A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)

2011. szeptember 29.

F‑114/10. sz. ügy

Carlos Bowles, Emmanuel Larue

és

Sarah Whitehead

kontra

Európai Központi Bank (EKB)

„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Általános illetménykiigazítás – A számítás módja – Ideiglenes adatok – Gazdasági és pénzügyi válság – Egyedi körülmények – Sérelmet okozó aktus – Illetményelszámolás – Ideiglenes aktus”

Tárgy:      Az Európai Unióról szóló Szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló Szerződéshez mellékelt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2 cikke alapján benyújtott kereset, amelyben C. Bowles, E. Larue és S. Whitehead azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a 2010. januári és azt követő illetményelszámolásaikat annyiban, amennyiben azok 2010. évre 2%‑os általános illetménykiigazítást tartalmaznak, valamint kötelezze EKB‑t a következők megfizetésére: 2010. januártól számítva az illetményük és minden egyéb járulékos pénzügyi jogosultságuk 0,1%‑os emelésének megfelelő kártérítés és késedelmi kamat; a méltányossági alapon és előzetesen fejenként 5000 euróban meghatározott, vásárlóerő‑csökkenést ellentételező kártérítés; a méltányossági alapon fejenként 5000 euróban meghatározott nem vagyoni kártérítés.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az EKB azon határozatait, amelyek 2010. január 1‑jétől 2%‑kal megemelték a felperesek díjazását, és amelyekről a 2010. január és azt követő hónapokra vonatkozó illetményelszámolások tanúskodnak. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az EKB viseli valamennyi költséget.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom

(A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, 36. cikk; az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 13. cikk)

2.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Díjazás – Az általános illetménykiigazítás kiszámítási módja – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Korlátok

3.      Tisztviselők – Kereset – Kártérítési kereset – A megtámadott jogellenes aktus megsemmisítése – Nem vagyoni kár megfelelő jóvátétele

1.      Bár az illetményelszámolások önmagukban nem rendelkeznek a sérelmet okozó aktus jellemzőivel, azok a díjazásokkal kapcsolatban elfogadott általános aktusok alkalmazása érdekében az adminisztráció által hozott egyedi jogi döntések tartalmát fejezi ki pénzben.

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa által a díjazásokkal kapcsolatban elfogadott ideiglenes aktus okozhat sérelmet, ha az elfogadás célja olyan joghatások kiváltása, amelyek az érdekeltek jogi helyzetének jelentős módosításával az érdekeltek érdekeit érinthetik azon időszak alatt, amíg az aktus hatályban van.

(lásd a 42. és 50. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑116/05. sz., Cerafogli és Poloni kontra EKB ügyben 2008. június 24‑én hozott ítéletének 51. pontja; F‑96/08. sz., Cerafogli kontra EKB ügyben 2010. október 28‑án hozott ítéletének 33. és 34. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      A „2009. januártól 2011. decemberig tartó időszakot érintő általános illetménykiigazítás tekintetében az Európai Központi Bank által alkalmazott módszer” címet viselő, 2008. június 11‑i feljegyzés nem tartalmazza azt a lehetőséget, hogy az Európai Központi Bank eltérjen az „Európai Unió intézményei és szervei” referenciacsoporton belüli illetményemeléssel kapcsolatban az Eurostat által megadott és a Bizottság által 2009. október 31‑én rendelkezésre bocsátott előzetes adatoktól, azt az esetet kivéve, amikor a Bank által leírt módszer alkalmazásának végeredménye nem áll összhangban az illetménymérséklési törekvésével. Ellenben a 2008. június 11‑i feljegyzésben szereplő egyik lábjegyzet ezen előzetes adatok elfogadásáról rendelkezik, mivel az Európai Unió intézményeire vonatkozó adatokat a Tanács minden év decemberének végén hagyja jóvá. Következésképpen az Európai Központi Banknak a Bizottság által 2009. október 31‑én közétett utolsó, 3,6%‑os mértéket kell figyelembe vennie, jóllehet az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetménykiigazításának a Tanács által véglegesen elfogadott mértéke ettől eltérő.

Annak érdekében, hogy hatékonyan érvényesülhessen azon sajátos eljárás, amely lehetővé teszi a Kormányzótanácsnak az általános illetménykiegészítés kiszámítási módszerének eredményeitől való eltérést – abban az esetben, ha e módszer ellentétes az Európai Központi Bank illetménymérséklési törekvéseivel, és nincs semmilyen egyéb különös vagy eltérő rendelkezés –, a 2008. június 11‑i feljegyzésből nem lehet arra következtetni, hogy annak célja és szellemisége lehetővé tenné az Európai Központi Bank számára, hogy súlyos gazdasági válság esetén eltérjen a lábjegyzet világos és félreértésre okot nem adó megfogalmazásától.

(lásd a 67. és 70. pontot)

3.      A jogellenes aktus megsemmisítése önmagában minden olyan nem vagyoni kárnak megfelelő és főszabályként elégséges jóvátételét jelentheti, amelyet ezen aktus okozhatott, kivéve ha a felperes bizonyítja, hogy őt a megsemmisítést megalapozó jogsértéstől független és a megsemmisítéssel teljes mértékben helyre nem hozható nem vagyoni kár érte.

(lásd a 81. pontot)

Hivatkozás:

A Bíróság C‑343/87. sz., Culin kontra Bizottság ügyben 1990. február 7‑én hozott ítéletének 27–29. pontja;

Az Európai Unió Törvényszéke T‑526/08. P. sz., Bizottság kontra Strack ügyben 2010. december 9‑én hozott ítéletének 58. pontja.