A Rechtbank Amsterdam (Hollandia) által 2014. május 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – C. van der Lans kontra Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV

(C-257/14. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Amsterdam

Az alapeljárás felei

Felperes: C. van der Lans

Alperes: Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Hogyan kell értelmezni [a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet¹ ] (14) preambulumbekezdésében foglalt „esemény” fogalmát?

A Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet² 22. pontjára tekintettel az előzőekben említett (14) preambulumbekezdés értelmében vett rendkívüli körülmények nem esnek egybe az említett (14) preambulumbekezdés második mondatában foglalt felsorolás példaként felsorolt eseteivel, amelyekre a Bíróság az említett ítélet 22. pontjában eseményekként hivatkozik. Igaz-e, hogy az előzőekben említett 22. pont értelmében vett események nem azonosak a rendelet (14) preambulumbekezdésében szereplő eseménnyel?

Mire kell gondolni az olyan „rendkívüli körülmények” fogalma esetében, amelyek a Wallentin Hermann ügyben hozott ítélet 23. pontja szerint [a rendelet] (14) preambulumbekezdése értelmében vett „váratlan repülésbiztonsági hiányosságok” eseményével járnak, ha a váratlan repülésbiztonsági hiányosságok [az említett ítélet] 22. pontjára tekintettel maguk nem jelenthetnek rendkívüli körülményeket, hanem csupán ilyen körülményeket eredményezhetnek?

A Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 23. pontja szerint a műszaki hiba a „váratlan repülésbiztonsági hiányosságok” közé sorolható, és így az említett ítélet 22. pontja értelmében vett „esemény”; az említett esemény körülményei az ítélet 23. pontja szerint akkor minősíthetők „rendkívülinek”, ha olyan eseményhez fűződnek, amely nem tartozik az érintett légifuvarozó rendes tevékenységi körébe, és jellegénél vagy eredeténél fogva a légifuvarozó tényleges befolyásolási körén kívül esik; a 24. pont szerint a karbantartási hiányosságból eredő műszaki hiba megoldását a légifuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozónak kell tekinteni; ezért az ilyen műszaki hibák a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 25. pontja szerint nem jelenthetnek rendkívüli körülményeket. E megállapítások arra engednek következtetni, hogy a „váratlan repülésbiztonsági hiányosságok” közé sorolható műszaki hiba egyúttal olyan eseményt jelent, amely rendkívüli körülményekkel járhat, és maga rendkívüli körülményt jelenthet. Hogyan kell értelmezni a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 22–25. pontját ahhoz, hogy feloldható legyen e látszólagos ellentmondás?

„[A] légifuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozó[…]” fordulatot az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlata rendszerint „a légifuvarozó rendes tevékenységével összefüggő[ként]” értelmezi – e tekintetben egyébként olyan értelmezésről van szó, amely összeegyeztethető a holland „inherent” szóval („körébe tartozó”) (az ítélet nem hiteles változata) –, és így például a madarakkal való ütközéseket vagy a hamufelhőket sem tekintik a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 23. pontja értelmében vett eseményeknek. Más ítélkezési gyakorlat a szintén a 23. pontban foglalt „és [az esemény] jellegénél vagy eredeténél fogva a légifuvarozó tényleges befolyásolási körén kívül esik” fordulatot emeli ki. Úgy kell-e értelmezni a „körébe tartozó” kifejezést, hogy csak a légifuvarozó tényleges befolyásolási körébe eső események tartoznak e fogalom alá?

Hogyan kell értelmezni a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 26. pontját, illetve hogyan kell értelmezni e pontot a Bíróság negyedik és ötödik kérdésre adandó válaszára figyelemmel?

