2006. augusztus 10-én benyújtott kereset - G kontra Bizottság
(F-96/06. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: G (Port-Vendres, Franciaország) (képviselők: B. Cambier és L. Cambier ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
A Közszolgálati Törvényszék állapítsa meg, hogy az alperes felelős azokért a kötelezettségszegésekért, amelyeket a felperes kárára elkövetett;
a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest, hogy fizessen a felperesnek és családjának ideiglenesen 1 581 801 eurót, ami megfelel a Bizottság, annak alkalmazottai, vezetői és/vagy a Bizottságtól függő egyéb szervek által elkövetett összes kötelezettségszegéssel okozott kár felének; a kár másik felét szakértő segítségével kell meghatározni;
a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest, hogy fizessen 8% kamatot a fent említett összegekre, éspedig 1999. november 23-tól - az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által folytatott belső vizsgálat első jelentésének (amelyben a felperessel szembeni részrehajlás első jelei megjelennek) lezárásától - kezdődően, vagy másodlagosan 2005. június 29-től, amikor a felperes a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése alapján kártérítési kérelmet terjesztett elő;
a Közszolgálati Törvényszék rendeljen ki szakértőt;
a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztására az alperes nyolc jogalapra hivatkozik.
Első jogalapjában a felperes azt rója fel a Bizottságnak, hogy az belekeverte őt az ún. Berthelot-ügy kellős közepébe, és úgy tekintett a felperesre, mint ennek az ügynek a fő felbujtójára, noha a felperes álláspontja szerint az összes ilyen vád hamis, és a legcsekélyebb bizonyíték sem létezik, amely ezeket a felperes elleni vádakat megalapozhatná. Ezzel a Bizottság a felperes szerint nem teljesítette gondoskodási és gondos ügyintézési kötelezettségét, és visszaélt a felperes jogos bizalmával.
Második jogalapjában a felperes azt rója fel a Bizottságnak, hogy az a Berthelot-ügyhöz kapcsolódó - a felperes szerint nem pártatlanul lefolytatott - közigazgatási vizsgálatok összes emberi és intézményi mulasztásával súlyosan megsértette a védelemhez való jogát.
Harmadik jogalapjában a felperes az információk bizalmas kezelése kötelezettségének megsértésére hivatkozik, amely álláspontja szerint azzal valósult meg, hogy a 2000. év folyamán a Bizottság újságíróknak engedélyezte az OLAF helyiségeibe való belépést és azt, hogy ott a felperessel kapcsolatos bizalmas iratokat megismerjenek, és közülük néhányat egy televízióadásban bemutassanak.
Negyedik jogalapjában a felperes a Bizottságnak a felperes joghatóság alóli mentességét felfüggesztő határozatát kifogásolja.
Ötödik jogalapjában a felperes azt rója fel a Bizottságnak, hogy a Kutatási és Technológiafejlesztési Főigazgatóság főtanácsadói beosztásába nem szolgálati érdekből vagy az intézmény mobilitási politikája alapján, hanem bújtatott fegyelmi szankcióként helyezte át.
Hatodik jogalapjában, amely a betegsége foglalkozási eredetének elismerésével kapcsolatos eljárásra vonatkozik, a felperes vitatja a Bizottságnak azokat a határozatait, amelyekkel az eleve kizárta a munkahelyi baleset lehetőségét és ügyének iratait átküldte a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatalához (IDOC) azzal, hogy az folytasson közigazgatási vizsgálatot a felperes betegsége eredetének meghatározására.
Hetedik jogalapjában a felperes a személyzeti szabályzat 73. és 78. cikkében szabályozott eljárások egymástól való függetlenségére hivatkozik, és vitatja a Bizottság rokkantsági bizottságának azt a határozatát, hogy a személyzeti szabályzat 78. cikkének (5) bekezdése alapján indított eljárást felfüggesztette mindaddig, amíg a személyzeti szabályzat 73. cikke alapján nem hoztak határozatot.
Nyolcadik jogalapjában a felperes bírálja azt a tényt, hogy ellene fegyelmi eljárásokat indítottak és folytatnak, noha az ezen eljárások alapjául szolgáló tényeket az ellene folyó büntetőeljárásban a belga igazságszolgáltatás alaptalannak nyilvánította.
A felperes arra a következtetésre jut, hogy a Bizottság fenti kötelezettségszegéseiből ered ideges depressziója, amelynek következtében idő előtt be kellett fejeznie tisztviselői pályafutását. Álláspontja szerint ez a körülmény neki, valamint családjának vagyoni és nem vagyoni kárt okozott.
____________