A Törvényszék (ötödik tanács) T-356/15. sz., Osztrák Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2018. július 12-én hozott ítélete ellen az Osztrák Köztársaság által 2018. szeptember 21-én benyújtott fellebbezés
(C-594/18. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Osztrák Köztársaság (képviselő: Dr. G. Hesse meghatalmazott)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Luxemburgi Nagyhercegség, Cseh Köztársaság, Francia Köztársaság, Magyarország, Lengyel Köztársaság, Románia, Szlovák Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-356/15. sz., Osztrák Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2018. július 12-én hozott ítéletét;
teljes egészében adjon helyt az Egyesült Királyság által a Hinkley Point C atomerőmű javára végrehajtani tervezett SA.34947 (2013/C) (korábbi 2013/N) számú állami támogatásról szóló, 2014. október 8-i (EU) 2015/658 bizottsági határozat1 megsemmisítése iránt első fokon előterjesztett kérelmének;
az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező összesen öt jogalapra hivatkozik.
Első fellebbezési jogalap: egy közös uniós cél fennállásának hiánya
A megtámadott ítélet jogellenesnek tűnik, mivel a Törvényszék jogi álláspontja ellenére egy új atomerőmű felépítése nem minősül uniós érdekű célkitűzésnek: következésképpen nem lett volna szabad elutasítani a negyedik kereseti jogalapot – a kilencedik jogalap ötödik részével összefüggésben –, amely arra hivatkozik, hogy az atomenergia fejlődésének előmozdítása nem felel meg az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett, a támogatás engedélyezéséhez szükséges közérdeknek.
Második fellebbezési jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának téves alkalmazása
A támogatási intézkedéseket tévesen az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban álló intézkedéseknek minősítették. A megtámadott ítéletben az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett releváns gazdasági területet tévesen határozták meg, és – tévesen – elmaradt a piaci hiányosságok vizsgálata. A piac meghatározására és a piaci hiányosságokra vonatkozó első kereseti jogalapot, illetve a kilencedik kereseti jogalap első és második részét nem lett volna szabad elutasítani.
Harmadik fellebbezési jogalap: az arányosság elégtelen vizsgálata
A Törvényszék megtámadott ítélete tévesen megerősíti az Európai Bizottság elégtelen arányossági vizsgálatát. Az Európai Bizottság által a támogatás arányosságával kapcsolatban kifejtett megfontolások nem helyesek és nem is észszerűek, emiatt pedig a határozat semmis: éppen ezért a lényegében az intézkedések arányosságának elégtelen vizsgálatát kifogásoló hatodik kereseti jogalapot, a kilencedik kereseti jogalap harmadik részének második kifogását és a kilencedik kereseti jogalap hatodik részét nem lett volna szabad elutasítani.
Negyedik fellebbezési jogalap: a működési támogatások jogellenessége
A Törvényszék nem veszi figyelembe, hogy a Hinkley Point C javára tervezett intézkedések jogellenes működési támogatásoknak minősülnek. Ennélfogva nem lett volna szabad elutasítani az azzal érvelő harmadik kereseti jogalapot, valamint a kilencedik kereseti jogalap harmadik részének első kifogását, hogy az Egyesült Királyság intézkedései jogellenes működési támogatásoknak minősülnek.
Ötödik fellebbezési jogalap: a támogatási elemek elégtelen meghatározása és a kezességvállalásról szóló közlemény megsértése
Végül, a Törvényszék egyrészt nem határozta meg kellőképpen a támogatási elemeket, másrészt pedig nem vette figyelembe a kezességvállalásról szóló közlemény megsértését. Ennek fényében a támogatási elemek elégtelen meghatározására és a kezességvállalásról szóló közlemény megsértésére vonatkozó ötödik kereseti jogalapot, nyolcadik kereseti jogalapot és a kilencedik kereseti jogalap negyedik részét nem lett volna szabad elutasítani.
____________
1 HL 2015. L 109., 44. o.