a)    Amennyiben a hatodik kérdésre olyan értelmű választ kell adni, hogy a váratlan repülésbiztonsági hiányosságok közé sorolandó műszaki hibák rendkívüli körülményeket jelentenek, amelyek a rendelet 5. cikkének (3) bekezdésére való hivatkozás sikerét eredményezhetik, ha e hibák olyan eseményből erednek, amely nem tartozik a légifuvarozó tevékenységi körébe, és a légifuvarozó tényleges befolyásolási körén kívül esik: azt jelenti-e ez, hogy az a műszaki hiba, amely spontán következett be, és amelyet nem karbantartási hiányosság okozott, illetve amelyet nem a rendes karbantartás (a tényállás ismertetése körében fent említett A–D-check-ek és a napi ellenőrzés) során állapítottak meg, rendkívüli körülményt jelenthet, vagy éppen nem jelenthet ilyet – amennyiben az e rendes karbantartási időközök során nem volt megállapítható – amiatt, hogy ebben az esetben nem állhat fenn a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 26. pontja értelmében vett esemény, és ezért az sem állapítható meg, hogy ezen esemény a légifuvarozó tevékenységi körébe tartozik-e, tehát a légifuvarozó befolyásolási körén kívül esik-e?

b)    Amennyiben a hatodik kérdésre olyan értelmű választ kell adni, hogy a váratlan repülésbiztonsági hiányosságok közé sorolandó műszaki hibák a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 22. pontja értelmében vett események, a műszaki hiba spontán következett be, és azt nem karbantartási hiányosság okozta, illetve azt nem a rendes karbantartás (az említett A–D-check-ek és a napi ellenőrzés) során állapították meg: az említett műszaki hiba ebben az esetben (nem) a légifuvarozó tevékenységi körébe tartozik, és az előzőekben említett 26. pont értelmében véve a légifuvarozó befolyásolási körébe vagy éppen azon kívül esik?

c)    Amennyiben a hatodik kérdésre olyan értelmű választ kell adni, hogy a váratlan repülésbiztonsági hiányosságok közé sorolandó műszaki hibák a Wallentin Hermann ügyben hozott ítélet 22. pontja értelmében vett események, a műszaki hiba spontán következett be, és azt nem karbantartási hiányosság okozta, illetve azt nem a rendes karbantartás (az említett A–D check ek és a napi ellenőrzés) során állapították meg: milyen körülményeknek kell ebben az esetben az említett műszaki hibával járniuk, és mikor minősítendők e körülmények rendkívülinek oly módon, hogy hivatkozhatóvá válnak a rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében véve?

8.    A légifuvarozó csak akkor hivatkozhat rendkívüli körülményekre, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését/késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Helyes-e az a következtetés, hogy minden ésszerű intézkedés megtétele a rendkívüli körülmények bekövetkeztének elkerülését jelenti, nem pedig olyan intézkedések megtételét, amelyek arra irányulnak, hogy a késést a rendelet 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának a Sturgeon és társai egyesített ügyekben hozott ítélet³ 57–61. pontjával összefüggésben értelmezett iii. alpontjában említett háromórás időtartamon belül tartsák?

9.    Főszabály szerint kétféle intézkedést kell figyelembe venni a műszaki hibák miatti késések legfeljebb három órára mérséklése érdekében: egyrészt egy pótalkatrész-raktárkészlet rendelkezésre állását a világ több pontján, tehát nem csak a légifuvarozó bázisrepülőterén, másrészt a késésben levő járat utasainak átirányítását. Azon kérdés tekintetében, hogy milyen mennyiségű raktárkészlettel rendelkeznek, és a világ mely pontján rendelkeznek azzal, a csak részben a rendelet hatálya alá tartozó fuvarozók esetében is alapul vehetik-e a légifuvarozók azt, ami megszokott a légifuvarozók világában?

10.    Azon kérdés megválaszolásakor, hogy minden ésszerű intézkedés megtételére sor került-e a repülésbiztonságra hatást gyakorló műszaki hibák miatti késés mérséklése érdekében, figyelembe kell-e vennie a nemzeti bíróságnak azokat a körülményeket, amelyek fokozzák a késés hatásait, például azt a körülményt, hogy a műszaki hibák által érintett légi járműnek, mielőtt, akárcsak a jelen esetben, visszatérne bázisrepülőterére, több repülőtérre el kell repülnie, és ezáltal még nagyobb időveszteség léphet fel?

____________

¹ HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.

² Wallentin-Hermann ítélet, C-549/07, EU:C:2008:771.

³ Sturgeon és társai ítélet, C-402/07 és C-432/07, EU:C:2009:716