Language of document :

A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-518/16. sz., Carreras Sequeros és társai kontra Bizottság ügyben 2018. december 4-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. február 14-én benyújtott fellebbezés

(C-119/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: T. S. Bohr, G. Gattinara, L. Vernier meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Francisco Carreras Sequeros, Mariola de las Heras Ojeda, Olivier Maes, Gabrio Marinozzi, Giacomo Miserocchi, Marc Thieme Groen, Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a T-518/16. sz., Carreras Sequeros és társai kontra Bizottság ügyben 2018. december 4-én hozott ítéletet;

a Bíróság utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, hogy az hozzon határozatot az első fokon indított kereset második, harmadik és negyedik jogalapjáról;

a Bíróság a költségekről ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság két jogalapra hivatkozik.

1.    Az első jogalappal a Bizottság az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 31. cikke (2) bekezdésének az értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazásra hivatkozik.

Az első rész a Charta 31. cikke (2) bekezdése tartalmának az értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazásra vonatkozik. Az e 31. cikk (2) bekezdésében biztosított, fizetett éves szabadság időtartamához való jog tartalmát a 2003/88 irányelv1 7. cikke pontosítja. Következésképpen a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy figyelembe vette a 2003/88 irányelv más olyan rendelkezéseit, mint a 14. és 23. cikk, és ezeket úgy tekintette, mint amelyek alkalmazandók a személyzeti szabályzat megalkotójára.

A második részben a Bizottság a Charta 31. cikke (2) bekezdésének az értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazásra hivatkozik, mivel a Törvényszék úgy vélte, hogy a személyzeti szabályzat X. mellékletének 6. cikkében előírt csökkentés nem egyeztethető össze az érintettek élet- és munkakörülményeinek a javítására irányuló állítólagos elvvel. Az ilyen elvnek semmiféle jogalapja nincs.

A harmadik rész másodlagosan a személyzeti szabályzatnak a X. melléklete 6. cikkének szövegösszefüggését alkotó más rendelkezéseinek az értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazásra irányul. A Törvényszék a vizsgálatából tévesen zárta ki a személyzeti szabályzat más rendelkezéseit kizárólag azzal az indokkal, hogy azok már a személyzeti szabályzat X. melléklete 6. cikkének a módosítása előtt fennálltak. A jogalkotó széles diszkrecionális jogkörrel rendelkezik a módosítandó vagy megőrizendő intézkedések kiválasztását illetően.

2.    Második jogalapjával a Bizottság a Charta 52. cikke (1) bekezdésének az értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazásra hivatkozik. A Törvényszék figyelmen kívül hagyta azt az ítélkezési gyakorlatot, miszerint a jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a személyzeti szabályzat módosítása során, és hogy az arányosság elvének a megsértése csak akkor állapítható meg, ha a jogalkotó nyilvánvalóan túllépi e mérlegelési jogkör határait.

____________

1 A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.).