A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2010. szeptember 29.
F‑5/08. sz. ügy
Markus Brune
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – A tartaléklistájára való felvétel mellőzése – A szóbeli vizsga lebonyolítása – A vizsgabizottság összetételének állandósága”
Tárgy: A Bizottság azon határozatának megsemmisítése, amely mellőzi a felperesnek az AD 26/05. versenyvizsga tartaléklistájára való felvételét a szóbeli vizsgája elégtelensége miatt. Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben M. Brune elsősorban azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg egyrészt a Bizottság 2007. május 10‑i azon határozatát, amely mellőzi a felperesnek az EPSO/AD/26/05 nyílt versenyvizsga tartaléklistájára való felvételét, másrészt pedig a felperes 2007. október 2‑i panaszát elutasító határozatot.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a Bizottság 2007. május 10‑i azon határozatát, amely mellőzi a felperesnek az EPSO/AD/26/05 versenyvizsga tartaléklistájára való felvételét. A Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezi valamennyi költség viselésére.
Összefoglaló
Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Összetétel
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 3. cikk)
Annak megállapítása érdekében, hogy valamely versenyvizsga szóbeli vizsgái során követett eljárás megfelelt‑e azon két alapkövetelménynek, hogy a pályázókat tárgyilagosan és az egyenlőség alapján kell értékelni, a szóbeli vizsgák szervezését átfogóan, az adott ügy egyedi körülményei között valamennyi releváns tényezőre tekintettel kell megvizsgálni. E tényezők magukban foglalják többek között a vizsgákra bocsátott pályázók számát, a vizsgabizottság összetételének változását, különös tekintettel a vizsgabizottság elnökének és adott esetben a helyettesének a jelenléteire, valamint az értékelési szempontok következetes alkalmazásának biztosítása érdekében hozott összehangoló intézkedéseket.
A nagyszámú pályázó részvételével zajló nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága elnökének távollétei egyenként nem igazolják a vizsgabizottság valamely határozatának megsemmisítését, ha e távollétek száma korlátozott maradt, és ha e távollétek alatt a versenyvizsga–bizottságban az az elnökhelyettes elnökölt, amely a vizsgák túlnyomó többségében az elnökkel együtt részt vett a bizottságban, és ezáltal biztosította a vizsgabizottság elnökségének folytonosságát. Az elnök e távolléteit a többi releváns szemponttal együtt kell mérlegelni annak megállapítása érdekében, hogy a vizsgabizottság összetételében biztosítva volt‑e a kellő állandóság.
Függetlenül a vizsgabizottság elnökének a vizsgákon való jelenlététől, a vizsgáztatók kellő számban való jelenléte szükséges annak biztosításához, hogy az értékelés következetes legyen, és a pályázókat összehasonlító értékelés megvalósuljon. Tekintettel azonban a nagyszámú pályázó részvételével zajló versenyvizsga szervezésével kapcsolatos nehézségekre, ahhoz hogy a vizsgabizottságban a kellő állandóság biztosítására alkalmas vizsgáztatói mag megtalálható legyen, nem szükséges az, hogy e mag minden tagja közreműködjön minden vizsgánál. E tekintetben a versenyvizsga‑bizottság póttagja helyettesítheti a rendes tagot, amennyiben ez utóbbi távol van. Ha azonban a rendes tagok jelenléti aránya különösen alacsony, az ilyen távollétnek igazoltnak kell lenni.
Ha a vizsgákon jelen lévő vizsgáztatói mag a vizsgabizottság elnökére és annak helyettesére korlátozódik, mivel a vizsgabizottság többi tagja nem működött közre kellő számú vizsgán, és a vizsgabizottság összetétele a szóbeli vizsgák nagy részében nem volt azonos, a versenyvizsga–bizottság nem bizonyul kellően állandónak a tárgyilagos értékelés elve és az egyenlő bánásmód elve tiszteletben tartásának biztosításához, ami ezen elvek jelentőségére tekintettel lényeges eljárási szabályok megsértésének minősül. Olyan helyzetben, amikor a vizsgabizottság állandósága mérsékelt, nem tekinthetők az értékelés következetességét biztosító körülményeknek azok a körülménynek, hogy egyrészt az elnökhelyettes az elnökkel együtt részt vesz a vizsgák kezdeti szakaszában azért, hogy megismerje az értékelési szempontok alkalmazásának módját, másrészt pedig hogy a vizsgabizottság előzetesen megállapodik az értékelési módszerekről.
(lásd a 44., 52., 53., 56., 62. és 63. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑100/04. sz., Giannini kontra Bizottság ügyben 2008. március 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑2‑9. o. és II‑A‑2‑37. o.) 205., 209–212. és 215. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑22/05. sz., Neophytou kontra Bizottság ügyben 2006. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑159. o. és II‑A‑1‑617. o.) 44. és 56. pontja.