A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(második tanács)
2007. december 13.
F‑28/06. sz. ügy
Paulo Sequeira Wandschneider
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – A 2004. évi értékelési időszak – Megsemmisítés iránti kereset – Indokolás – Nyilvánvaló értékelési hiba”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben P. Sequeira Wandschneider a 2004. január 1‑je és 2004. december 31. közötti időszakra vonatkozó szakmai előmeneteli jelentésének megsemmisítését kéri, valamint a Bizottság kötelezését arra, hogy fizessen 5000 eurót a 2004. évi szakmai előmeneteli jelentéssel neki okozott vagyoni és nem vagyoni károk megtérítéseként.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Az ellenjegyző közreműködése az értékelési eljárásban
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
2. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Elkészítés – Különböző értékelők ugyanazon értékelési időszakban
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
3. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Az értékelési vegyes bizottság összetétele
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
4. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – A fellebbviteli értékelő szerepe
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
5. Tisztviselők – Értékelés – A védelemhez való jog tiszteletben tartása
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
6. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – A szöveges megjegyzések és a számszerű értékelés koherenciájának szükségessége
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
7. Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – A véleménynyilvánítás szabadsága – Gyakorlás – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 12. és 21. cikk)
1. A személyzeti szabályzat 43. cikkének a Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései 2. cikkének (3) bekezdéséből, amely szerint az ellenjegyző ellenjegyzi a korábban az értékelő által elkészített szakmai előmeneteli jelentést, és az említett végrehajtási rendelkezések 8. cikke (8) bekezdésének első albekezdéséből, amely szerint az értékelő és az ellenjegyző véglegesíti ezt a jelentést, az következik, hogy az ellenjegyzőt a szó legteljesebb értelmében vett értékelőnek kell tekinteni. Következésképpen az a körülmény, hogy valamely informatikai rendszerben az a megjegyzés szerepel, hogy az értékelő befejezte az értékelést, nem használható fel azon következtetés levonására, hogy az értékelő átadta a feladatait az ellenjegyzőnek.
(lásd a 43. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑43/04. sz., Fardoom és Reinard kontra Bizottság ügyben 2005. október 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑329. o. és II‑1465. o.) 64. pontja.
2. A személyzeti szabályzat 43. cikkének a Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései 1. cikke (1) és (2) bekezdésének és 4. cikke (1) és (2) bekezdésének együttes rendelkezéseiből következik, hogy a szakmai előmeneteli jelentés célja az állást betöltő személy teljesítményének, képességeinek és hivatali magatartásának értékelése az értékelési időszak egészére nézve. Az értékelő tehát köteles az értékelést a korábban kitűzött célokra és az állást betöltő személy által az értékelési időszak egésze során nyújtott tevékenységre nézve elvégezni, még akkor is, ha az említett időszak meghatározott részében nem ő volt az értékelt személy felettese. Az egyszerűsített jelentés célja tehát az, hogy megadja az értékelő számára az értékelt által az értékelési időszak e részében ellátott feladatok értékeléséhez szükséges információkat. Ennélfogva az a körülmény, hogy egy második értékelő ugyanazon értékelési időszakra vonatkozóan átvette az első értékelő értékítéletét, nem bizonyítja, hogy nem végezte el az érintett személy értékelését.
(lásd a 49. pontot)
3. Az értékelési vegyes bizottság ülésén – amelynek során a tisztviselőnek a rá vonatkozó szakmai előmeneteli jelentés elleni fellebbezését vizsgálták – egy olyan tag jelenléte, akivel az említett tisztviselő korábban feszült viszonyban állt, nem befolyásolhatja ezen tag függetlenségét, mivel ő az említett bizottságnak csak póttagja volt, így nem vett részt a szavazásban, és semmi nem utal arra, hogy pusztán a jelenlétével befolyásolhatta volna ezen szavazás kimenetelét.
(lásd az 59–61. pontot)
4. A személyzeti szabályzat 43. cikkének a Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései 9. cikke (7) bekezdésének második albekezdéséből következik, hogy a fellebbviteli értékelő szerepét nem szabad összetéveszteni az értékelő vagy az ellenjegyző szerepével, ennélfogva a fellebbviteli értékelő – abban az esetben, ha az értékelési vegyes bizottság nem intézett hozzá ajánlásokat – a szakmai előmeneteli jelentés végleges elfogadására is szorítkozhat anélkül, hogy a határozatát részletes indokolással látná el.
(lásd a 78. pontot)
5. A védelemhez való jog a közösségi jog alapelve, és tiszteletben tartását minden olyan eljárásban biztosítani kell, amelyet valamely személy ellen indítanak, és amely neki sérelmet okozó aktushoz vezethet. Ez az elv előírja, hogy az érintett személynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelően kifejthesse az álláspontját azon tényekkel kapcsolatban, amelyeket a meghozandó aktusban e személy terhére lehet róni. Ez a cél többek között a személyzeti szabályzat 43. cikkének a Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései útján érhető el, amelynek a kontradiktórius eljárás elvének betartása a célja a tisztviselők értékelési eljárásának egésze során. Az a felperes, aki ezen eljárás bármely szakaszában előterjeszthette volna a kifogásait, nem állíthatja, hogy megsértették a védelemhez való jogát.
(lásd a 87–90. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 234/84. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 1986. július 10‑én hozott ítéletének (EBHT 1986., 2263. o.) 27. pontja, valamint C‑288/96. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 2000. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT 2000., I‑8237. o.) 99. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑277/03. sz., Vlachaki kontra Bizottság ügyben 2005. március 8‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑57. o. és II‑243. o.) 64. pontja.
6. A szakmai előmeneteli jelentések elkészítésekor az ilyen jelentésben szereplő szöveges megjegyzések szerepe a pontokban kifejezett értékelések indokolása. E szöveges megjegyzések szolgálnak az értékelés alapjául, amely e megjegyzések számszerű átiratát képezi, és lehetővé teszik a tisztviselő számára a kapott osztályzat megértését. Következésképpen az ilyen jelentésben a szöveges megjegyzéseknek az odaítélt pontszámokkal koherenseknek kell lenniük. Tekintettel az általuk értékelendő személyek munkájának értékelése során az értékelők rendelkezésére álló széles mérlegelési jogkörre, az értékelő jelentésben az összhang esetleges hiánya csak akkor indokolhatja a jelentés megsemmisítését, ha ezen összhang hiánya nyilvánvaló.
(lásd a 109. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑173/04. sz., Carius kontra Bizottság ügyben 2006. október 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑243. o. és II‑A‑2‑1269. o.) 106. pontja.
7. Bár a véleménynyilvánítás szabadsága olyan alapvető jog, amely megilleti a közösségi tisztviselőket is, e szabadság nem igazolhatja, hogy a tisztviselő a feletteseivel szemben megalapozatlan, azok jó hírnevének csorbítására alkalmas kijelentéseket tegyen.
(lásd a 143. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑100/88. sz., Oyowe és Traore kontra Bizottság ügyben 1989. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT 1989., 4285. o.) 16. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑146/89. sz., Williams kontra Számvevőszék ügyben 1991. november 26‑án hozott ítéletének (EBHT 1991., II‑1293. o.) 72. és 76. pontja.