),
tagjai: C. Lycourgos tanácselnök, Juhász E. (előadó) és M. Ilešič bírák,
főtanácsnok: E. Tanchev,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– az Idi Srl képviseletében L. Lentini avvocato,
– az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítői: V. Fedeli és C. Colelli avvocati dello Stato,
– az Európai Bizottság képviseletében G. Gattinara, P. Ondrůšek és L. Haasbeek, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; helyesbítés: HL 2014. L 339., 14. o.) 45. cikke (2) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet az Idi Srl és az Agenzia Regionale Campana Difesa Suolo (Arcadis) (Campania tartomány talajvédelmi hatósága, Olaszország) között, valamely ideiglenes vállalati társulás – amelynek az Idi volt a megbízottja – szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában való részvételből történő kizárása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós jog
3 A 2004/18 irányelv „A részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő személyes helyzete” címet viselő 45. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárható minden gazdasági szereplő, aki, illetve amely:
a) csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, végelszámolás alatt áll, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;
b) csődeljárás, bírósági felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, csődegyezség vagy bármilyen, a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás alanya;
[…]
E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.”
4 A 2004/18 irányelvet 2016. április 18‑i hatállyal hatályon kívül helyezte a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítés: HL 2015. L 275., 68. o.), amely azonban nem alkalmazandó az alapeljárásban.
5 A 2014/24 irányelvnek a „Kizárási okok” című 57. cikke a (4) bekezdésében a következőket írja elő:
„Az ajánlatkérő szerv kizárhat gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet a gazdasági szereplő kizárására a következő esetek bármelyikében:
[…]
b) amennyiben a gazdasági szereplő csődeljárás, fizetésképtelenségi eljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, amennyiben a vagyonát felszámoló vagy bíróság igazgatja, amennyiben a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, amennyiben üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;
[…].”
Az olasz jog
6 A 2006. április 12‑i decreto legislativo n. 163 – Codice dei contratti pubblici relativi a lavori, servizi e forniture in attuazione delle direttive 2004/17/CE e 2004/18/CE (a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv alkalmazásában az építési beruházásra, a szolgáltatásnyújtásra és az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéseket szabályozó törvénykönyvről szóló 163. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet; a GURI 2006. május 2‑i 100. számának rendes melléklete) alapügy tényállására alkalmazandó változata (a továbbiakban: közbeszerzési kódex) 38. cikkének (1) bekezdése előírja:
„Az építési beruházásra, a szolgáltatásnyújtásra és az árubeszerzésre irányuló koncessziók és közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaiban való részvételből ki kell zárni, alvállalkozóként sem vehetnek részt ilyen szerződések odaítélésében, és az ezekre vonatkozó szerződések sem ítélhetők oda azon személyeknek:
a) amelyek az 1942. március 16‑i 267. sz. királyi rendelet 186 bis cikke szerinti esetet kivéve csődeljárás, kötelező felszámolás, csődegyezség megkötésére irányuló eljárás alatt állnak, vagy amelyek vonatkozásában az említett eljárások valamelyikének megállapítására irányuló eljárás van folyamatban.
[…]”
7 A regio decreto n. 267 (267. sz. királyi rendelet) által jóváhagyott 1942. március 16‑i legge fallimentare (csődtörvény) (a GURI 1942. április 6‑i 81. száma; a továbbiakban: csődtörvény) „Csődegyezség iránti kérelem” című 161. cikke előírja:
„(1) A csődegyezségre irányuló eljárásban való részvétel iránti kérelmet az adós által aláírt kérelemnek a társaság székhelye szerint illetékes bírósághoz való benyújtásával kell előterjeszteni; a székhelynek a kérelem benyújtását megelőző évben történő áthelyezése az illetékesség meghatározása során irreleváns.
(2) Az adósnak a kérelemhez csatolnia kell:
[…]
e) a javaslat végrehajtási módjainak és határidőinek analitikus leírását tartalmazó tervet; mindenesetre a javaslatnak meg kell jelölnie azon, kifejezetten egyedi és gazdaságilag megbecsülhető előnyt, amelynek biztosítására a javaslat előterjesztője minden egyes hitelező tekintetében kötelezi magát.
