A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2018. augusztus 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IL és társai kontra Land Nordrhein-Westfalen
(C-535/18. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Bundesverwaltungsgericht
Az alapeljárás felei
Felperesek: IL, JK, KJ, LI, NG, MH, OF, PE, a QD után örökösödő örököstársak közössége (tagjai: RC és SB), TA, UZ, VY, WX
Alperes: Land Nordrhein-Westfalen
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1. Úgy kell-e értelmezni az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 – a továbbiakban: KHV irányelv – 11. cikke (1) bekezdésének b) pontját, hogy azzal összeegyeztethető a nemzeti jog olyan rendelkezése, amely alapján az elismert környezetvédelmi egyesülésnek nem minősülő felperes a határozat megsemmisítését eljárási hiba miatt csak akkor kérheti, ha az eljárási hiba őt magát fosztotta meg a döntéshozatali folyamatban törvényileg előírt részvétel lehetőségétől?
2. a) Úgy kell-e értelmezni az utoljára a 2014. október 30-i 2014/101/EU bizottsági irányelv2 1. cikkével módosított, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3 – a továbbiakban: víz keretirányelv – 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i-iii. alpontját, hogy az nemcsak anyagi jogi vizsgálati mércét, hanem ezenkívül a hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó előírásokat is tartalmaz?
b) Az a) alpontbeli kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
A nyilvánosságnak a KHV-irányelv 6. cikke szerinti részvételének mindig szükségszerűen az előbb említett értelemben a vízjogi vizsgálatra vonatkozó dokumentumokra kell vonatkoznia, vagy elfogadható-e valamely differenciálás a dokumentum elkészítésének időpontja vagy bonyolultsága alapján?
3. Úgy kell-e értelmezni a víz keretirányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerinti, felszín alatti víztestek állapotromlása fogalmat, hogy a felszín alatti víztest kémiai állapotromlásáról van szó, mihelyt legalább egy, valamely paraméterre vonatkozó környezetminőségi előírást megsértenek a projekttel, és hogy ettől függetlenül abban az esetben, ha valamely szennyező anyag vonatkozásában az irányadó küszöbértéket már átlépték, a koncentráció minden további (mérhető) növekedése romlást jelent?
4. a) Úgy kell-e értelmezni a víz keretirányelv 4. cikkét – kötelező hatályának (EUMSZ 288. cikk) és a hatékony jogvédelem garanciájának (EUSZ 19. cikk) figyelembevételével –, hogy a projekttel érintett nyilvánosság valamennyi olyan tagja, aki arra hivatkozik, hogy a projekt engedélyezése jogaikban sérti, egyúttal jogosult is a vízjogi károsítási tilalom és a javítási követelmény megsértését bírósági úton érvényesíteni?
b) Az a) alpontbeli kérdésre adandó nemleges válasz esetén:
Úgy kell-e a víz keretirányelv 4. cikkét – célkitűzésének figyelembevételével – értelmezni, hogy legalábbis az olyan felperesek jogosultak a vízjogi károsítási tilalom és a javítási követelmény megsértését bírósági úton érvényesíteni, akik a tervezett útnyomvonalhoz közel eső, magáncélú vízellátásra szolgáló magán kúttal rendelkeznek?
____________
1 HL 2012. L 26., 1. o.
2 HL 2014. L 311., 32. o.
3 HL 2000. L 327., 1. o.