Language of document :

A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2020. augusztus 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EB és társai kontra Versicherungsanstalt öffentlich Bediensteter, Eisenbahnen und Bergbau (BVAEB)

(C-405/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperesek: EB, DS és JP

Alperes: Versicherungsanstalt öffentlich Bediensteter, Eisenbahnen und Bergbau (BVAEB)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód követelménye időbeli hatályának a Barber ítélet1 (C-262/88), valamint az EUMSZ 157. cikkről szóló (33.) jegyzőkönyv és a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2 (a továbbiakban: 2006/54/EK irányelv) 12. cikke szerinti korlátozását, hogy egy (osztrák) nyugdíjas nem vagy (arányosan) csak a jogosultságnak az 1994. január 1-jét követő foglalkoztatási időszakokon alapuló része tekintetében hivatkozhat jogszerűen az egyenlő bánásmód követelményére annak alátámasztása érdekében, hogy a tisztviselői nyugdíjak 2018. évi – az alapeljárásokban alkalmazotthoz hasonló – korrekciójára vonatkozó rendelkezések révén hátrányos megkülönböztetés érte?

Úgy kell-e értelmezni a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód (a 2006/54/EK irányelv 5. cikkével összefüggésben értelmezett EUMSZ 157. cikk szerinti) követelményét, hogy az ahhoz hasonló közvetett eltérő bánásmód, mint amely – adott esetben – az alapeljárásokban alkalmazandó, a 2018. évi nyugdíjkorrekcióra vonatkozó rendelkezésekből ered, a már korábban elfogadott hasonló intézkedésekre és az ezen intézkedések együttes hatása által a nyugdíjak reálértékének inflációarányos kiigazításához képest okozott jelentős (a jelen esetben 25%-os) veszteségre is figyelemmel igazolt, különösen

annak megakadályozása érdekében, hogy (egységes mértékkel történő rendszeres korrekció esetén) „szakadék” keletkezzen a magasabb és alacsonyabb nyugdíjak között, jóllehet ez a különbség pusztán nominális lenne, és nem változna az értékek közötti arány,

egy általános „szociális elem” megvalósítása, mégpedig az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok vásárlóerejének növelése érdekében, jóllehet a) ez a cél a magasabb nyugdíjak korrekciójának korlátozása nélkül is elérhető lenne, és b) a jogalkotó nem ír elő ilyen intézkedést azonos módon a vásárlóerőnek az alacsonyabb tisztviselői illetmények inflációs kiigazítása során (a magasabb illetmények korrekciójának terhére) történő növelése érdekében is, és a(z állami részvétel nélkül működő) többi foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerből folyósított nyugdíjak értékének kiigazításába történő hasonló beavatkozással kapcsolatban sem fogadott el rendelkezéseket az alacsonyabb nyugdíjak vásárlóerejének (a magasabb nyugdíjak korrekciójának terhére történő) növelése érdekében,

„a rendszer” fenntartása és finanszírozása érdekében, jóllehet a tisztviselők nyugdíját nem egy biztosítóintézet folyósítja egy biztosításszerűen megszervezett és járulékalapú rendszerből, hanem a szövetségi állam mint a nyugalmazott tisztviselők munkáltatója a munkavégzésért nyújtott díjazásként, és ezért nem egy rendszer fenntartása vagy finanszírozása, hanem végső soron csak költségvetési megfontolások a mérvadóak,

mert önálló igazoló okot képez, vagy (ezt megelőzően) eleve kizárja a férfiak 2006/54/EK irányelv értelmében vett, nemi alapon történő közvetett hátrányos megkülönböztetésének feltételezését, ha azt, hogy a magasabb nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok csoportjában statisztikailag lényegesen több a férfi, azon körülmény következményének kell tekinteni, hogy a foglalkoztatás és munkavégzés területén a nők különösen a múltban jellemzően nem rendelkeztek esélyegyenlőséggel, vagy

mert a szabályozás az EUMSZ 157. cikk (4) bekezdése értelmében vett pozitív intézkedésként elfogadható?

____________

1 1991. május 17-i ítélet, C-262/88, EU:C:1990:209.

2 A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 204., 23. o.; helyesbítés: HL 2019.L 191., 45. o.).