A Törvényszék (negyedik tanács) T-14/18. sz., Görög Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2019. december 19-én hozott ítélete ellen a Görög Köztársaság által 2020. február 25-én benyújtott fellebbezés

(C-106/20. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Fellebbező: Görög Köztársaság (képviselők: E. Tsaousi, E. Leftheriotou és A. Vasilopoulou)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság adjon helyt a fellebbezésnek, és helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének a Τ-14/18. sz. ügyben 2019. december 19-én hozott ítéletét, amely ítéletben elutasította a Görög Köztársaságnak a 2018. november 8-i (EU) 2017/2014 bizottsági végrehajtási határozat megsemmisítésére irányuló, 2018, január 16-án benyújtott keresetét, továbbá adjon helyt e keresetnek és semmisítse meg a Bizottság határozatát abban a részében, amelyben az kizár az európai uniós finanszírozásból bizonyos, a Görög Köztársaság által a közvetlen támogatások területén a 2014. kérelmezési évben teljesített kiadásokat, és amelyek a legelőtámogatások tekintetében teljesített kiadások 5%-át jelentik, 12 482 555,68 euró nettó összegben. A fellebbező ezenkívül a Bizottságnak a költségek viselésére való kötelezését kéri.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbezős három fellebbezési jogalapra hivatkozik.

Az első fellebbezési jogalap a megtámadott ítélet azon részére vonatkozik, amelyben elutasításra kerül az a jogalap, amelyet a Görög Köztársaság már felhozott a Törvényszék előtti tárgyaláson, és amely a Bíróságnak a C-341/17 P. sz. ügyben hozott ítéletének 2019. május 16-án történt ad hoc közlésére vonatkozott. E jogalap első részében azt állítja, hogy a megtámadott ítélet megsértette az eljárási szabályokat és a hatékony bírósági jogvédelemhez való jogot, amennyiben elégtelen és ellentmondásos indoklással mint megalapozatlant utasította el a Görög Köztársaság által hivatkozott, említett jogalapot. E jogalap második része a 796/2004 irányelv 2. cikkének téves értelmezésén és alkalmazásán alapul, valamint a megtámadott ítélet ellentmondásos és elégtelen indokolásán, amennyiben az hatástalannak minősítette a Görög Köztársasát érvét.

A második és a harmadik jogalap a megtámadott ítélet azon részén alapul, amelyben az elutasította a többi megsemmisítési jogalapot. Különösen a második fellebbezési jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a megtámadott ítélet elferdítette az eljárás során benyújtott bizonyítékok tartalmát, elsősorban az integrálszámítási táblázatot, 79.664 legelővel rendelkező olyan termelő adatainak becslésével, akik támogatást kaptak, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek és a Görög Köztársaság által beszedett szankciók becsléseivel, ami jogsértéshez, valamint ellentmondásos és elégtelen indokoláshoz vezetett.

Harmadik fellebbezési jogalapja keretében a fellebbező azt állítja, hogy a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni a következő okok miatt: az 1290/2005 rendelet 31. cikke (1) és (2) bekezdése, az 1306/2013 rendelet 52. cikke (2) és (3) bekezdése, valamint a 907/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1)-(6) bekezdése rendelkezéseinek megsértése, a VI/5330797 és C(2015)3675 végleges/8-6-2015 bizottsági dokumentumok szerinti iránymutatások megsértése, az indokolás kötelezettség megsértése (EUMSZ 296. cikk), a bizonyítékokra vonatkozó szabályok megsértése (a bizonyítási teher megosztása oly módon, hogy a Görög Köztársaságnak alkalma legyen a provatio diabolicára), valamint a non venire contra factum proprium, a ne bis in idem, és az arányosság általános elvének megsértése. Ezenfelül, a megtámadott ítélet indokolása elégtelen és ellentmondásos.

____________