A Juzgado de lo Contencioso-Administrativo no 24 de Madrid (Spanyolország) által 2019. február 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Sindicato Único de Sanidad e Higiene de la Comunidad de Madrid és Sindicato de Sanidad de Madrid de la C. G. T. kontra Consejería de Sanidad de la Comunidad de Madrid
(C-103/19. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Juzgado de lo Contencioso-Administrativo no 24 de Madrid
Az alapeljárás felei
Felperesek: Sindicato Único de Sanidad e Higiene de la Comunidad de Madrid és Sindicato de Sanidad de Madrid de la C. G. T.
Alperes: Consejería de Sanidad de la Comunidad de Madrid
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) Összhangban van-e az 1999/70/EK irányelv1 mellékletét képező keretmegállapodással, konkrétan annak 5. szakaszával, céljaival, általános szempontjainak 6. és 8. pontjával, és a Bíróság (tizedik tanács) 2016. szeptember 14-i ítélete (EU:C:2016:679) által meghatározott követelményekkel a kereset tárgyát képező szabályozás, vagyis a 2017. május 8-i 406/2017. sz. egészségügyi miniszteri rendelet, amely a közegészségügyi ágazatban a határozott idejű kinevezések egymást követő megújítását követően – amely kinevezések olyan nemzeti jogi rendelkezéseken alapulnak, amelyek megengedték azok megújítását bizonyos időszakos, konjunkturális vagy rendkívüli szolgáltatások ellátása és biztosítása céljából, míg ezzel valójában állandó és tartós szükségleteket fedeztek – 9126 álláshely jellegének megváltoztatására vonatkozó rendelkezést ír elő: a kisegítő ideiglenes munkavállalókat időszakosan helyettesítő munkavállalókká minősíti át, az eljárás célja pedig, hogy az említett álláshelyeket felvegyék a Közalkalmazotti Állásbörzébe, és az ideiglenes munkavállalók munkaviszonya megszűnjön?
2) Helytálló-e a jelen bíróság által adott azon értelmezés, amely megállapítja, hogy a kerettörvény 9. cikke (3) bekezdésének a 2017. május 8-i 406/2017. sz. egészségügyi miniszteri rendelettel történő, leírt és megvalósított végrehajtási módja nincs összhangban [a keretmegállapodás] 5. szakaszával, céljaival, általános szempontjainak 6. és 8. pontjával és a Bíróság (tizedik tanács) 2016. szeptember 14-i ítélete (EU:C:2016:679) által meghatározott követelményekkel sem, mivel a határozott idejű szerződéseknek az állandó szükségletek fedezése céljából történő alkalmazásával való visszaélést követően, a strukturális hiányosságokat elismerve lehetővé teszi, hogy e visszaélés soha ne vonjon maga után szankciót, ami azzal jár együtt, hogy nem teljesülnek az irányelv célkitűzései, és továbbra is fennmarad az ideiglenes közalkalmazottak kedvezőtlen helyzete?
3) Helytálló-e a jelen bíróság által [a keretmegállapodás] 5. szakaszára, az általános szempontjainak 6. és 8. pontjára, és a Bíróság (tizedik tanács) 2016. szeptember 14-i ítélete, EU:C:2016:679, által meghatározott követelményekre vonatkozóan adott és e határozatban ismertetett értelmezés, amely annak megállapítására vezet, hogy a 2017. május 8-i 406/2017. sz. egészségügyi miniszteri rendelet nem tesz eleget a 1999/70 irányelv 2. cikke első bekezdésének, mivel a spanyol állam nem biztosítja az irányelv által kitűzött eredményeket, mert a határozott idejű szerződések alkalmazásával való – feltehető – visszaélés megvalósulása esetére nem nyújt e visszaélés kellő szankcionálására és az uniós jog megsértése következményeinek megszüntetésére irányuló, a munkavállalók védelmét biztosító hatékony és megfelelő garanciákat, a visszaélés nem von maga után szankciót és ezért lehetővé teszi, hogy az egészségügyi ágazatban ne alkalmazzák a közösségi irányelvet?
4) Mivel a nemzeti szabályozás a közszférában teljes mértékben tiltja az egymást követő határozott idejű munkaszerződéseknek határozatlan idejű munkaszerződésekké való átalakítását, illetve a visszaéléssel érintett munkavállalók határozott idejű alkalmazását, és mivel az említett nemzeti szabályozásban nincsen egyéb hatékony intézkedés az egymást követő határozott idejű szerződések visszaélésszerű alkalmazásának elkerülésére és adott esetben szankcionálására, helytálló-e a jelen bírósághoz hasonlóan úgy értelmezni, hogy a 2017. május 8-i 406/2017. sz. egészségügyi miniszteri rendelet (a kerettörvény 9. cikke (3) bekezdésének késedelmes alkalmazásával) és az azt követő kiválasztási eljárás nem tekinthetők az egymást követő határozott idejű munkaszerződések visszaélésszerű alkalmazásának elkerülését és, adott esetben, szankcionálását szolgáló hatékony intézkedéseknek, mivel a jelen bíróság értelmezése és kiemelése szerint, ezzel meghiúsítják a közösségi irányelv által meghatározott célok alkalmazását és teljesítését?
5) A 2017. május 8-i 406/2017. sz. egészségügyi miniszteri rendelet, mivel hatályát kizárólag azon kisegítő munkavállalókra korlátozza, akik más ideiglenes munkavállalókhoz képest hosszabb ideig kapcsolódnak a közigazgatási szervhez, a nemzeti szabály által megjelölt időn belül a közigazgatási szerv nem vizsgálja a [hosszabb kapcsolódást indokoló] okokat adott esetben annak értékeléséhez, hogy a személyi állományon belül létre kell-e hozni strukturális jellegű álláshelyet, amely által a munkavállalók bizonytalan helyzete valójában tartóssá válik, és e visszaélés nem von maga után szankciót, illetve a munkavállalók tekintetében nem alkalmaz sem hatékony, sem megfelelő védelmi intézkedést az említett visszaélés kellő szankcionálására és az uniós jog megsértése következményeinek megszüntetésére. Úgy kell-e értelmezni ez alapján, hogy a Bíróság (tizedik tanács) 2016. szeptember 14-i ítéletében (EU:C:2016:679) foglalt követelmények nem teljesülnek a fent leírt helyzet fennállásával, és ez ellentétes a közösségi szabályozással?
____________
1 Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 1999. L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.)