T‑344/15. R. sz. ügy

Francia Köztársaság

kontra

Európai Bizottság

„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A francia hatóságok által a 98/34/EK irányelvben előírt eljárás keretében a Bizottságnak továbbított dokumentumok – Franciaország tiltakozása a dokumentumok hozzáférhetővé tétele ellen – A dokumentumokhoz való hozzáférés harmadik fél számára történő engedélyezéséről szóló határozat – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – Sürgősség – Fumus boni iuris – Az érdekek mérlegelése”

Összefoglaló – A Törvényszék elnökének végzése, 2015. szeptember 1.

1.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Fumus boni iuris – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Kumulatív jelleg – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre

(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 156. cikk, (3) bekezdés)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Fumus boni iuris – Olyan tagállamtól származó dokumentumokhoz harmadik személy részére hozzáférést engedélyező bizottsági határozat ellen indított kereset, amely tiltakozott a hozzáférhetővé tétel ellen – Az alapkereset alátámasztására felhozott jogalapok megalapozottságának prima facie vizsgálata – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés és EUMSZ 278. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 156. cikk, (3) bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3) és (5) bekezdés)

3.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Fumus boni iuris – Az alapkereset alátámasztására felhozott jogalapok prima facie vizsgálata – Tagállam által, dokumentumokhoz harmadik személy részére e tagállam tiltakozása ellenére hozzáférést engedélyező bizottsági határozat ellen indított kereset – E tiltakozás értékelése – A Törvényszék általi kiterjesztő és a Bíróság általi későbbi megszorító értelmezésből adódó jelentős jogi kérdés – A fumus boni iuris fennállása

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3) bekezdés)

4.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – Fogalom – Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja – A jövőbeli érdemi határozat teljes érvényesülésének biztosítása

(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés és EUMSZ 278. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 156. cikk, (3) bekezdés)

5.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – A kár helyrehozhatatlan jellege – Fogalom – A tagállamot a bizalmas információk hozzáférhetővé tétele miatt érő, pénzbeli kártérítéssel nem orvosolható kár – Bennfoglaltság

(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 156. cikk, (3) bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 15., 16. pont)

2.      Tagállamtól származó dokumentumhoz való hozzáférést harmadik személy részére engedélyező bizottsági határozat végrehajtásának ideiglenes intézkedés útján történő felfüggesztése iránti kérelemről szólva: az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése kiváltságos helyzetet biztosít a tagállamok számára dokumentumok más birtokosaihoz képest annak előírásával, hogy ez utóbbiaktól eltérően minden tagállamnak lehetősége van arra kérni az intézményt, hogy a tagállam „előzetes beleegyezése” nélkül ne tegye hozzáférhetővé a tőle származó dokumentumot. Az intézmény által végzett, a tagállam részéről a hozzáférhetővé tétellel szemben felhozott érvekre vonatkozó vizsgálat terjedelmét és mélységét illetően, valamely tagállamtól származó dokumentumhoz való hozzáférés megtagadása előtt az érintett intézménynek meg kell vizsgálnia, hogy ez a tagállam az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében írt anyagi jogi kivételekre alapította‑e a tiltakozását, és hogy ebben a vonatkozásban megfelelően megindokolta‑e az álláspontját.

Mivel az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak prima facie vizsgálatot kell végeznie a tagállamtól származó dokumentumhoz való hozzáférést harmadik személy részére engedélyező azon bizottsági határozat tekintetében, amelyben a Bizottság maga is prima facie vizsgálatot végez a tagállam által előadott indokolás megalapozottsága tekintetében, e problémakör értékelése kétszeresen korlátozott vizsgálatot foglal magában. Ebből következik, hogy a fumus boni iuris fennállása csupán akkor zárható ki, ha a tagállam által hivatkozott kivétel alkalmazhatatlansága annyira egyértelmű és nyilvánvaló, hogy az arra való hivatkozás a tagállam részéről az eljárással való visszaélésnek minősül.

