A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (első tanács)
2019. január 31.(*)
„Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Tőkefelhalmozást terhelő közvetett adók – 69/335/EGK irányelv – 4. és 7. cikk – Tőketársaság létrehozása – 1984. július 1‑jén hatályban lévő bélyegilleték – E bélyegilleték ezt követő megszüntetése, majd újbóli bevezetése”
A C‑373/18. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunal Administrativo e Fiscal de Penafiel (penafieli közigazgatási és adóügyi bíróság, Portugália) a Bírósághoz 2018. június 7‑én érkezett, 2018. május 30‑i határozatával terjesztett elő
a Prosa – Produtos e Serviços Agrícolas SA
és
az Autoridade Tributária e Aduaneira
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (első tanács),
tagjai: J.‑C. Bonichot tanácselnök (előadó), C. Toader, A. Rosas, L. Bay Larsen és M. Safjan bírák,
főtanácsnok: M. Szpunar,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzatának 99. cikke alapján, indokolt végzéssel határoz,
meghozta a következő
Végzést
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1985. június 10‑i 85/303/EGK tanácsi irányelvvel (HL 1985. L 156., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 122. o.) módosított, a tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, 1969. július 17‑i 69/335/EGK tanácsi irányelv (HL 1969. L 249., 25. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 11. o.) 7. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a Prosa – Produtos e Serviços Agrícolas SA (a továbbiakban: Prosa) és a Fazenda Pública (államkincstár, Portugália) között az e társaság létesítési okiratára alkalmazandó bélyegilleték megfizetése tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós jog
3 A 69/335 irányelv első preambulumbekezdése szerint az irányelv célja a tőke szabad mozgásának mint a belső piac létrehozásához nélkülözhetetlennek tekintett alapvető szabadságnak az előmozdítása. Ahogyan az említett irányelv hatodik, hetedik és nyolcadik preambulumbekezdésből kitűnik, ennek érdekében az irányelv a belső piacon belül csak egyszer alkalmazható, a tőkefelhalmozást terhelő adó bevezetésével, és ezen egyszer kivethető adóval azonos jellemzőkkel rendelkező valamennyi más közvetett adó eltörlésével össze kívánta hangolni az Európai Unióban a tőketársaságoknak juttatott vagyoni hozzájárulásokra kivetett adót.
4 E célból a 69/335 irányelv 1. cikke a következőképpen rendelkezett:
„A tagállamok a 2–9. cikk rendelkezéseinek megfelelően összehangolt mértékű illetéket vetnek ki a tőketársaságoknak juttatott tőkékre [helyesen: juttatott vagyoni hozzájárulásokra], amely a továbbiakban: »tőkeilleték«.”
5 A 85/303 irányelv néhány lényeges módosítást hajtott végre a 69/335 irányelven, különösen 4. cikkének (2) bekezdésén és 7. cikkén. A 85/303 irányelv második és harmadik preambulumbekezdése a következőket mondta ki:
„mivel a tőkeilleték kedvezőtlenül hat a vállalkozások fejlődésére, valamint csoportjaik átszerveződésére; mivel e hatások különösen ártalmasak a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor kiemelkedő szükség van arra, hogy a beruházások ösztönzése elsőbbséget élvezzen;
mivel e célok elérése szempontjából a legjobb megoldás az lenne, ha a tőkeilletéket megszüntetnék; mivel viszont azon bevételkiesések, amelyek egy ilyen intézkedés következtében előállnának, elfogadhatatlanok egyes tagállamok számára; mivel a tagállamoknak ezért lehetőséget kell kapniuk, hogy mentesítsék a tőkeilleték alól, vagy adó alá vessék a tőkeilleték hatálya alá tartozó ügyletek egészét vagy egy részét, ezt úgy kell értelmezni, hogy egységes adómértéket kell megállapítani egy és ugyanazon tagállamban [helyesen: vagy adó alá vessék a tőkeilleték hatálya alá tartozó ügyletek egészét vagy egy részét, egységes adómértéket alkalmazva egy tagállamon belül]”.
6 A 69/335 irányelv 85/303 irányelvből következő változata (a továbbiakban: 69/335 irányelv) 4. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja így rendelkezett:
„(1) A következő ügyletek tartoznak a tőkeilleték alá:
a) tőkeegyesítő társaság alapítása;
[…]
c) egy tőketársaság tőkéjének [helyesen: jegyzett tőkéjének] emelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással.”
7 A 69/335 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdése, valamint (2) bekezdése értelmében:
„(1) A 9. cikkben szereplők kivételével a tagállamok mentesítenek minden olyan ügyletet a tőkeilleték alól, amely 1984. július 1‑jén mentes volt az illeték alól, illetve amely 0,50%‑os vagy annál alacsonyabb mértékkel adózott.