[…]
(6) A vállalkozó a csődegyezség iránti kérelmet tartalmazó kérelmet benyújthatja az utolsó három pénzügyi évre szóló mérleg és a hitelezők vonatkozó követeléseik megjelölésével feltűntetett neve jegyzékének csatolásával, fenntartva annak lehetőségét, hogy az említett cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt javaslatot, tervet és dokumentációt a bíróság által – hatvan és százhúsz napban – megszabott, indokolt esetben legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható határidőn belül nyújtja be. […] Az első mondatban foglalt határidőt megállapító indokolt határozatban a bíróság kijelölheti a 163. cikk (2) bekezdésének 3. pontja szerinti vagyonfelügyelőt. A 170. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell. […]
(7) A kérelem benyújtását követően […] az adós a bíróság előzetes engedélyével sürgős rendkívüli közigazgatási intézkedéseket hozhat, amely összefoglaló adatokat tartalmazhat, és amennyiben kijelöltek vagyonfelügyelőt, be kell szerezni annak véleményét. Ezzel egy időben és ugyanezen határidőn belül az adós rendes közigazgatási intézkedéseket is hozhat.”
8 A csődtörvénynek „A kérelem benyújtásának hatásai” című 168. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) A kérelem cégjegyzékben történő közzétételétől a csődegyezséget jóváhagyó határozat jogerőre emelkedéséig azon hitelezők, amelyek jogcíme vagy igénye korábbi, a semmisség terhe mellett nem indíthatnak az adós vagyonára végrehajtási eljárást, vagy annak megóvása céljából nem kérhetnek biztosítási intézkedést.
[…]
(3) A hitelezők nem szerezhetnek elővásárlási jogot a bejelentkezett hitelezőkkel szemben, a bíróság előző cikkben előírt esetekben történő engedélye kivételével. A kérelem cégjegyzékben történő közzétételét megelőző 90 napban bejegyzett bírósági jelzálogjog hatálytalan a csődegyezséget megelőző hitelezőkkel szemben.”
9 A csődtörvénynek „A vállalkozási tevékenység folytatásával kötött csődegyezség” című 186 bis cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) Amennyiben a 161. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerinti csődegyezségi javaslat a vállalkozási tevékenység adós általi folytatását, a működő vállalkozás értékesítését, illetve egy vagy több, akár újonnan alapított társaság részére történő átruházását írja elő, a jelen cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A javaslat előírhatja a vállalkozás tevékenységéhez nem kapcsolódó javak értékesítését.
[…]
(4) A kérelem benyújtását követően a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásban való részvételt a bíróság a kijelölt vagyonfelügyelő véleményének beszerzését követően engedélyezi; amennyiben nem jelöltek ki vagyonfelügyelőt, a bíróság intézkedik a kijelölésről.
(5) A csődegyezség elérésére irányuló, csődeljárás iránti kérelem jóváhagyása nem zárja ki a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásban való részvételt, amennyiben a vállalkozás az eljárás során benyújtja:
a) a 67. cikk (3) bekezdésének d) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő szakértő jelentését, amely igazolja, hogy a szerződés megfelel a javaslatnak, és észszerűen teljesíthető;
b) a közbeszerzési szerződések odaítélése tekintetében a pénzügyi, műszaki és gazdasági alkalmasságra vonatkozóan előírt általános feltételeknek, valamint a tanúsítási követelményeknek megfelelő másik gazdasági szereplő nyilatkozatát, amely mind az ajánlattevővel, mind az ajánlatkérővel szemben kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés időtartama alatt biztosítja a szerződés teljesítéséhez szükséges forrásokat, és a kisegített vállalkozás helyébe lép, ha az az eljárás során vagy a szerződés megkötését követően csődbe megy, vagy a szerződés szabályos teljesítését egyéb okból nem tudja vállalni. A 2006. április 12‑i 163. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 49. cikkét alkalmazni kell.
(6) Az előző bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, a csődegyezséget kötő vállalkozás ideiglenes vállalati társulásban is részt vehet, feltéve hogy nem megbízottként vesz részt abban, és a társuláshoz csatlakozó többi vállalkozás nem áll fizetésképtelenségi eljárás alatt. Ebben az esetben a (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot a társulásban részt vevő más gazdasági szereplő is megteheti.
