Language of document :

A Vänersborgs tingsrätt, mark- och miljödomstolen (Svédország) által 2019. június 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Föreningen Skydda Skogen

(C-473/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Vänersborgs tingsrätt, mark- och miljödomstolen

Az alapeljárás felei

Fellebbezők: Föreningen Skydda Skogen

Ellenérdekű fél: Länsstyrelsen i Västra Götalands län, B. A. B.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)    Úgy kell-e értelmezni a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 5. cikkét, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint a tilalom kizárólag a 2009/147 irányelv 1. mellékletében felsorolt, vagy valamilyen mértékben veszélyeztetett, vagy hosszú távon csökkenő populációval rendelkező fajokra vonatkozik?

2)    Úgy kell-e értelmezni a 2009/147 irányelv 5. cikkének a)–d) pontjában és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv2 12. cikkének a)–c) pontjában szereplő „szándékos megölés/zavarás/elpusztítás” fogalmát, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint, amennyiben az intézkedések célja nyilvánvalóan nem a fajok elpusztítása vagy zavarása (például erdőgazdálkodási intézkedések vagy területfejlesztés), a tilalmak alkalmazásához fenn kell állnia az intézkedés által a faj védettségi helyzetére gyakorolt káros hatások kockázatának?

3)    Amennyiben a második kérdés bármely részére az a válasz, hogy a tilalom alkalmazásához a nem egyéni szinten jelentkező kárt kell értékelni, az értékelést a következők tekintetében vagy a következő szinteken kell-e elvégezni:

a)    a populáció egy bizonyos, az a) pontban meghatározott, például a régió, a tagállam vagy az Európai Unió határain belüli, földrajzilag korlátozott része;

b)    az érintett helyi (a faj más populációitól biológiailag elszigetelt) populáció;

c)    az érintett metapopuláció;

d)    a faj teljes populációja a fajok elterjedésének releváns bioföldrajzi szakaszán belül?

4)    A 92/43 irányelv 12. cikkének d) pontjában szereplő „károsítást vagy elpusztítást” az állatok párzási vagy költőhelyét illetően úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az elővigyázatossági intézkedések ellenére az érintett faj élőhelyének folyamatos ökológiai funkcionalitása közvetlen vagy közvetett, egyedi vagy halmozódott sérelem, pusztítás vagy károsítás miatt elvész, és így a tilalom csak akkor alkalmazandó, ha az érintett faj védettségi helyzete a 3. kérdésben említett szintek valamelyikén nagy valószínűséggel károsodni fog?

5)    Amennyiben a negyedik kérdésre nemleges válasz adandó, vagyis a tilalom alkalmazásához nem az egyéni területen lévő élőhely szintjén jelentkező kárt kell értékelni, az értékelést a következők tekintetében vagy a következő szinteken kell-e elvégezni:

a)    a populáció egy bizonyos, az a) pontban meghatározott, például a régió, a tagállam vagy az Európai Unió határain belüli, földrajzilag korlátozott része;

b)    az érintett helyi (a faj más populációitól biológiailag elszigetelt) populáció;

c)    az érintett metapopuláció;

d)    a faj teljes populációja a fajok elterjedésének releváns bioföldrajzi szakaszán belül?

A mark och miljödomstolen (ingatlanügyi és környezetvédelmi bíróság, Svédország) által feltett 2. és 4. kérdésbe beletartozik az a kérdés, hogy az irányelvekben szereplő szigorú védelem a továbbiakban nem alkalmazandó-e azokra a fajokra, amelyek vonatkozásában az irányelv célkitűzése (kedvező védettségi helyzet) már megvalósult.

____________

1 HL 2010. L 20., 7. o.

2 HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.