A mentességre vonatkoznak azok a feltételek, amelyeket a mentesség megadását, illetve adott esetben a 0,50%‑os vagy annál alacsonyabb adó kivetését illetően az említett időpontban kellett alkalmazni.
[…]
(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett ügyeleteken kívül minden ügyletet mentesíthetnek a tőkeilleték alól, vagy azokra legfeljebb 1%‑os mértékű egységes kulcsú illetéket vethetnek ki.”
8 A 85/303 irányelv átültetésének határideje 1986. január 1‑je volt.
9 A 69/335 irányelvet a tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, 2008. február 12‑i 2008/7/EK tanácsi irányelv (HL 2008. L 46., 11. o.) hatályon kívül helyezte. E hatályon kívül helyezésre azonban az alapeljárás tényállásának megvalósulását követően került sor.
A portugál jog
10 A Código do Imposto de Selo (a bélyegilletékről szóló törvény) 1984. július 1‑jén hatályos változata 155. cikkének b) pontja értelmében a tőketársaságok alapítását az alaptőke 1%‑ának mértékéig bélyegilleték terhelte.
11 Az említett törvényt módosító, 1999. szeptember 11‑i 150/99. sz. törvény mentesítette a bélyegilleték alól az ilyen ügyletet.
12 A Tabela Geral do Imposto de Selonak (a bélyegilleték általános díjszabása) a 2002. január 1‑jén hatályba lépő, 2001. december 14‑i 322‑B/2001. sz. törvényerejű rendelettel módosított 26.1. bekezdése értelmében ezen ügyletet újra bélyegilleték terhelte.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
13 A 2004. október 29‑én kiállított közjegyzői okirattal részvénytársasági formában létrejött a Prosa, 50 000 euró összegű, teljes egészében készpénzben befizetett alaptőkével.
14 Ekkor a Prosának a jelen végzés 12. pontjában említett szabályozás alapján 200 euró összegű bélyegilletéket kellett megfizetnie.
15 A Prosa a Tribunal Administrativo e Fiscal de Penafiel (penafieli közigazgatási és adóügyi bíróság, Portugália) előtt megtámadta e bélyegilleték fizetésére felszólító aktust, lényegében arra hivatkozva, hogy az ellentétes volt a 69/335 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével.
16 A 2007. június 21‑i Optimus – Telecomunicações ítéletre (C‑366/05, EU:C:2007:366) támaszkodva a Prosa különösen azt állítja, hogy az e rendelkezésben előírt kötelezettség megakadályozza, hogy a Portugál Köztársaság valamely tőketársaság létesítési okiratát megadóztassa, mivel jóllehet 1984. július 1‑jén, vagyis a 69/335 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett időpontban a portugál szabályozás nem mentesítette a bélyegilleték alól az ilyen társaságot létrehozó ügyletet, a portugál szabályozás azóta mentesítette ezen ügyletet a bélyegilleték alól.
17 Az adó‑ és vámhivatal szerint ellenben a 69/335 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése a tagállamok számára csak azt a kötelezettséget írja elő, hogy mentesítsék a tőkeilleték alól azokat az ügyleteket, amelyek 1984. július 1‑jén mentesek voltak az illeték alól, illetve amelyek 0,5%‑os vagy annál alacsonyabb mértékkel adóztak. Márpedig nem ez a helyzet a tőketársaság létrehozására irányuló ügylet esetén, amelyet 1984. július 1‑jén bélyegilleték terhelt. Következésképpen úgy véli, hogy semmi nem tiltotta a Portugál Köztársaságnak az ilyen illeték újbóli bevezetését.
18 Az adó‑ és vámhivatal pontosítja, hogy a 2007. június 21‑i Optimus – Telecomunicações ítélethez (C‑366/05, EU:C:2007:366) vezető ügy tárgyát képező ügylet, vagyis egy tőkeemelés, 1984. július 1‑jén mentes volt a bélyegilleték alól, míg a tőketársaság létrehozása nem. Véleménye szerint ezen ítélkezési gyakorlat tehát nem alkalmazható a jelen ügy tényállására.
19 A Tribunal Administrativo e Fiscal de Penafiel (penafieli közigazgatási és adóügyi bíróság, Portugália), mivel úgy véli, hogy a 69/335 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének értelmezése szükséges az általa elbírálandó jogvita eldöntéséhez, úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„Ellentétes‑e a […] 69/335/EGK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével az olyan nemzeti szabályozás, mint a bélyegilleték általános díjszabásának a 2001. december 14‑i 322‑B/2001. sz. törvényerejű rendelet[tel] […] módosított 26.1. bekezdése, amely előírja, hogy bélyegilletéket kell kivetni azon tőketársaságok (különösen a részvénytársaságok) alapítására, amelyek alaptőkéjét teljes egészében készpénzben fizetik be?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
20 A Bíróság eljárási szabályzata 99. cikke értelmében, ha az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésre adandó válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, vagy ha az ilyen kérdésre adandó válasz nem enged teret semmilyen észszerű kétségnek, a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat.
