Language of document :

Az Audiencia Provincial de Zaragoza (Spanyolország) által 2019. január 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ibercaja Banco, S. A. kontra TJ és UK

(C-13/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Provincial de Zaragoza

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Ibercaja Banco, S. A.

Ellenérdekű felek: TJ és UK

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 93/13 irányelv1 3. cikkére tekintettel, általános szerződési feltételnek minősülhet-e a küszöbkikötésnek a megállapodásban kezelt módon történő módosítása, ahogy azt a tényállási előzmények ismertetik?

Ugyanilyen körülmények között általános szerződési feltételnek minősülhet-e a bankkal szembeni keresetindításról való lemondás, azaz az ajánlattevő eladó vagy szolgáltató által általános jelleggel megszerkesztett szerződési feltétel, amely semmilyen magyarázatot nem tartalmaz a szerződő fogyasztó számára?

Ilyen feltételek mellett, amikor az említett általános szerződési feltételnek kiemelt jelentősége van a fogyasztó számára, teljesültnek tekinthetők-e a 93/13 irányelv 3. és 4. cikke által előírt, a világosságra, átláthatóságra, a gazdasági teher tényleges érthetőségére, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra és az egyedi megtárgyalásra vonatkozó feltételek?

A valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapításához szükséges, a szerződéskötést megelőző tájékoztatás követelményének (a [93/13] irányelv 4. és 5. cikke) azonosnak vagy magasabb szintűnek kell-e lennie, ha várhatóan semmis feltétel kiigazításáról történik megállapodás (a kiigazítás konkrét gazdasági hatásai, az erre vonatkozó ítélkezési gyakorlatra való figyelemfelhívás, és ennek konkrét joghatásai, stb.)?

A fogyasztó által kézzel írt másolat, amely az esetlegesen semmis szerződési feltétel kiigazítását ismétli meg, elegendő-e a [93/13] irányelv 4. és 5. cikke által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatás és világosság feltételének teljesüléséhez annak érdekében, hogy a várhatóan semmis szerződési kikötés kiigazítható legyen?

Azon ténynek, hogy a kiigazításra és a perbeli egyezségre irányuló kezdeményezés a banktól ered, és az okirat bankfiókból való kivitele tilalmának, kivéve, ha a fogyasztó azt aláírta, különös jelentőséggel kell-e bírnia a kiigazító szerződési feltétel esetleges tisztességtelen jellegének megállapítása során (a [93/13] irányelv 4. és 5. cikke)?

A tisztességtelen jelleg miatt várhatóan semmis szerződési feltétel kiigazítható-e (azon elv, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve)?

A fogyasztóval szembeni tisztességtelen jelleg miatt várhatóan semmis szerződési feltétel tekintetében [megengedhető-e] a fogyasztó keresetindítási jogról való lemondása (a [93/13] irányelvnek a melléklete 1. pontjának q) alpontjával együttesen értelmezett 3. cikke és az irányelv 6. cikke szerinti azon elv, hogy a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve)?

Igenlő válasz esetén, a szerződéskötést megelőző tájékoztatás követelményének azonos vagy magasabb szintűnek kell-e lennie, mint az eredeti megállapodás időpontjában elvárt követelmény?

A szerződéskötést megelőző tájékoztatás követelményének értelmében (a [93/13] irányelv 4. és 5. cikke) a keresetindítási jogról való lemondásra vonatkozó szerződési feltételt vajon lehet e másodlagos és járulékos okiratként kezelni (a [93/13] irányelv 3., 4. és 5. cikke)?

A várhatóan semmis szerződési feltétel kiigazításának érvényessége és a semmisségének, illetve hatálytalanságának megállapítása iránti keresetről való lemondás ellentétes-e az ajánlattevő eladóval vagy szolgáltatóval szembeni visszatartó hatással (a [93/13] irányelv 7. cikke és a [2016. december 21-i ítélet2 ])?

A tisztességtelen jelleg miatt várhatóan semmis szerződési feltétel a 93/13 irányelv 3. és 4. cikke alkalmazása alapján kötelezettséget jelenthet-e a feltétellel érintett fogyasztóra nézve azon eljárás révén, amely során a pénzintézet a feltételt tartalmazó szerződés megkötését követően megállapodik az ügyféllel arról, hogy az eladó vagy szolgáltató a fogyasztó által nyújtott szolgáltatásért cserébe mellőzi a tisztességtelen feltétel alkalmazását? Vagyis, a semmis szerződési feltétel hatályossá válik-e a fogyasztóval kötött azon megállapodással, amely szerint a szerződési feltételt a fogyasztóra nézve kedvezőbb rendelkezéssel helyettesítik? Az ilyen típusú megállapodás ellentétes lehet-e a [93/13] irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével?

A tényállási előzményekben leírtak szerint a bank által tanúsított magatartás a 2005. május 11-i 2005/29 irányelv3 (14) preambulumbekezdésében, illetve 6. és 7. cikkében foglalt, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartás és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma hatálya alá tartozik-e?

____________

1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)

2 2016. december 21-i Gutiérrez Naranjo és társai (C-154/15, C-307/15 és C-308/15, EU:C:2016:980)

3 A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL 2005. L 149., 22. o.)