A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE
2011. szeptember 28.
F‑66/06. sz. ügy
Kalliopi Kyriazi
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Tisztviselők – Kinevezés – 2004. május 1‑je előtt közzétett belső versenyvizsga – 2006. május 1‑je előtt alkalmassági listára vett ideiglenes alkalmazott – Besorolási fokozatba való besorolás – A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (4) bekezdése és 12. cikkének (3) bekezdése – Titkársági támogatás – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, részben nyilvánvalóan megalapozatlan kereset”
Tárgy: A Közszolgálati Törvényszék Hivatalához 2006. június 16‑án érkezett keresetlevélben benyújtott kereset, amelyben K. Kyriazi elsődlegesen egyrészt a Bizottság 2005. szeptember 12‑i, 2005. szeptember 20‑án közölt, a felperest 2005. április 16‑tól próbaidős tisztviselővé kinevező határozatának annyiban történő megsemmisítését kéri, hogy e határozat őt a C*1 átmeneti besorolási fokozat (jelenleg AST 1 besorolási fokozat) 2. fizetési fokozatába sorolja be, másrészt az e határozatból következő és/vagy azzal összefüggő valamennyi jogi aktus megsemmisítését, köztük a titkársági támogatás tőle azzal történő megvonásáról szóló határozat megsemmisítését, hogy e támogatást a véglegesítését követően sem folyósítják neki.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes és az Európai Bizottság maguk viselik saját költségeiket. A beavatkozóként fellépő Tanács maga viseli saját költségeit.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Határidők – Kezdet – Támogatást megvonó határozat ellen indított kereset – Az ezt tükröző illetményelszámolás közlése – Feltétel
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk (2) bekezdés és 91. cikk)
2. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – A versenyvizsga-kiírásban megnevezett csoport besorolási fokozatába történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések – Versenyvizsga olyan sikeres pályázói, akiket 2006. május 1‑je előtt vettek alkalmassági listára és 2004. május 1‑jét követően vettek fel – Az új rendelkezések alkalmazása – A versenyvizsga‑kiírásban megnevezett besorolási fokozatok átmeneti besorolási fokozatokká alakítása – Jogszerűség
(Személyzeti szabályzat, 31. cikk, (1) bekezdés, XIII. melléklet, 2. cikk, (1) bekezdés, és 12. cikk, (3) bekezdés; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, melléklet, 1. cikk; 723/2004 tanácsi rendelet)
3. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések – Versenyvizsga olyan sikeres pályázói, akiket 2006. május 1‑je előtt vettek alkalmassági listára és 2004. május 1‑jét követően vettek fel – A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazása – Feltételek
(Személyzeti szabályzat, 31. cikk, (1) bekezdés, XIII. melléklet, 5. cikk, (4) bekezdés, 12. cikk, (3) bekezdés, és 13. cikk, (1) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
4. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés és fizetési fokozatba történő besorolás – Tisztviselővé kinevezett ideiglenes alkalmazott – Az ideiglenes alkalmazottként elért besorolási fokozat és fizetési fokozat megtartása – Feltételek
(Személyzeti szabályzat, 32. cikk, XIII. melléklet, 5. cikk, (4) bekezdés; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 8. cikk)
1. A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerint, ha egyedi intézkedésről van szó, a sérelmet okozó aktussal – például a titkársági támogatást megvonó határozattal – szembeni panaszt azon időponttól számított három hónapos határidőn belül kell benyújtani, „amikor az érintettel a határozatot közölték, de legkésőbb attól a naptól, amikor az érintett a határozatról tudomást szerzett”.
Tény, hogy általában véve az, ha az érintett tisztviselő legkésőbb az azon illetményelszámolásának kézhezvételétől számított három hónapon belül lenne köteles panaszt előterjeszteni, amely alapján lehetősége nyílt volna a vitatott határozat ténylegesen megismerésére, ebben az esetben ahhoz vezetne, hogy a személyzeti szabályzat 25. cikkének második bekezdése, valamint 26. cikkének második és harmadik bekezdése jelentőségét vesztené, amely rendelkezések célja éppen az, hogy lehetővé tegyék a tisztviselők számára egyrészt a különösen a hivatali helyzetükre vonatkozó határozatok tényleges megismerését, másrészt a személyzeti szabályzat által garantált jogaik érvényesítését.
Ezzel szemben abban az esetben, ha az intézmény nem köteles külön határozatot hozni, mivel megszakadt a felperes és az intézmény közötti, a személyzeti szabályzaton alapuló kapcsolat, és emiatt a felperes – aki már nem tartozik a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 18.cikkének személyi hatálya alá – nem jogosult az említett támogatásra, a személyzeti szabályzattal nem ellentétes, ha a panaszt az illetményelszámolás kézhezvételétől számított legfeljebb három hónapon belül kell előterjeszteni.
(lásd a 48., 52. és 54. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑101/05. sz., Grünheid kontra Bizottság ügyben 2006. június 28‑án hozott ítéletének 52. pontja.