[…]”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
10 A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy 2013. július 24‑én kelt felhívásban az Arcadis ajánlati felhívást tett közzé a munkálatok irányítására, műszaki, pénzügyi ellenőrzésére, a munkák átvételére, valamint a biztonsági és egészségvédelmi feladatok koordinációjára irányuló szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélése érdekében. E szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés becsült értéke 1 028 096,59 eurót tett ki.
11 A TEI Srl az ideiglenes vállalati társulás megbízottjaként 2013. október 14‑én az előző pontban említett közbeszerzési eljárásban való részvétel iránti kérelmet nyújtott be.
12 2014. április 29‑én a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést ideiglenesen az ideiglenes vállalati társulásnak ítélték oda.
13 2014. június 18‑án a TEI a Tribunale di Milano (milánói bíróság, Olaszország) előtt csődegyezség megkötésére irányuló kérelmet nyújtott be, a csődtörvény 161. cikkének (6) bekezdése értelmében fenntartva annak lehetőségét, hogy a tevékenység folytatását előirányzó javaslatot fog később benyújtani.
14 A 2014. december 9‑én közölt határozatban (a továbbiakban: kizáró határozat) az Arcadis kizárta az ideiglenes vállalati társulást a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból. Az Arcadis e tekintetben azon körülményre hivatkozott, hogy a közbeszerzési kódex 38. cikkének (1) bekezdése szerint valamely társaság által csődegyezség megkötésére irányuló eljárásban való részvétel iránti kérelem benyújtása megakadályozza a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásban való részvételét, azon, a jelen esettől eltérő esetet kivéve, amikor az adós a kérelemmel együtt a tevékenység folytatását előirányzó javaslatot (concordato in continuità aziendale) is benyújt.
15 2015. április 29‑i ítéletében a Tribunale amministrativo regionale per la Campania (campaniai tartományi közigazgatási bíróság, Olaszország) elutasította az Idi által a kizáró határozattal szemben indított megsemmisítés iránti keresetet. E bíróság megállapította, hogy csődegyezség megkötésére irányuló eljárásban való részvétel iránti kérelem TEI által történő benyújtása annak elismerésének minősül, hogy válsághelyzetben van, ami igazolja az ideiglenes vállalati társulás bármely közbeszerzési eljárásban való részvételből történő kizárását.
16 Az Idi fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, azaz a Consiglio di Statóhoz (államtanács, Olaszország).
17 E bíróság megállapította, hogy a kizáró határozat összhangban van ítélkezési gyakorlatával.
18 Ezen ítélkezési gyakorlat értelmében a csődegyezség megkötésére irányuló eljárásban való részvétel iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő csak akkor vehet részt közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásokban, ha a csődtörvény 186 bis cikkében előírt, a tevékenység folytatásával kötött csődegyezséget kötött, vagy ha az utóbbi megkötésére irányuló eljárásban való részvételre irányuló kérelmet nyújtott be, és a hatáskörrel rendelkező bíróság engedélyezte számára a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásokban való részvételt.
19 Ezzel szemben továbbra is ezen ítélkezési gyakorlat szerint kizárt a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásokból minden olyan gazdasági szereplő, amely csődegyezség megkötésére irányuló eljárásban való részvétel iránti kérelemhez nem csatolt vállalkozási tevékenység folytatását kifejezetten előirányzó javaslatot. Az ilyen – az ún. „biankó csődegyezség” (concordato in bianco) – helyzetben e javaslat hiánya a gazdasági szereplő részéről annak elismerésének minősül ugyanis, hogy gazdasági nehézségekkel küzd.
20 A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy a „biankó csődegyezség”, amely a csődtörvény 161. cikkének (6) bekezdése szerint egy feltételhez kötött csődegyezség, lehetővé teszi egyrészt, hogy átmenetileg (általában 30 naptól 120 napig) befagyasszák a hitelezők által a csődeljárás megindítása iránt benyújtott kérelmeket, másrészt pedig, hogy a felperes a hitelezőkkel folytatott újbóli tárgyalások révén válasszon a csődegyezségi javaslat benyújtása vagy a vállalati szerkezetátalakítási megállapodás benyújtása között.
21 E bíróság kétségeit fejezte ki mindazonáltal az ilyen ítélkezési gyakorlat 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjával fennálló összhangjával kapcsolatban.
