AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2013. június 26.
F‑78/11. sz. ügy
BM
kontra
Európai Központi Bank (EKB)
„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – A próbaidő visszamenőlegesen történő meghosszabbítása – A szerződés próbaidő alatti megszüntetéséről szóló határozat – Fegyelmi eljárás”
Tárgy: Az EK‑Szerződéshez és az EUM‑Szerződéshez csatolt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2. cikke alapján benyújtott kereset, amelyben BM, az Európai Központi Bank (EKB) személyi állományának tagja, a munkaszerződésének megszüntetéséről szóló 2011. május 20‑i határozat megsemmisítését, valamint vagyoni és 10 000 euró összegre becsült nemvagyoni kárának megtérítését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Központi Bank Igazgatóságának a BM szerződését 2011. október 31‑i hatállyal megszüntető 2011. május 20‑i határozatát. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Központi Bank maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a BM részéről felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselői kereset – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Különös jogorvoslat – A személyi állomány próbaidőt teljesítő tagjának alkalmazását jóvá nem hagyó határozat elleni kereset megindítása előtti kezdeményezés hiánya – Elfogadhatóság
(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 41. cikk; az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, 8.1.6 cikk)
2. Tisztviselői kereset – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – A Bank személyzeti szabályzata szerinti különös jogorvoslat előzetes kezdeményezése hiányában megindított kereset – Az Emberi Erőforrások Főigazgatóság főigazgató‑helyettese által a belső eljárás hiányára vonatkozóan adott tájékoztatás – Elfogadhatóság – Menthető tévedés
(Az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, 8.1.6 cikk)
3. Tisztviselői kereset – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Az eljáráshoz fűződő érdek – Az alkalmazás megszűnéséről szóló határozat elleni kereset – Elfogadhatóság
4. Tisztviselői kereset – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Felvétel – Próbaidő – A lefolytatás értékelése – Az említett próbaidő letelte előtt az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozóan az adminisztráció által adott tájékoztatás hiánya – Következmény – A próbaidő jóváhagyása – A próbaidőt visszamenőlegesen történő meghosszabbításáról szóló határozat utólagos elfogadása – Megengedhetetlenség – A jogbiztonság elvének megsértése
(Az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, 2.1.1–2.1.3 cikk)
1. Ami az Európai Központi Bank személyi állományának tagja által a próbaidő leteltekor az alkalmazását jóvá nem hagyó határozat ellen indított keresetet illeti, azon körülmény, hogy a keresetet az említett személyzetre vonatkozó szabályzat 8.1.6. cikke szerinti különös jogorvoslat kezdeményezése hiányában indították, nem teszi a keresetet elfogadhatatlanná.
Az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek 2009. január 1‑jétől alkalmazandó 41. cikkéből ugyanis nem derül ki egyértelműen, hogy a személyi állomány próbaidőt teljesítő tagjának alkalmazását jóvá nem hagyó határozatok különös jogorvoslati eljárás alá tartoznak. Márpedig a megfelelő ügyintézés és a hatékony jogvédelem érdekében a valamely intézmény belső jogorvoslati eljárásait szabályozó rendelkezéseknek világosaknak, pontosaknak és egyértelműeknek kell lenniük.
(lásd a 37., 40. és 42. pontot)
2. Az Európai Központi Bank személyi állományának tagja meglapozottan hivatkozhat menthető tévedésre annak igazolása érdekében, hogy a fent említett személyzeti szabályzat 8.1.6 cikke szerinti különös jogorvoslat előzetes kezdeményezése hiányában indította meg keresetét, amennyiben az Emberi Erőforrások, Költségvetés és Szervezeti Felépítés Főigazgatóság főigazgató‑helyettese tájékoztatta őt arról, hogy nincsen belső eljárás a személyi állomány fent említett, próbaidőt teljesítő tagjának alkalmazását jóvá nem hagyó határozat ellen, és hogy ezért közvetlenül az uniós bírósághoz kell fordulni.