2. A személyzeti szabályzat 31. cikkének (1) bekezdése szerint a versenyvizsgák sikeres pályázóit az általuk teljesített versenyvizsga vizsgakiírásában megnevezett csoport besorolási fokozatába nevezik ki.
E rendelkezésből szükségszerűen következik, hogy a közszolgálatba való felvételhez vezető versenyvizsgák sikeres pályázóit azon versenyvizsga vizsgakiírásában megnevezett besorolási fokozatba kell kinevezni próbaidős tisztviselőnek, amelynek eredménye alapján felveszik őket. Mindazonáltal a betöltendő állások szintjének és a sikeres pályázók ezen állásokba való kinevezése feltételeinek meghatározása, amelyet az intézmény a versenyvizsga‑kiírás megszövegezése keretében a régi személyzeti szabályzat rendelkezései alapján végzett el, nem hosszabbíthatta meg a régi személyzeti szabályzat hatályát a jogalkotó által a tisztviselők új előmeneteli rendszere hatálybalépésének időpontjául választott 2004. május 1‑jén túlra.
A versenyvizsga sikeres pályázóinak csak a jogi szabályozás változatlansága esetén van joga a versenyvizsga‑kiírásban megnevezett besorolási fokozathoz, mivel valamely határozat jogszerűségét az elfogadása időpontjában hatályban lévő szabályok alapján kell vizsgálni, így a személyzeti szabályzat 31. cikkének (1) bekezdése alapján a kinevezésre jogosult hatóság nem lehet köteles arra, hogy a jogalkotó által módosított személyzeti szabályzattal ellentétes, és ennek következtében jogellenes határozatot hozzon.
A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdésében szereplő átmeneti rendelkezés célja csupán az, hogy 2004. május 1‑jével átalakítsa azokat a besorolási fokozatokat, amelyekbe a tisztviselők és az alkalmazottak 2004. április 30‑án be voltak sorolva, annak érdekében, hogy alkalmazható legyen rájuk a teljes körűen 2006. május 1‑jén hatályba léptetni tervezett új előmeneteli rendszer. Ez az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek mellékletének 1. cikkével összefüggésben értelmezendő rendelkezés kizárólag azokra irányul, akik 2004. május 1‑jén már be voltak sorolva a „régi besorolási fokozat” elnevezésű oszlopban szereplő egyik besorolási fokozatba, mivel a jogalkotó szándéka az volt, hogy fenntartsa a személyi állomány ezen időpontot megelőzően elért helyzetét. Mindazonáltal az ideiglenes alkalmazottak esetében a már elért helyzetet kizárólag addig lehet garantálni, ameddig a személyzeti szabályzat alapján fennálló jogviszonyuk tart.
A szóban forgó versenyvizsga‑kiírásokban megjelölt előmeneteli pályák besorolási fokozatainak 2004. május 1‑jétől, az új előmeneteli rendszer bevezetésével történő megszüntetése arra indította a jogalkotót, hogy elfogadja a XIII. melléklet átmeneti rendelkezéseit, és különösen a 12. cikkének (3) bekezdését a 2004. május 1‑je előtt vagy után közzétett versenyvizsgák azon sikeres pályázói besorolási fokozatának meghatározása érdekében, akiket 2006. május 1‑je előtt vettek alkalmassági listára, és 2004. május 1‑je és 2006. május 1‑je között vettek fel.
Tény, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésében szereplő táblázat, amely a versenyvizsga‑kiírásokban szereplő besorolási fokozatokat átmeneti felvételi fokozatokká alakítja, eltér az ugyanezen melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében szereplő táblázattól, amely a 2004. május 1‑jét megelőzően hivatalban lévő tisztviselők régi besorolási fokozatait új átmeneti besorolási fokozatokká alakítja.
Mindazonáltal a jogalkotó szolgálati érdekből jogszerűen módosíthatja a jövőre nézve a személyzeti szabályzat rendelkezéseit, még akkor is, ha az új rendelkezések kedvezőtlenebbek, mint a régiek.
(lásd a 61–65. és 68–70. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑443/07. P. sz., Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben 2008. december 22‑én hozott ítéletének 100. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑121/97. sz., Ryan kontra Számvevőszék ügyben 1998. szeptember 30‑án hozott ítéletének 98. pontja; T‑58/05. sz., Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben 2007. július 11‑én hozott ítéletének 109. pontja.
3. A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (4) bekezdése a „besorolásiosztály‑váltásra alkalmas pályázók listájára”, valamint a „belső versenyvizsga sikeres pályázóinak listájára felvett” ideiglenes alkalmazottakra irányul. Bár a „besorolásiosztály‑váltási” versenyvizsga jellegénél fogva belső versenyvizsga, a szóban forgó rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy ténylegesen érvényesüljön, és – amennyire lehetséges – az értelmező ne jusson arra a következtetésre, hogy e rendelkezés redundáns. Úgy tűnik, hogy a jogalkotó akarata a „belső versenyvizsga” kifejezés használatával az ún. véglegesítési versenyvizsgákra irányult, amelyek célja, hogy a személyzeti szabályzat európai közszolgálatba való bejutásra vonatkozó valamennyi rendelkezését tiszteletben tartva lehetővé tegye azon alkalmazottak tisztviselőként történő felvételét, akik már bizonyos tapasztalatot szereztek az adott intézménynél, és bizonyították az üres állások betöltésére vonatkozó képességüket. Ezt az értelmezést megerősíti a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikke (2) bekezdésének szóhasználata, amely rendelkezés kizárólag a „besorolásiosztály‑váltásra alkalmas pályázók listájára” felvett tisztviselőkre irányul, és nem említi a „belső versenyvizsga sikeres pályázóinak listájára felvett” tisztviselőket. Ez utóbbi fordulat említése nem lenne indokolható, mivel a már tisztviselő alkalmazottak esetében éppen véglegesítésről nem lehet beszélni.