22 E tekintetben hangsúlyozza, hogy a hitelezők által kért fizetésképtelenségi eljárás megindításakor az ilyen eljárás csak akkor tekintendő „megindítottnak”, ha a hatáskörrel rendelkező bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét. Ha viszont a gazdasági szereplő „biankó csődegyezség” megkötését kéri, az eljárás a kérelem benyújtásától „megindítottnak” tekintendő.
23 A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak, hogy a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy a hatálya alá tartozik az olyan gazdasági szereplő helyzete, mint amelyről az alapügyben szó van, amely „biankó csődegyezség” megkötésére irányuló eljárásban való részvétel iránti kérelmet nyújtott be.
24 E körülmények között a Consiglio di Stato (államtanács) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
„1) Összeegyeztethető‑e a […] 2004/18[…] irányelv 45. cikke (2) bekezdés[e első albekezdésének] a) és b) pontjával az, ha »folyamatban lévő eljárásnak« minősül a pusztán az adós által a hatáskörrel rendelkező bírósághoz benyújtott csődegyezség iránti kérelem?
2) Összeegyeztethető‑e a fent említett [uniós] szabályozással az, ha az adós fizetésképtelenségére és (a fentiekben ismertetett jellemzőkkel rendelkező) »biankó« csődegyezség iránti kérelem előterjesztésének szándékára irányuló nyilatkozata a közbeszerzési eljárásból való kizárási oknak minősül, ily módon kiterjesztően értelmezve a »folyamatban lévő eljárásnak« a hivatkozott [uniós] (a [2004/18] irányelv 45. cikke) és nemzeti (a [közbeszerzési kódex] 38. cikke) szabályozás által meghatározott fogalmát?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatóságáról
25 Az olasz kormánynak kétségei vannak az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságát illetően.
26 Először is az olasz kormány megállapítja, hogy a Consiglio di Stato (államtanács) az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban anélkül szorítkozott a „biankó csődegyezség” iránti kérelemnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásra való hatásairól szóló ítélkezési gyakorlata tartalmának felidézésére, valamint a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdése a) és b) pontja rendelkezéseinek átvételére, hogy bemutatta volna azon okokat, amelyek miatt e bíróságnak kétségei vannak a nemzeti szabályozás ezen 45. cikkel való összhangja tekintetében.
27 Ezt követően az olasz kormány azt állítja, hogy hipotetikusak a Consiglio di Stato (államtanács) által feltett kérdések. E tekintetben úgy érvel, hogy a TEI alapügyben szóban forgó közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban való részvétele azért került elutasításra, mivel a Tribunale di Milano (milánói bíróság), amelyhez benyújtotta a csődegyezség iránti kérelmet, nem engedélyezte az e szerződés odaítélésére irányuló eljárásban való részvételét. Ez azzal jár, hogy „[a]z [ilyen részvételből] való kizárás oka […] azon időponttól függetlenül fennáll, amelytől a kollektív eljárás folyamatban lévőnek tekinthető”.
28 Ebben a tekintetben meg kell állapítani, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróság által saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján – amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja – az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróság által előzetes döntéshozatal iránt előterjesztett kérelmet, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson, ami megköveteli, hogy a nemzeti bíróság meghatározza az általa feltett kérdések ténybeli és jogszabályi hátterét, vagy legalább kifejtse azokat a ténybeli körülményeket, amelyeken e kérdések alapulnak (2016. szeptember 21‑i Etablissements Fr. Colruyt ítélet, C‑221/15, EU:C:2016:704, 14. pont; 2018. május 31‑i Zheng ítélet, C‑190/17, EU:C:2018:357, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
29 A jelen esetben, és amint azt az olasz kormány által az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válaszok vonatkozásában kifejtett észrevételek is megerősítik, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban említett ténybeli és jogi elemek lehetővé teszik azon indokok megértését, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben a Bírósághoz fordult.