(lásd a 41. pontot)
3. Az Európai Központi Bank személyi állományának tagja rendelkezik a szerződésének megszűnéséről szóló határozat megsemmisítése iránti eljáráshoz fűződő érdekkel, mert e határozat esetleges megsemmisítése nem feltétlenül vezet a szerződése meghosszabbításához.
(lásd a 45. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑7/98., T‑208/98. és T‑109/99. sz., De Nicola kontra EBB egyesített ügyekben 2001. február 23‑án hozott ítéletének 127. pontja.
4. Az Európai Központi Bank személyzeti szabályzatának 2.1.1 cikkében előírt próbaidőnek az a célja, hogy a Bank számára lehetővé tegye a jelölt valamely meghatározott feladatra való alkalmasságának, a feladatai végzése során tanúsított hozzáállásának és a szolgálatban nyújtott teljesítményének konkrét megítélését. Ezt figyelembe véve a próbaidő meghosszabbítása megfelelő eszköz lehet e cél eléréséhez. Következésképpen az újonnan felvett munkavállaló alkalmasságával kapcsolatos kételyek megléte az említett személyzeti szabályzat 2.1.2 cikkének értelmében olyan „kivételes esetnek” minősülhet, amely igazolhatja a próbaidő meghosszabbítását. Ebből következik, hogy a próbaidő letelte alapvetően módosítja az érintett személyi állomány tagjának jogi helyzetét, amennyiben ezen időponttól kezdődően az említett szabályzat 2.1.3 cikke nem alkalmazható a tekintetben, hogy a személyi állomány valamely tagja alkalmas‑e azon beosztás betöltésére, amelyre felvették, és alkalmas‑e az ott előírt feladatok teljesítésére a próbaidő lejártát követően.
E körülmények mellett a személyi állomány tagja – az adminisztráció által a próbaideje lejártát megelőzően adott bármilyen ellentétes tájékoztatás hiányában – a próbaidőt értékelő jelentésének keltét követően jogos elvárásokkal rendelkezhet arra vonatkozóan, hogy a Bank nem fogad el a próbaidejét meghosszabbító határozatot. Ugyanis, noha igaz, hogy az adminisztráció széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azon kérdés tekintetében, hogy a jelölt rendelkezik‑e valamennyi személyes és szakmai képességgel, amely ahhoz az álláshoz szükséges, amelyre őt felvették, illetve teljesíti‑e az ott előírt feladatokat, minden olyan, e széles jogkör gyakorlása keretében elfogadott egyedi aktusnak, amely sérelmet okoz a személyi állomány valamely tagja számára és érinti a személyes jogi helyzetét, tiszteletben kell tartania a jogbiztonság elvét, amely minden uniós intézményt kötelez a személyi állományának irányítása során. Ezen elvvel különösen ellentétes az, hogy valamely egyedi aktus időbeli hatályának kezdő időpontját annak elfogadása előtti időpontban állapítsák meg. Ettől azonban kivételes esetben el lehet térni, ha az elérendő cél ezt követeli meg, és ha az aktus címzettjének jogos bizalmát kellőképpen tiszteletben tartják.
Ennélfogva a jogbiztonság elvének megsértése miatt jogellenes a Bank azon határozata, amely visszamenőleges hatállyal meghosszabbítja a próbaidőt.
(lásd a 61–64. és 66. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 98/78. sz. Racke‑ügyben 1979. január 25‑én hozott ítéletének 20. pontja; C‑331/88. sz., Fedesa és társai ügyben 1990. november 13‑án hozott ítéletének 45. pontja; C‑110/97. sz., Hollandia kontra Tanács ügyben 2001. november 22‑én hozott ítéletének 151. pontja; C‑301/02. P. sz., Tralli kontra EKB ügyben 2005. május 26‑án hozott ítéletének 73. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑26/91. sz., Kupka‑Floridi kontra EGSZB ügyben 1992. április 1‑jén hozott ítéletének 43. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑83/09. sz., Kalmár kontra Europol ügyben 2011. május 26‑án hozott ítéletének 92. pontja, az ítélettel szemben T‑455/11. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt; F‑31/10. sz., Guittet kontra Bizottság ügyben 2012. június 13‑án hozott ítéletének 63. és 64. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.