A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018. július 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Google Ireland Limited kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága

(C-482/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: Google Ireland Limited

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 18. és 56. cikkét, és a diszkrimináció tilalmát, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami adójogi szabályozás, amely a reklámadóval kapcsolatos bejelentkezési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó bírságolási rendszer során a Magyarországon letelepedett társaságokra kiszabható mulasztási bírságnál összességében akár 2.000-szer magasabb mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé a Magyarországon nem letelepedett társaságokra nézve?

Az előző kérdésben meghatározott kirívóan magas, büntető jellegű szankció alkalmas-e arra, hogy a Magyarországon nem letelepedett szolgáltatót visszatartsa attól, hogy Magyarországon szolgáltatást nyújtson?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSz 56. cikkét, és a diszkrimináció tilalmát, hogy azzal ellentétes az olyan szabályozás, ami szerint a Magyarországon letelepedett vállalkozásoknak a magyar cégbírósági bejegyzés során a magyar adószám kibocsátással automatikusan – külön kérelem nélkül – teljesül a bejelentkezési kötelezettség, függetlenül attól is, hogy egyáltalán végeznek-e reklám közzétételt, míg a Magyarországon nem letelepedett, de Magyarországon reklám közzétételt végző vállalkozásoknak ez nem automatikus, hanem külön eleget kell tenniük a bejelentkezési kötelezettségnek, amelynek elmulasztása esetén külön szankcionálhatók?

Amennyiben az első kérdésre a válasz igen, akkor az EUMSz 56. cikkét, és a diszkrimináció tilalmát úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló szankció, amelyet a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentkezési kötelezettség elmulasztása megsértéséért szabtak ki, amennyiben az ilyen szabályozás e cikkel ellentétesnek bizonyul?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSz 56. cikkét, és a diszkrimináció tilalmát, hogy azzal ellentétes az a rendelkezés, amely szerint a külföldön letelepedett vállalkozások számára kiszabott bírságról rendelkező határozat a közléssel jogerős és végrehajtható, és amely felülvizsgálatára csak olyan bírósági eljárásban van lehetőség, amely során a bíróság nem tarthat tárgyalást és kizárólag okirati bizonyításnak van helye, míg a Magyarországon letelepedett vállalkozások számára a kiszabott bírság fellebbezéssel támadható, és ezen túlmenően a bírósági eljárásra vonatkozóan sincsenek korlátozások?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikkét az Alapjogi Charta (a továbbiakban: Charta) 41. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes ügyintézéshez való jogra tekintettel, hogy e követelmény nem teljesül, ha a mulasztási bírság úgy kerül naponta háromszoros mértékben kiszabásra, hogy a korábbi határozat még nem jut a szolgáltató tudomására, ekként a mulasztását lehetetlen pótolnia a következő bírságkiszabásig?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikkét a Charta 41. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes ügyintézéshez való jogra, a 41. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglalt meghallgatáshoz való jogra, a 47. cikkben foglalt hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogra figyelemmel, hogy e követelmények nem teljesülnek, ha a határozat fellebbezéssel nem támadható, és a bírósági felülvizsgálati eljárás során kizárólag okirati bizonyításnak van helye, valamint a bíróság az ügyben tárgyalást nem tarthat?

____________