30 Egyébiránt az előterjesztett kérdések állítólagosan hipotetikus jellegét illetően meg kell állapítani, hogy az alapügyben a szóban forgó kizáró határozat jogszerűsége szükségképpen az előterjesztett kérdésre adott választól függ. A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak ugyanis azzal kapcsolatban, hogy a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdése a) és b) pontjának – amely elismeri a tagállamok azon lehetőségét, hogy kizárják a közbeszerzési eljárásból azon gazdasági szereplőt, amely csődegyezséget kötött, vagy amellyel szemben csődegyezség megkötésére irányuló eljárás van folyamatban – hatálya kiterjed az olyan társaság helyzetére, amely „biankó” csődegyezség megkötésére irányuló eljárásban való részvétel iránti kérelmet nyújtott be. Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő információkból kitűnik, hogy az ideiglenes vállalati társulást éppen azért zárták ki, mivel a TEI ilyen helyzetben volt.
31 A fentiekből következik, hogy elfogadhatók az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
32 Meg kell állapítani előzetesen, hogy a kérdést előterjesztő bíróság a kérdéseinek szövegében mind a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjára, mind pedig a 45. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjára hivatkozik.
33 Mivel a gazdasági szereplő közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásokból történő kizárása csak a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjának vagy a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) pontjának hatálya alá tartozhat, meg kell állapítani, hogy az alapügyben szereplő körülmények között csak az utóbbi rendelkezés bír jelentőséggel.
34 E körülmények között az együttesen vizsgálandó két kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely lehetővé teszi azon gazdasági szereplő közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból történő kizárását, amely a kizáró határozat időpontjában – a tevékenység folytatását előirányzó javaslat benyújtása lehetőségének fenntartásával – csődegyezség megkötésére irányuló eljárásban való részvétel iránti kérelmet nyújtott be.
35 A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a 2004/18 irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzéseket illetően az irányelv 45. cikkének (2) bekezdése az ott említett – a közbeszerzési eljárásban való részvételre jelentkezők szakmai tisztességére, fizetőképességére, illetve megbízhatóságára vonatkozó – hét kizárási ok alkalmazását a tagállamok mérlegelésére bízza, amint azt az e rendelkezés elején szereplő, „[a] közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárható” fordulat is tanúsítja (2016. december 14‑i Connexxion Taxi Services ítélet, C‑171/15, EU:C:2016:948, 28. pont).
36 Az említett irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja – az ajánlatkérővel szerződő fél fizetőképességének biztosítása érdekében – különösen lehetővé teszi a közbeszerzési eljárásból minden olyan gazdasági szereplő kizárását, amellyel szemben többek között csődegyezség iránti eljárás van folyamatban.
37 Az említett irányelv 45. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és az uniós jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg. Ebből következik, hogy az említett 45. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében szereplő fogalmak, köztük a „csődegyezség alanya” fogalom, a nemzeti jogszabályokban pontosíthatók és részletesen kifejthetők, tiszteletben tartva ugyanakkor az uniós jogot (lásd ebben az értelemben: 2017. május 4‑i Esaprojekt ítélet, C‑387/14, EU:C:2017:338, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
38 A jelen esetben, amint az a nemzeti jogszabályokból, különösen a csődtörvény 168. cikkéből kitűnik, a csődegyezség megkötésére irányuló kérelem benyújtása többek között azzal a következménnyel jár, hogy a csődtörvény által meghatározott időszak alatt megakadályozza a hitelezőket abban, hogy eljárást indítsanak az adós vagyonával szemben, és korlátozzák a felperes vagyonával szemben fennálló jogait, amennyiben a kérelem benyújtásától e vagyon vonatkozásában a felperes önmaga – azaz a bíróság engedélye nélkül – nem hozhat rendkívüli vagyonkezelési intézkedéseket.
39 Így az ilyen kérelem benyújtása mind a felperes, mind pedig a hitelezők jogaira és kötelezettségeire joghatást vált ki. Ez azzal jár, hogy e kérelem benyújtását – a hatáskörrel rendelkező bíróság bármely határozatát megelőzően – a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában foglalt csődegyezség megkötésére irányuló eljárás kiindulópontjának, következésképpen az ezen eljárást megindító aktusnak kell tekinteni.
40 E következtetést igazolja a kérelmező gazdasági és pénzügyi helyzete is. Az ilyen kérelem benyújtásával ugyanis a gazdasági szereplő elismeri, hogy nehéz pénzügyi helyzetben van, amely megkérdőjelezheti a gazdasági megbízhatóságát. Márpedig, amint az a jelen ítélet 35. pontjában pontosításra került, a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti fakultatív kizárási ok éppen annak biztosítására irányul, hogy az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplővel kössön szerződést, amely kellő gazdasági megbízhatósággal rendelkezik.