A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazhatóságához az szükséges, hogy „besorolásiosztály‑váltásról” legyen szó, vagy olyan versenyvizsga alapján, amelynek eredményeként a „besorolásiosztály‑váltásra alkalmas pályázók listáját” állítják össze, vagy olyan belső véglegesítési versenyvizsga alapján, amely ilyen besorolásiosztály‑váltással jár. A jogalkotó tehát az őt mind az átmeneti rendelkezések, mind a besorolási kritériumok tekintetében megillető széles mérlegelési jogkör gyakorlása keretében eltért az újonnan felvett tisztviselők besorolására vonatkozó, a személyzeti szabályzat 31. cikkének a 2006. május 1‑je előtt alkalmassági listára vett, és vagy 2004. május 1‑je és 2006. április 30. között vagy 2006. május 1‑jét követően felvett sikeres pályázókat illetően a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikke (3) bekezdésével, illetve 13. cikke (1) bekezdésével kiegészített (1) bekezdésében szereplő általános szabálytól azzal, hogy a versenyvizsga‑kiírásban megnevezett besorolási fokozattól eltérő fokozatba való besorolás lehetőségét az intézménynél már tapasztalatot szerzett, próbaidős tisztviselőként felvett, a magasabb besorolási osztályba tartozó állás betöltésére való képességükről az említett versenyvizsgákon már tanúbizonyságot tett alkalmazottakra korlátozta.
(lásd a 82., 83., 88. és 89. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑40/96. és T‑55/96. sz., de Kerros és Kohn‑Bergé kontra Bizottság egyesített ügyekben 1997. március 6‑án hozott ítéletének 45. és 46. pontja, valamint T‑294/97. sz., Carrasco Benítez kontra Bizottság ügyben 1998. november 12‑én hozott ítéletének 51. pontja.
a Közszolgálati Törvényszék F‑13/09. sz., Peláez Jimeno kontra Parlament ügyben 2010. május 12‑én hozott ítéletének 40., 41., 46. és 47. pontja.
4. Az uniós jog kifejezetten nem rendelkezik sem az előmenetel egységességének elvéről, sem az előmenetel elvéről. Ebből következően az uniós jog a tisztviselővé váló ideiglenes alkalmazottak számára nem ismeri el általános érvénnyel az előmenetel lehetőségét. A személyzeti szabályzat 32. cikkének harmadik bekezdésében csupán annyi szerepel, hogy az ideiglenes alkalmazottak megőrzik a fizetési fokozatban megszerzett szolgálati idejüket, amennyiben tisztviselővé nevezik ki őket.
A személyzeti szabályzat 32. cikkének és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikkének 2004. május 1‑je előtt hatályban lévő változatában az ideiglenes alkalmazottak tekintetében szerepel annak lehetősége, hogy a személyzeti szabályzat szerinti eljárásoknak megfelelően tisztviselőként folytassák előmenetelüket, és ebben az esetben az ideiglenes alkalmazottként a fizetési fokozatban megszerzett szolgálati időt megtartják, ha közvetlenül az ideiglenes szolgálati időszakot követően ugyanolyan besorolási fokozatba tartozó tisztviselőnek nevezik ki őket.
Ezzel együtt egyrészt az említett rendelkezések a fizetési fokozatban megszerzett szolgálati időt kizárólag az ugyanolyan besorolási fokozatba tartozó tisztviselővé kinevezett ideiglenes alkalmazottak számára garantálják, másrészt az előmenetel folyamatossága a személyzeti szabályzatban előírt eljárásoknak megfelelően van biztosítva. Végül meg kell állapítani, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikke (4) bekezdésével ellentétben, amelyet mint átmeneti rendelkezést megszorítóan kell értelmezni, a személyzeti szabályzat többi rendelkezése nem biztosítja az ideiglenes alkalmazottak számára az ugyanolyan besorolási fokozatba tartozó tisztviselővé való kinevezés lehetőségét, amennyiben a besorolási fokozatuk magasabb volt, mint az a fokozat, amelyre az általuk sikeresen teljesített versenyvizsgát kiírták.
(lásd a 99., 107. és 108. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑16/07. P. sz., Chetcuti kontra Bizottság ügyben 2008. október 9‑én hozott ítéletének 46. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑33/07. sz., Toronjo Benitez kontra Bizottság ügyben 2008. március 5‑én hozott ítéletének 87. pontja.