Az Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie (Románia) által 2019. november 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FQ, GP, HO, IN, JM elleni büntetőeljárás

(C-811/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

FQ, GP, HO, IN, JM

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (1) bekezdését, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének (1) bekezdését, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv¹ 58. cikkét, az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv² 4. cikkét, az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. június 26-i [egyezményt], hogy azzal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv, a Curtea Constituțională a României (alkotmánybíróság, Románia) dönt az ítélkező testület összetételének – az Înalta Curte de Casație și Justiție (legfelsőbb semmítő- és ítélőszék) bírái (román alkotmányban elő nem írt) szakosodásának elve tükrében – esetlegesen fennálló jogellenességével kapcsolatos eljárásjogi kifogásról, és ha valamely bírósági szervet arra kötelez, hogy a fellebbezési (devolutív) szakaszban lévő ügyeket újbóli elbírálás céljából utalja vissza első fokra?

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv jogellenesnek minősíti a legfelsőbb bíróság kollégiuma (többek között az előléptetés időpontjában a legfelsőbb bíróság büntetőtanácsába történő előléptetéshez szükséges szakosodási követelményt teljesítő bírókból álló) ítélkező testületének összetételét?

Úgy kell-e értelmezni az uniós jog elsőbbségének elvét, hogy az lehetővé teszi, hogy a nemzeti bíróság mellőzze az alkotmánybíróság olyan határozatának az alkalmazását, amely valamely bírósági szerv által tizenhat éven keresztül azonos módon értelmezett, a vesztegetési cselekmények megelőzéséről, felismeréséről és büntetéséről szóló törvényben szereplő, az alkotmánynál alacsonyabb szintű, az Înalta Curte de Casație și Justiție (legfőbb semmítő- és ítélőszék) szervezetére vonatkozó szabályt értelmez?

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összhangban az igazságszolgáltatáshoz való akadálytalan hozzáférés elve magában foglalja-e a bírók szakosodását és szakosodott testületeknek valamely legfelsőbb bíróságnál történő létrehozását?

____________

¹ HL 2015. L 141., 73. o.

² HL 2017. L 198., 29. o.