41 Ebből következik, hogy a kérelem benyújtásától a gazdasági szereplő e rendelkezés értelmében csődegyezség megkötésére irányuló eljárás alanyának tekintendő.
42 Az a körülmény sem változtat ezen a megállapításon, hogy a csődegyezség megkötésére irányuló kérelemben a gazdasági szereplő fenntartja a tevékenységének folytatását előirányzó javaslat benyújtásának a lehetőségét.
43 Nem vitatott, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a tevékenységének folytatását előirányzó javaslatot tartalmazó, bíróság által jóváhagyott csődegyezség iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő a nemzeti jog által megállapított feltételek mellett részt vehet közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásban. Ebből következik, hogy az olasz jogszabályok attól függő eltérő bánásmódot valósítanak meg a csődegyezség iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplők között a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásban való részvételre irányuló kapacitásukat illetően, hogy e gazdasági szereplők csődegyezség iránti kérelme tartalmaz‑e tevékenységük folytatását előirányzó javaslatot.
44 Mindazonáltal ezen eltérő bánásmód nem ellentétes a Bíróság ítélkezési gyakorlatával.
45 A Bíróság már megállapította ugyanis, hogy a 2004/18 irányelv 45. cikkének (2) bekezdése nem írja elő az ott előírt kizáró okok uniós szinten történő egységes alkalmazását, hiszen a tagállamok nem kötelesek az ott szereplő valamennyi kizáró okot alkalmazni, illetve ezen okokat a nemzeti szinten figyelembe veendő jogi, gazdasági és társadalmi szempontoktól függően esetenként eltérő szigorral érvényesíthető módon építhetik be a nemzeti jogukba. Ennek keretében a tagállamok enyhíthetik, illetve rugalmasabbá tehetik az e rendelkezésben megállapított szempontokat (2016. december 14‑i Connexxion Taxi Services ítélet, C‑171/15, EU:C:2016:948, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
46 Ebben az esetben az érintett tagállam jogosult azon feltételek meghatározására is, amelyek mellett a fakultatív kizárási ok nem alkalmazható (lásd ebben az értelemben: 2017. december 20‑i Impresa di Costruzioni Ing. E. Mantovani és Guerrato ítélet, C‑178/16, EU:C:2017:1000, 41. pont).
47 Így, amint azt az olasz kormány hangsúlyozta, annak ténye, hogy valamely gazdasági szereplő csődegyezség megkötésére irányuló eljárás alanya a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) pontjának értelmében, nem akadálya annak, hogy az érintett nemzeti jogszabályok engedélyezzék e gazdasági szereplő számára, hogy – az e jogszabályok által megállapított feltételek mellett – közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásban vegyen részt.
48 Az uniós joggal, és különösen az egyenlőség közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásra vonatkozó elvével összeegyeztető az is, ha a nemzeti jogszabályok kizárják, és az is, ha nem zárják ki azon gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban történő részvételét, amely „biankó csődegyezség” iránti kérelmet nyújt be.
49 Egyébiránt az a helyzet, amelyben az említett gazdasági szereplő a kizáró határozat elfogadásának időpontjában még nem nyújt be a tevékenységének folytatásával kötött csődegyezség elérésére irányuló csődeljárás iránti kérelmet, a gazdasági megbízhatóságát illetően nem hasonlítható össze azon gazdasági szereplő helyzetével, amely ezen időpontban kötelezettséget vállal a tevékenységének folytatására.
50 A fenti megfontolások összességére tekintettel azt kell válaszolni az előterjesztett kérdésekre, hogy a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely lehetővé teszi azon gazdasági szereplő kizárását a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból, amely a kizáró határozat időpontjában – a tevékenység folytatását előirányzó javaslat benyújtása lehetőségének fenntartásával – csődegyezség megkötésére irányuló eljárásban való részvétel iránti kérelmet nyújtott be.
A költségekről
51 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:
Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely lehetővé teszi azon gazdasági szereplő kizárását a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból, amely a kizáró határozat időpontjában – a tevékenység folytatását előirányzó javaslat benyújtása lehetőségének fenntartásával – csődegyezség megkötésére irányuló eljárásban való részvétel iránti kérelmet nyújtott be.
Aláírások