Language of document :

Magyarország által a T-505/18. sz. Magyarország kontra Európai Bizottság ügyben 2020. február 12-én a Törvényszék (kilencedik tanács) által hozott ítélet ellen 2020. április 28-án benyújtott fellebbezés

(C-185/20 P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Fellebbező: Magyarország (képviselők: Fehér M. Z. és Koós G., meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

Fellebbezésében Magyarország azt kéri, hogy a Bíróság

helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-505/18. sz. ügyben 2020. február 12-én hozott ítéletet,

részlegesen semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2018. június 13-i (EU) 2018/873 bizottsági végrehajtási határozatot a Magyarországra vonatkozó azon részében, amely kizárja az uniós finanszírozásból a minősített elismeréssel rendelkező termelői csoportoknak nyújtott támogatásokat, valamint

kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Magyar Kormány a fellebbezését alapvetően két érvre alapozza a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kimunkált szempontoknak megfelelően.

Elsőként keresetének első jogalapjával kapcsolatban jelzi, hogy a Törvényszék a Magyarország által előterjesztett érveket nem vette megfelelően figyelembe illetve a keresetben előterjesztett és a szóbeli tárgyaláson előterjesztett érveket nem megfelelően értelmezi. A Törvényszék némiképp leegyszerűsítette és nem adott választ Magyarország azon érvére, hogy a minősített termelői csoporttá alakulás feltételezi a termelői csoport átalakulását, adott esetben a tagságának megváltoztatását. A minősített termelői csoport formájában nem az eredeti csoport részesül támogatásban, hanem egy új entitás, amelynek tekintetében ugyanúgy teljesülnek a rendelet által kitűzött célok (a termelői csoportok létrehozásának és adminisztratív működésének segítése). A Törvényszék erre a felvetésre nem reagál érdemben és nem vizsgálja, hogy hogyan viszonyulnának egymáshoz a minősített termelői csoportok és a termelői csoportok.

Másrészt a Törvényszék a Magyar Kormány keresetében foglalt második jogalappal kapcsolatban is az eljárási jogainak jelentős sérelmét okozó téves jogalkalmazást valósít meg. A megtámadott ítélet indoklása a második jogalaphoz tartozó jogbiztonság illetve a Törvényszék álláspontja szerint utólag, csak a tárgyaláson felhozott érv vonatkozásában kirívóan elégtelen, lényegében a Törvényszék álláspontjának mindennemű indoklás nélküli kinyilatkoztatásszerű rögzítésére szorítkozik.

A Törvényszéknek akkor is vizsgálnia kellett volna a kizárással érintett időszakot és ehhez értelmeznie az 1306/2013/EU rendelet1 52. cikke (4) bekezdésének c) és/vagy b) pontját, ha úgy találná, hogy a Magyar Kormány nem igazolta megfelelően ennek a kérdésnek a második jogalaphoz, azon belül is a jogbiztonság elvéhez való kapcsolódását. Ezen a ponton azonban a Törvényszék tévesen értelmezi az uniós jogot, konkrétabban az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke (4) bekezdését, amikor ezt a rendelkezést nem tekinti hivatalból vizsgálandó kérdésnek.

Végezetül a Magyar Kormány a második jogalappal kapcsolatos érveit néhány az arányosság elvének sérelmével kapcsolatos kiegészítő megjegyzéssel zárja.

____________

1 A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013., L 347., 549. o.)