Language of document :

Az Audiencia Provincial de Zaragoza (Spanyolország) által 2019. augusztus 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ibercaja Banco, SA kontra MA

(C-600/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Provincial de Zaragoza

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Ibercaja Banco, SA

Ellenérdekű fél: MA

Az eljárásban részt vesz: PO

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e a 93/13/EGK tanácsi irányelv1 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt tényleges érvényesülés elvével – annak az Európai Unió Bírósága általi értelmezése szerint – az olyan nemzeti szabályozás, amelynek alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy ha egy meghatározott tisztességtelen jellegű szerződéses feltétel ellen nem merült fel kifogás a bíróság által a végrehajtás elrendelésekor hivatalból végzett első vizsgálat során – amely vizsgálat a szerződési feltételek érvényességére nem terjed ki – e vizsgálat megakadályozza, hogy később ugyanezen bíróság hivatalból értékelhesse ezt a feltételt, ha már kezdettől fogva fennálltak a ténybeli és jogi elemek, jóllehet az említett első vizsgálat sem a rendelkező részében, sem az indokolásában nem tett semmilyen megállapítást a szerződés feltételeinek érvényességével kapcsolatban?

A második kétség azzal kapcsolatban merül fel, hogy ha a végrehajtás alá vont fél, amikor már fennállnak a fogyasztókkal kötött szerződésben foglalt valamely feltétel tisztességtelen jellegét meghatározó ténybeli és jogi elemek, nem hivatkozik e jellegre a törvény által e célra biztosított végrehajtási kifogásban, e kifogás elbírálását követően ismét előterjeszthet-e új, járulékos eljárási kifogást, amely más feltétel vagy feltételek tisztességtelen jellegének tisztázására irányul, ha azokat a törvényben előírt rendes eljárásban már kezdetben kifogásolhatta volna. Végeredményben, olyan jogvesztő hatás következik-e be, amely megakadályozza a fogyasztót abban, hogy egy másik feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozzon ismét ugyanabban a végrehajtási eljárásban, egy későbbi megállapítási eljárást is beleértve?

A harmadik kétség azzal kapcsolatos, hogy amennyiben összeegyeztethető a 93/13 irányelvvel az a következtetés, miszerint a fél nem emelhet egy második vagy további járulékos kifogást az olyan feltétel tisztességtelen jellegének érvényesítése céljából, amely ellen korábban végrehajtási kifogást emelhetett volna, mert a szükséges ténybeli és jogi elemek már meghatározásra kerültek, ez alapul szolgálhat-e ahhoz, hogy az a bíróság, amely értesült a tisztességtelen jellegről, ezáltal hivatalból történő felülvizsgálati jogkörét gyakorolja?

A negyedik kérdés annak megoldására irányul, hogy az árverési értékesítést és az ingatlan odaítélését követően, ami potenciálisan a hitelező javára is történhet, a biztosítékként felajánlott és már végrehajtás alá vont ingatlan tulajdonjoga átruházásának joghatását is beleértve, összeegyeztethető-e az uniós joggal az olyan értelmezés, amely szerint az eljárás lezárását és a célul tűzött joghatás elérését, azaz a jelzálogjog érvényesítését követően az adós előterjeszthet-e új kifogásokat az eljárást befolyásoló tisztességtelen szerződési feltétel semmisségének megállapítása céljából, vagy az említett átruházási joghatás bekövetkezésével, ami a hitelező javára és az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel történhet, a bíróság hivatalból történő felülvizsgálatról határozhat, amely akár az egész végrehajtási eljárás semmisségét vonhatja maga után, vagy végső soron hatással lehet a jelzálogjoggal fedezett kölcsönösszegekre és érintheti az árverési ajánlatok megtételének feltételeit?

____________

1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)