A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(első tanács)
2010. október 28.
F‑96/08. sz. ügy
Maria Concetta Cerafogli
kontra
Európai Központi Bank (EKB)
„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Díjazás – A díjazás további emelése – Ad personam előléptetés – A díjazás további emelésének odaítélésére vonatkozó kritériumok meghatározása érdekében a személyzeti bizottsággal folytatott konzultáció”
Tárgy: Az EK‑Szerződéshez mellékelt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2. cikke alapján benyújtott keresetlevél, amelyben M. C. Cerafogli lényegében azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a 2008. év vonatkozásában a díjazása további emelését és az ad personam előléptetését megtagadó EKB határozatot.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a 2008. év vonatkozásában a felperes díjazása további emelését megtagadó EKB határozatot. A Közszolgálati Törvényszék kötelezi az EKB‑t, hogy fizessen meg a felperes részére 3000 eurót. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék az EKB‑t kötelezi valamennyi költség viselésére.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – Személyzeti bizottság – Kötelező konzultáció – Terjedelem
(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 45. és 46. cikk)
2. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – Személyzeti bizottság – Kötelező konzultáció – Terjedelem – Létjogosultság
(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 46. cikk)
3. Tisztviselők – Kereset – Kártérítési kereset – A megtámadott jogellenes aktus megsemmisítése – A jogellenességtől független és a megsemmisítéssel teljes mértékben nem helyrehozható nem vagyoni kár
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)
1. Az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek 46. cikke a személyzeti bizottsággal való konzultáció kötelezettségét nem korlátozza a „jogalkotási jellegű aktusokra”, hanem ezt a kötelezettséget valamennyi olyan jogi aktus esetében előírja, amelyek magára a munkavégzési szabályozásra, vagy az e szabályozással kapcsolatos „kérdésekre” vonatkoznak, és amelyek az említett alkalmazási feltételek 45. cikkében szereplő valamelyik területhez, így a személyi állomány díjazásához kapcsolódnak.
Az adminisztráció által elfogadott orientációs dokumentum, amely az alkalmazottak díjazása további emelésének pontos szempontjait rögzíti, a jellegére és a terjedelmére tekintettel a személyi állomány díjazására vonatkozó általános hatályú jogi aktusnak minősül, és ennélfogva az említett alkalmazási feltételek 45. és 46. cikkéből eredő konzultációs kötelezettség hatálya alá tartozik. Márpedig ezek a rendelkezések azt írják elő, hogy az ilyen dokumentum elfogadása előtt az Európai Központi Banknak konzultálnia kell a személyzeti bizottsággal, különben a dokumentum jogsértő lesz.
(lásd a 47. és 51–53. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑63/02. sz., Cerafogli és Poloni kontra EKB ügyben 2003. november 20‑án hozott ítéletének (EBHT 2003., II‑4929. o.) 21. pontja.
2. A személyzeti bizottsággal való konzultáció – az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek 46. cikke alapján – mindössze a meghallgatáshoz való jogot foglalja magában. Következésképpen a határozat meghozatalában való közreműködés egyik leggyengébb formájáról van szó, amennyiben az semmilyen esetre sem foglalja magában az adminisztráció azon kötelezettségét, hogy a személyzeti bizottsággal folytatott konzultáció keretében az e bizottság által megfogalmazott észrevételek alapján lépéseket tegyen. Ennélfogva az adminisztrációnak ezt a kötelezettséget minden egyes olyan esetben be kell tartania, amikor a személyzeti bizottsággal folytatott konzultáció befolyásolhatja az elfogadandó jogi aktus tartalmát, ellenkező esetben megfosztja a konzultációs kötelezettséget a hatékony érvényesüléstől.
Egyébiránt a személyzeti bizottsággal való konzultációs kötelezettség terjedelmét – ahogyan azt a jogalkotó kialakította – annak céljaira tekintettel kell értékelni. Egyrészt a konzultáció arra irányul, hogy az alkalmazottak közös érdekeit képviselő ezen bizottság közvetítésével az összes alkalmazott számára lehetővé tegye, hogy az őket érintő általános hatályú jogi aktusok elfogadása, vagy módosítása előtt meghallgassák őket. Másrészt e kötelezettség betartása mind a különböző alkalmazottaknak, mind az adminisztrációnak érdekében áll, mivel ezáltal korlátozni lehet azt a jelenséget, hogy az esetleges hibák fennállására az egyes alkalmazottak egyéni közigazgatási eljárás útján hivatkozzanak. Ezáltal az ilyen konzultáció – amely megelőzheti, hogy ugyanazon sérelem tárgyában számos egyéni kérelmet nyújtsanak be – a gondos ügyintézés elvét is szolgálja.
(lásd a 49. és 50. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑192/99. sz., Dunnett és társai kontra EBB ügyben 2001. március 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2001., II‑813. o.) 90. pontja.
3. A jogellenes aktus visszamenőleges hatállyal való megsemmisítése önmagában megfelelő és főszabályként elégséges jóvátételét jelenti minden olyan nem vagyoni kárnak, amelyet ezen aktus okozhatott, feltéve hogy a felperes nem bizonyítja, hogy őt a megsemmisítést megalapozó jogsértéstől független és a megsemmisítéssel teljes mértékben nem helyrehozható nem vagyoni kár érte.
(lásd a 75. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑10/02. sz., Girardot kontra Bizottság ügyben 2006. június 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑129. o. és II‑A‑2‑609. o.) 131. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.