Language of document :

2019. november 8-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország

(C-821/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Condou-Durande, J. Tomkin, és Tokár A., meghatalmazottak)

Alperes: Magyarország

Kereseti kérelmek

A Bizottság arra kéri a Bíróságot, hogy:

állapítsa meg, hogy Magyarország azzal, hogy

a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozóan a 2013/32/EU irányelvben kifejezetten meghatározott okok mellett új elfogadhatatlansági okot vezetett be, megsértette a 2013/32/EU irányelv 33. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

a nemzeti jogban meghatározott menedékjog kritériumait nem teljesítő személlyel kapcsolatos menedékjogi eljárás kezdeményezésének lehetővé tétele érdekében végzett szervező tevékenységet bűncselekménnyé nyilvánító, és az e bűncselekménnyel vádolt vagy amiatt elítélt személyekre vonatkozó korlátozó intézkedések meghozatalát előíró intézkedéseket fogadott el, megsértette a 2013/32/EU irányelv 8. cikkének (2) bekezdéséből, 12. cikke (1) bekezdésének c) pontjából és 22. cikkének (1) bekezdéséből, valamint a 2013/33/EU irányelv 10. cikkének (4) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

kötelezze Magyarországot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Miután 2015-ben hirtelen megnövekedett a menedékkérelmek száma, Magyarország több alkalommal módosította menekültügyi rendszerét. A menedékjoggal kapcsolatos magyar jogszabályokat 2018-ban is jelentősen módosították. Az Országgyűlés 2018. június 20-án elfogadta az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló, 2018. évi VI. törvényt, és Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítását. Ez jogszabálycsomag „Stop Soros” törvény néven is ismert. A módosítások keretében tovább szűkült a menedékjogra jogosult személyek köre, mivel menedékjogról szóló törvény módosítása értelmében elfogadhatatlannak minősül olyan kérelmező menedékjogi kérelme, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Hasonló értelemben módosult Büntető Törvénykönyv is. Ezáltal büntethetővé vált az olyan szervezői tevékenység, amelynek célja, hogy menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyan személy részére, aki hazájában vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban vagy olyan más országban, amelyen keresztül érkezett, nincs faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott.

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2018-ban elfogadott jogszabályok ellentétesek az uniós joggal, és ezért kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Mivel a pert megelőző eljárás során Magyarország által előadott érvek nem oszlatták el a Bizottság kételyeit, úgy határozott, hogy az ügyet a Bíróság elé utalja.

____________