Language of document :

A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2020. június 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – MT kontra Landespolizeidirektion Steiermark

(C-231/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: MT

Ellenérdekű hatóság: Landespolizeidirektion Steiermark

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)    Egy, valamely monopólium rendszer védelmét szolgáló büntetőeljárásban kell e vizsgálnia a nemzeti bíróságnak az általa alkalmazandó, büntetőjogi szankcióra vonatkozó normát a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján, ha a monopólium rendszert korábban az Európai Unió Bírósága rendelkezéseinek megfelelően már megvizsgálta, és e vizsgálatból az következett, hogy a monopólium rendszer igazolható?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

2. a)    Úgy kell e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti norma, amely a szerencsejátékról szóló törvény szerinti illegális szerencsejátéknak vállalkozási tevékenység keretében a nyilvánosság rendelkezésére történő bocsátása esetére kötelező jelleggel játékautomatánként fizetendő pénzbírság kiszabását írja elő anélkül, hogy meghatározná a kiszabott pénzbírságok együttes összegének abszolút felső határát?

2. b)    Úgy kell e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti norma, amely a szerencsejátékról szóló törvény szerinti illegális szerencsejátéknak vállalkozási tevékenység keretében a nyilvánosság rendelkezésére történő bocsátása esetére kötelező jelleggel játékautomatánként 3000 euró összegű minimumbírság kiszabását írja elő?

2. c)    Úgy kell e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti norma, amely a szerencsejátékról szóló törvény szerinti illegális szerencsejátéknak vállalkozási tevékenység keretében a nyilvánosság rendelkezésére történő bocsátása esetére a pénzbírság helyébe lépő szabadságvesztés büntetés játékautomatánkénti kiszabását írja elő anélkül, hogy meghatározná a pénzbírság helyébe lépő, kiszabott szabadságvesztés büntetések együttes mértékének abszolút felső határát?

2. d)    Úgy kell e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti norma, amely a szerencsejátékról szóló törvény szerinti illegális szerencsejátéknak vállalkozási tevékenység keretében a nyilvánosság rendelkezésére történő bocsátása miatti büntetés esetén a büntetőeljárás költségeihez való, a kiszabott pénzbírságok 10% ának megfelelő összegű hozzájárulás előírásáról rendelkezik?

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

3. a)    Úgy kell e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Alapjogi Charta) 49. cikkének (3) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti norma, amely a szerencsejátékról szóló törvény szerinti illegális szerencsejátéknak vállalkozási tevékenység keretében a nyilvánosság rendelkezésére történő bocsátása esetére kötelező jelleggel játékautomatánként fizetendő pénzbírság kiszabását írja elő anélkül, hogy meghatározná a kiszabott pénzbírságok együttes összegének abszolút felső határát?

3. b)    Úgy kell e értelmezni az Alapjogi Charta 49. cikkének (3) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti norma, amely a szerencsejátékról szóló törvény szerinti illegális szerencsejátéknak vállalkozási tevékenység keretében a nyilvánosság rendelkezésére történő bocsátása esetére kötelező jelleggel játékautomatánként 3000 euró összegű minimumbírság kiszabását írja elő?

3. c)    Úgy kell e értelmezni az Alapjogi Charta 49. cikkének (3) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti norma, amely a szerencsejátékról szóló törvény szerinti illegális szerencsejátéknak vállalkozási tevékenység keretében a nyilvánosság rendelkezésére történő bocsátása esetére a pénzbírság helyébe lépő szabadságvesztés büntetés játékautomatánkénti kiszabását írja elő anélkül, hogy meghatározná a pénzbírság helyébe lépő, kiszabott szabadságvesztés büntetések együttes mértékének abszolút felső határát?

3. d)    Úgy kell e értelmezni az Alapjogi Charta 49. cikkének (3) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti norma, amely a szerencsejátékról szóló törvény szerinti illegális szerencsejátéknak vállalkozási tevékenység keretében a nyilvánosság rendelkezésére történő bocsátása miatti büntetés esetén a büntetőeljárás költségeihez való, a kiszabott pénzbírság 10% ának megfelelő összegű hozzájárulás előírását rendeli el?

____________