21 A jelen ügyben alkalmazni kell ezt a rendelkezést.
22 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 69/335 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 7. cikkének (1) bekezdésével ellentétes‑e az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapeljárás tárgyát képezi, és amellyel valamely tagállam a tőketársaságok létrehozására irányuló – 1984. július 1‑jén bélyegilleték‑köteles, ezt követően azonban illetékmentes – ügyletek vonatkozásában az említett illetéket újból bevezeti.
23 A jelen ügyben – ahogy az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik – 1984. július 1‑jén a nemzeti jogszabály szerint az olyan tőketársaságok létrehozását, mint az alapügybeliek, 1%‑os mértékű bélyegilleték terhelte. Miután 1991‑ben lemondtak e tőkeilleték beszedéséről, azt 2002. január 1‑jétől 0,40%‑os mértékkel újból bevezették azon szabályozással, amelynek uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban a nemzeti bíróságban kétség merül fel.
24 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik – a 69/335 irányelv a tőkeilletéket korlátozni, sőt megszüntetni kívánja, és a tőkeilleték kivetéséről le nem mondó tagállamok kizárólag a tőkeilleték megszüntetése esetén náluk esetlegesen fellépő költségvetési nehézségek miatt tarthatták fenn az ilyen illetéket (lásd ebben az értelemben: 2014. június 12‑i Ascendi Beiras Litoral e Alta, Auto Estradas das Beiras Litoral e Alta ítélet, C‑377/13, EU:C:2014:1754, 49. pont).
25 A Bíróság már megállapította, hogy a 69/335 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében az 1984. július 1‑jei időpontra való hivatkozás azon tagállamok számára, amelyek ekkor 0,50%‑nál magasabb mértékű tőkeilletékkel terhelték a szóban forgó ügyleteket, nem minősülhet az ilyen illeték – az arról való lemondást követő – újbóli bevezetésére való felhatalmazásnak. Az uniós jogalkotó szándéka ugyanis a tőkeilleték megszüntetésére irányult, mivel fenntartásának lehetősége kizárólag a tagállamok bevételkieséstől való félelmével indokolt kivétel volt. Következésképpen, még ha a költségvetési bevételek kiesése igazolhatta is a tőkeilleték 1984. július 1‑jén túli, az említett irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő határok között történő fenntartását, nem igazolhatta ezen illeték újbóli bevezetését (2014. június 12‑i Ascendi Beiras Litoral e Alta, Auto Estradas das Beiras Litoral e Alta ítélet, C‑377/13, EU:C:2014:1754, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
26 A jelen ügyben a feltett kérdés íkülönbözik attól a kérdéstől, amelyre a Bíróság a 2014. június 12‑i Ascendi Beiras Litoral e Alta, Auto Estradas das Beiras Litoral e Alta ítéletben (C‑377/13, EU:C:2014:1754) válaszolt, hogy a szóban forgó tőkeilleték nem a tőketársaság tőkeemelésére, hanem az ilyen társaság létrehozására alkalmazandó, amely ügyletekre a 69/335 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének c), illetve a) pontja vonatkozik. Márpedig az ilyen különbség nem olyan jellegű, hogy arra vezesse a Bíróságot, hogy elvesse az említett ítéletben általa elfogadott értelmezést.
27 A tagállamok számára a 69/335 irányelv 7. cikkéből eredő kötelezettségek – különösen a jelen végzés 25. pontjában említett kötelezettség – ugyanis ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi ügyletre, és ennek következtében az ezen irányelv 4. cikke alá tartozó valamennyi ügyletre vonatkoznak (lásd: 2014. június 12‑i Ascendi Beiras Litoral e Alta, Auto Estradas das Beiras Litoral e Alta ítélet, C‑377/13, EU:C:2014:1754, 51. pont).
28 Következésképpen az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 69/335 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amellyel valamely tagállam az említett első rendelkezés hatálya alá tartozó, tőketársaság létrehozására irányuló – 1984. július 1‑jén bélyegilleték‑köteles, ezt követően azonban illetékmentes – ügyletek vonatkozásában az említett illetéket újból bevezeti.
A költségekről
29 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről.
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
Az 1985. június 10‑i 85/303/EGK tanácsi irányelvvel módosított, a tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, 1969. július 17‑i 69/335/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amellyel valamely tagállam az említett első rendelkezés hatálya alá tartozó, tőketársaság létrehozására irányuló – 1984. július 1‑jén bélyegilleték‑köteles, ezt követően azonban illetékmentes – ügyletek vonatkozásában az említett illetéket újból bevezeti.
Aláírások