A Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie (Lengyelország) által 2020. március 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A kontra O
(C-143/20. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie
Az alapeljárás felei
Felperes: A
Alperes: O
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1. Az első kérdés, hogy úgy kell-e értelmezni a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelv1 185. cikke (3) bekezdésének i) pontját, és az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2 ezen irányelv III. mellékletének a) pontjának 12. alpontjával összefüggésben értelmezett 36. cikkének (1) bekezdését, hogy olyan befektetési egységhez (befektetési jegyekhez) kötött életbiztosítási szerződések esetében, amelyek mögöttes eszközei származtatott eszközök (vagy származtatott eszközöket magában foglaló strukturált pénzügyi eszközök), a biztosítónak vagy az (ilyen biztosítást kínáló, biztosítási terméket értékesítő, illetve biztosítást „eladó”) szerződő félnek tájékoztatnia kell a biztosított fogyasztót a mögöttes eszköz (származtatott eszköz vagy származtatott eszközt magában foglaló strukturált pénzügyi eszköz) jellegéről, típusának specifikációjáról, jellemzőiről (angolul: indication of the nature, németül: Angabe der Art, franciául: indications sur la nature), vagy elegendő csupán a mögöttes (alapul szolgáló) eszköz típusának jelzése, ezen eszköz jellemzőinek megadása nélkül?
2. A második kérdés – amennyiben első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a biztosítónak vagy az (ilyen biztosítást kínáló, biztosítási terméket értékesítő, illetve befektetési egységekhez [befektetési jegyekhez] kötött biztosítást „eladó”) szerződő félnek tájékoztatnia kell a biztosított fogyasztót a mögöttes eszköz (származtatott eszköz vagy származtatott eszközt magában foglaló strukturált pénzügyi eszköz) jellegéről, típusának specifikációjáról, jellemzőiről –, hogy úgy kell-e értelmezni a 2009/138/EK irányelv 185. cikke (3) bekezdésének i) pontját és a 2002/83/EK irányelv ezen irányelv III. mellékletének a) pontjának 12. alpontjával összefüggésben értelmezett 36. cikkének (1) bekezdését, hogy a biztosított – fogyasztó részére a mögöttes eszköz (származtatott eszköz vagy származtatott eszközt magában foglaló strukturált pénzügyi eszköz) jellegéről, típusának specifikációjáról, jellemzőiről adott tájékoztatásnak ugyanazokat az információkat kell tartalmaznia, mint amelyeket a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv3 hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkének (3) bekezdése, valamint a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv4 (a továbbiakban: 2014/65/EU irányelv) 24. cikkének (4) bekezdése ír elő, azaz a származtatott eszközökről és javasolt befektetési stratégiákról való átfogó tájékoztatást, amelynek magában kell foglalnia a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott eszközökbe történő befektetéssel vagy az egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról, ideértve különösen a mögöttes eszköz árazásának a biztosító vagy számítási ügynök által a biztosítási fedezet időtartama alatt alkalmazott módszertanára, és a származtatott eszközzel és kibocsátójával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó tájékoztatást, ennek részeként a származtatott eszköz értékének időközben bekövetkező változásáról, e változásokat meghatározó egyes tényezőkről és azok értékre gyakorolt hatásának mértékéről való tájékoztatást?
3. A harmadik kérdés, hogy úgy kell-e értelmezni a 2009/138/EK irányelv 185. cikkének (4) bekezdését, hogy az olyan, befektetési jegyekhez (befektetési egységekhez) kötött életbiztosítási és meghatározott életkor elérésére szóló biztosítási szerződések esetében, amelyeknél a befektetési jegy összes mögöttes eszköze származtatott eszköz (vagy származtatott eszközt magában foglaló strukturált pénzügyi eszköz) a biztosítónak vagy az (ilyen biztosítást kínáló, biztosítási terméket értékesítő, illetve befektetési egységhez kötött biztosítást „eladó”) szerződő félnek a biztosított – fogyasztó részére ugyanolyan tartalmú tájékoztatást kell adnia, mint amelyet a 2004/39/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdése és a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése előír, azaz a származtatott eszközökről és javasolt befektetési stratégiákról való átfogó tájékoztatást, amelynek magában kell foglalnia a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott eszközökbe történő befektetéssel vagy az egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról, ideértve különösen a mögöttes eszköz árazásának a biztosító vagy számítási ügynök által a biztosítási fedezet időtartama alatt alkalmazott módszertanára, és a származtatott eszközzel és kibocsátójával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó tájékoztatást, ennek részeként a származtatott eszköz értékének időközben bekövetkező változásáról, e változásokat meghatározó egyes tényezőkről és azok értékre gyakorolt hatásának mértékéről való tájékoztatást?
4. A negyedik kérdés – a második vagy harmadik (vagy mindkét) kérdésre adott igenlő válasz esetében –, hogy a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv5 5. cikke értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e, ha a biztosító vagy a befektetési jegyekhez (befektetési egységekhez) kötött életbiztosítást kínáló szerződő fél a biztosítás fogyasztó számára történő felajánlása során elmulasztja a fogyasztóval – biztosítottal – az előírt (második és harmadik kérdésben említett) információkat közölni, illetve az előírt tájékoztatás elmulasztása ezen irányelv 7. cikke értelmében megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e?
5. Az ötödik kérdés – mind a második, mind harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetében –, hogy ha a biztosító vagy az (ilyen biztosítást kínáló, biztosítási terméket értékesítő, illetve befektetési jegyekhez [befektetési egységekhez] kötött életbiztosítást „eladó”) szerződő fél nem ad világos tájékoztatást a fogyasztónak arról, hogy a befektetési egység (befektetési jegy) eszközeit származtatott eszközökbe (vagy származtatott eszközöket magában foglaló strukturált pénzügyi eszközökbe) fektették be, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 5. cikke értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak vagy az előírt tájékoztatás elmulasztása ezen irányelv 7. cikke értelmében megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e?
6. A hatodik kérdés – mind a második, mind a harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetében –, hogy ha a biztosító vagy a befektetési jegyekhez (befektetési egységekhez) kötött életbiztosítást kínáló szerződő fél a fogyasztóval nem közli részletesen az eszköz pontos jellemzőit, amelybe a befektetési egység (befektetési jegy) eszközeit befektették, és amely jellemzők magukban foglalják az ilyen eszköz működésének szabályaira vonatkozó információkat, amennyiben ezen eszköz származtatott eszköz (vagy származtatott eszközt magában foglaló strukturált pénzügyi eszköz), a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 5. cikke értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak vagy az előírt tájékoztatás elmulasztása ezen irányelv 7. cikke értelmében megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e?
____________
1 HL 2009. L 335., 1. o.
2 HL 2002. L 345., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 6. kötet, 3. o.
3 HL 2004. L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 263. o.
4 HL 2014. L 173., 349. o.
5 HL 2005. L 149., 22. o.