(vö. 26., 29., 38. pont)

3.      Az ideiglenes intézkedések tárgykörében a fumus boni iurisról szólva: ez a feltétel akkor teljesül, ha az ideiglenes intézkedések elrendelését kérő fél által az érdemi kereset alátámasztására felhozott jogalapok közül legalább az egyik első látásra nem tűnik teljesen megalapozatlannak annyiban, amennyiben az ideiglenes intézkedés iránti eljárás szakaszában olyan összetett jogi kérdés fennállására világít rá, amelynek a megoldása nem egyértelmű.

Olyan tagállamtól származó dokumentumhoz való hozzáférést harmadik személy részére engedélyező bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem esetén, amely tagállam az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében írt kivételekre hivatkozva tiltakozott e hozzáférhetővé tétel ellen, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró – szembesülve egyfelől a Bíróság azon ítélkezési gyakorlatával, miszerint nem az eljáró intézmény feladata, hogy kimerítően értékelje az érintett tagállam tiltakozását, olyan vizsgálatot folytatva, amely túlmegy az e kivételekre hivatkozó indokolás puszta meglétének ellenőrzésén, másfelől a Törvényszék azon, láthatólag kiterjesztőbb ítélkezési gyakorlatával, miszerint az intézmény által végzendő értékelés annak meghatározásában áll, hogy a tagállam által a kért dokumentum hozzáférhetővé tételével szembeni tiltakozásának alátámasztására előadott indokolás első látásra alkalmas‑e ezen megtagadás igazolására, az arról való megbizonyosodás érdekében, hogy ezen indokolás nem alaptalan – csupán annyit állapíthat meg, hogy a felek közötti vita az ideiglenes intézkedés iránti eljárás szakaszában olyan összetett jogi kérdés fennállására világít rá, amelynek a megoldása nem egyértelmű, amely azonban alapos vizsgálatot érdemel az ügy érdemében határozó bíróság részéről.

(vö. 21., 30., 31., 36. pont)

4.      A fennálló érdekek mérlegelése abban áll, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak meg kell határoznia, hogy azon kérelmező érdeke, aki e bírótól ideiglenes intézkedések elrendelését kéri, előrébb való‑e, vagy sem a vita tárgyát képező jogi aktus azonnali alkalmazásához fűződő érdekhez képest, és különösen azt kell megvizsgálnia, hogy amennyiben az ügy érdemében határozó bíróság esetleg megsemmisíti a jogvita tárgyát képező aktust, e megsemmisítés lehetővé teszi‑e azon helyzet visszaállítását, amely az aktus azonnali végrehajtása esetén jött volna létre, és fordítva, a hivatkozott aktus végrehajtásának felfüggesztése megakadályozná‑e annak teljes érvényesülését, amennyiben a bíróság az ügy érdemére vonatkozó kérelmet elutasítaná.

Azon feltétel tekintetében, miszerint az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés által előidézett jogi helyzetnek visszafordíthatónak kell lennie, meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja a jövőbeli érdemi határozat teljes érvényesülésének biztosítására korlátozódik. Következésképpen ezen eljárás pusztán járulékos jellegű azon alapeljáráshoz képest, amelyhez kapcsolódik, ezért az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által hozott határozatnak ideiglenes jellegűnek kell lennie olyan értelemben, hogy nem dönthet előre a jövőbeli érdemi határozat tekintetében, illetve azt nem teheti illuzórikussá, megfosztva a határozatot hatékony érvényesülésétől.

(vö. 46., 47. pont)

5.      Tagállam által előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelemről szólva: a tagállamok felelősek az általános nemzeti érdekek védelméért. Következésképpen azt ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében is érvényesíthetik, és kérhetik ideiglenes intézkedés elrendelését többek között arra való hivatkozással, hogy a vitatott intézkedés súlyosan sérti az állami feladataik ellátását.

A tagállamot a bizalmasnak vélelmezendő információk hozzáférhetővé tétele miatt érő nem vagyoni kár nem nyerhet orvoslást többek között a Bizottság elleni kártérítési keresettel érvényesített pénzbeli kártérítés útján sem.

(vö. 52., 57., 61. pont)