A Sąd Dyscyplinarny Izby Adwokackiej w Warszawie (Lengyelország) által 2020. január 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ministerstwo Sprawiedliwości kontra R. G.
(C-55/20. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Sąd Dyscyplinarny Izby Adwokackiej w Warszawie
Az alapeljárás felei
Felperes: Ministerstwo Sprawiedliwości
Alperes: R. G.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Alkalmazandók-e a jogi segítségnyújtási szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 (a továbbiakban: szolgáltatási irányelv) III. fejezetének rendelkezései, köztük ezen irányelv 10. cikkének (6) bekezdése, – az ügyvédek és az ügyvédek jegyzékébe bejegyzett külföldi jogászok fegyelmi eljárásai tekintetében, amelyek keretében az ügyvéddel szemben – felelősségének megállapítása esetén – elsősorban pénzbüntetés szabható ki, de ügyvédi tevékenységének gyakorlása is felfüggeszthető, vagy kizárható az ügyvédi kamarából, a külföldi jogásszal szemben pedig különösen pénzbüntetés szabható ki, a Lengyel Köztársaság területén jogi segítségnyújtásra vonatkozó jogosultsága felfüggeszthető, vagy megtiltható, hogy Lengyel Köztársaság területén jogi segítséget nyújtson? Igenlő válasz esetében, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) rendelkezéseit, köztük annak 47. cikkét, -alkalmazni kell-e a fentiekben említett, ügyvédi bíróságok előtt olyan ügyekben lefolytatott eljárásra, amelyekben e bíróságok határozataival szemben nincs helye jogorvoslatnak az állami bíróságok előtt, vagy amelyekben az ilyen határozatokkal szemben kizárólag a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) előtti felülvizsgálati kérelemhez hasonló rendkívüli jogorvoslatnak van helye, valamint olyan ügyekben, amelyeknek összes releváns vonatkozása kizárólag egyetlen tagállamot érint?
Abban az ügyben, amelyben – az első kérdésben említett eljárás keretében – az ügyvédek fegyelmi bíróságának határozatával vagy végzésével szembeni felülvizsgálati kérelem elbírálása, vagy ezen felülvizsgálati kérelem elfogadását elutasító végzés elleni fellebbezés tekintetében a hatályos nemzeti szabályozásnak megfelelően olyan szerv rendelkezik hatáskörrel, amely e bíróságnak a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) 2019. december 5-i ítéletben (ügyszám: III PO 7/18) kifejtett álláspontjával összhangban álló álláspontja szerint a Charta 47. cikkének értelmében nem tekinthető független és pártatlan bíróságnak, figyelmen kívül kell-e hagyni az e szerv hatáskörét megállapító nemzeti rendelkezéseket, az ügyvédek fegyelmi bírósága pedig köteles ezen felülvizsgálati kérelmet vagy fellebbezést áttenni azon igazságügyi hatósághoz, amely hatáskörrel rendelkezne, ha az említett rendelkezések nem zárták volna ki a hatáskörét?
Abban az ügyben, amelyben – az első kérdésben említett eljárás keretében – az ügyvédek fegyelmi bíróságának határozata vagy végzése ellen e bíróság álláspontja szerint sem a legfőbb ügyész, sem az állampolgári jogok biztosa nem terjeszthet elő felülvizsgálati kérelmet, ezen álláspont pedig:
a) ellentétes a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) hét bíróból álló tanácsban eljáró fegyelmi tanácsának a 2019. november 27-i határozatban (ügyszám: II DSI 67/18) kifejtett álláspontjával, azaz azon szerv álláspontjával, amely a hatályos nemzeti szabályozásnak megfelelően hatáskörrel rendelkezik a felülvizsgálati kérelem elfogadását elutasító végzés elleni fellebbezés elbírálása tekintetében, amely azonban az ügyvédek fegyelmi bíróságának a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) 2019. december 5-i ítéletében (ügyszám: III PO 7/18) kifejtett álláspontjával összhangban álló álláspontja szerint a Charta 47. cikkének értelmében nem tekinthető független és pártatlan bíróságnak,
b) tükrözi a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) büntetőtanácsa által korábban kifejtett álláspontot, azaz azon igazságügyi hatóság álláspontját, amely e fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkezne, ha az említett rendelkezések nem zárták volna ki hatáskörét,
az ügyvédek fegyelmi bírósága figyelmen kívül hagyhatja-e (vagy köteles-e figyelmen kívül hagyni) a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) fegyelmi tanácsa által kifejtett álláspontot?
Ha a harmadik kérdésben említett ügyben az igazságügyi miniszter fellebbezést nyújtott be az ügyvédek fegyelmi bíróságához, azonban:
a) azon tényezők egyike, amelyek a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) 2019. december 5-i ítéletben (ügyszám: III PO 7/18) kifejtett álláspontja, valamint az ügyvédek fegyelmi bíróságának álláspontja szerint alátámasztják a feltételezést, mely szerint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) fegyelmi tanácsa, azaz a harmadik kérdés a) pontjában említett szerv, a Charta 47. cikke értelmében nem minősül független és pártatlan bíróságnak, a végrehajtó hatalomnak – és annak részeként épp az igazságügyi miniszternek – az e szerv összetételére gyakorolt befolyása,
b) a legfőbb ügyész tisztét, aki a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) fegyelmi tanácsa, azaz a harmadik kérdés a) pontjában említett szerv által kifejtett álláspontnak megfelelően felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fellebbezési eljárásban hozott végzés ellen, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) büntetőtanácsa, azaz a harmadik kérdés b) pontjában említett igazságügyi hatóság, valamint az ügyvédek fegyelmi bíróságának álláspontja szerint ugyanakkor ilyen jogosultsággal nem rendelkezik, jogszabálynál fogva pont az igazságügyi miniszter tölti be,
az ügyvédek fegyelmi bíróságának mellőznie kell-e e fellebbezés vizsgálatát, amennyiben csak így biztosíthatja az eljárásnak a Charta 47. cikkével való összhangját, és különösen annak megakadályozását, hogy ezen eljárásba az e cikk értelmében független és pártatlan bíróságnak nem minősülő szerv avatkozzon be?
____________
1 HL 2006. L 376., 36. o.