A Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie (Lengyelország) által 2020. május 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – MN, DN, JN, ZN kontra X Bank S. A.
(C-198/20. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie
Az alapeljárás felei
Felperesek: MN, DN, JN, ZN
Alperesek: X Bank S. A.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv1 2. cikkének b) pontját, 3. cikkének (1) és (2) bekezdését, 4. cikkét, valamint a következő preambulumbekezdéseit:
– mivel a fogyasztónak egyenértékű védelemben kell részesülnie akár szóban, akár írásban kötötték meg a szerződést, függetlenül attól, hogy az utóbbi esetben a szerződési feltételeket egy vagy több irat tartalmazza;
– mivel a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének a rögzített általános ismérvek alapján történő megítélését, különösen a felhasználók közötti szolidaritást figyelembe vevő közszolgáltatási értékesítési és szolgáltatási tevékenységekben ki kell egészíteni a különféle érintett érdekeltségek átfogó kiértékelését biztosító eszközökkel; mivel ez a jóhiszeműség követelményét valósítja meg; mivel a jóhiszeműség megítélésében különös figyelmet fordítanak a szerződő felek alkupozíciójának erősségére, arra, hogy ösztönözték-e valamilyen módon a fogyasztót a feltétel elfogadására, és hogy az árut vagy szolgáltatást a fogyasztó külön megrendelésére bocsátották-e a fogyasztó rendelkezésére; mivel a jóhiszeműséggel kapcsolatosan támasztott elvárást az eladó vagy a szolgáltató kielégíti, ha a másik féllel szemben, akinek törvényes érdekeit szem előtt kell tartania, méltányosan és tisztességesen jár el;
– mivel a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni; mivel a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt; és mivel kétség esetén a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezést kell irányadónak elfogadni;
tekintettel a Bíróság 2015. szeptember 3-i Horațiu Ovidiu Costea kontra SC Volksbank România SA ítéletének (C-110/14, ECLI:EU:C:2015:538) 16. és 21. pontjára, valamint Pedro Cruz Villalón főtanácsnok 2015. április 23-i indítványának (ECLI EU:C:2015:271) 20. és 26–33. pontjára,
úgy kell-e értelmezni, hogy a 93/13 irányelv által biztosított fogyasztóvédelem minden fogyasztót megillet?
Vagy pedig, amint azt a Bíróság 2014. április 30-i Kásler Árpád, Káslerné Rábai Hajnalka kontra OTP jelzálogbank Zrt. ítéletének (C-26/13, ECLI, EU:C:2014:282) 74. pontja sugallja, a fogyasztóvédelem csak a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztókat illeti-e meg? Másképpen fogalmazva, a nemzeti bíróság bármely fogyasztó által kötött szerződésben foglalt feltételek tisztességtelen voltát megállapíthatja, vagy csak az olyan fogyasztó által kötött szerződés rendelkezéseinek tisztességtelen voltát állapíthatja meg, aki szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztónak tekinthető?
Abban az esetben, ha az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a fogyasztóvédelem a 93/13 irányelv alapján nem minden fogyasztót, hanem csak a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztót illeti meg: szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztónak tekinthető-e az a fogyasztó, aki a 150 000 PLN összegre szóló, 30 évre kötött, külföldi pénznemben indexált jelzáloghitel-szerződést annak megkötését megelőzően nem olvasta el? Megilletheti-e a 93/13 irányelv szerinti védelem az ilyen fogyasztót?
Abban az esetben, ha az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a fogyasztóvédelem a 93/13 irányelv alapján nem minden fogyasztót, hanem csak a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztót illeti meg: szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztónak tekinthető-e az a fogyasztó, aki ugyan elolvasta az 150 000 PLN összegre szóló, 30 évre kötött, külföldi pénznemben indexált jelzáloghitel-szerződés tervezetét, azonban azt teljes mértékben nem értette meg, és ennek ellenére e szerződés tartalmát a szerződéskötést megelőzően nem próbálta megérteni, így különösen nem fordult a másik szerződő félhez, vagyis a bankhoz, annak érdekében, hogy az fejtse ki számára a szerződés és egyes rendelkezéseinek tartalmát? Megilletheti-e a 93/13 irányelv szerinti védelem az ilyen fogyasztót?
____________
1 HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.