Language of document :

A Juzgado de Primera Instancia nº 17 de Palma de Mallorca (Spanyolország) által 2019. március 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CY kontra Caixabank S. A.

(C-224/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia nº 17 de Palma de Mallorca

Az alapeljárás felei

Felperes: CY

Alperes: Caixabank S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)    A 93/13 irányelv1 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az olyan szerződési feltétel semmisségének tisztességtelen jelleg miatt történő megállapítása, amely a jelzálogfedezetű kölcsön alapításának, módosításának vagy megszüntetésének összes költségét a hitelfelvevőre hárítja, módosítható-e a visszafizetési kötelezettséget illetően a semmisség tisztességtelen jelleg miatt történő megállapítását követően?

2)    A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely értelmében azon szerződési feltétel semmisségének megállapítását követően, amely a jelzálogfedezetű kölcsön alapításának, módosításának vagy megszüntetésének teljes költségét a hitelfelvevőre telepíti, a közjegyzői és az adminisztratív szolgáltatások költségeit egyenlő arányban kell megosztani a hitelező és a hitelfelvevő között, a tisztességtelen feltétel semmisségének megállapításával összefüggő bírósági mérséklésnek minősülhet-e, és ennélfogva ellentétes-e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve?

3)    A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely értelmében azon szerződési feltétel semmisségének megállapítását követően, amely a jelzálogfedezetű kölcsön alapításának, módosításának vagy megszüntetésének teljes költségét a hitelfelvevőhöz telepíti, az ingatlan értékbecslés költségeinek és a kölcsönszerződés megkötésével összefüggő jelzálogjog alapítását terhelő illeték megfizetését is a hitelfelvevőre terhelik, sérti-e azon elvet, amely szerint a semmisnek nyilvánított tisztességtelen feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ellentétes-e a 93/13 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével az, hogy az arra vonatkozó bizonyítási teher a hitelfelvevőre hárul, hogy nem tették lehetővé számára a saját ingatlan-értékbecslésének benyújtását?

4)    A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel ellentétes-e [a szóban forgó irányelvvel] az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely értelmében azon szerződési feltétel semmisségének megállapítását követően, amely a jelzálogfedezetű kölcsön alapításának, módosításának vagy megszüntetésének teljes költségét a hitelfelvevőre hárítja, e szerződési feltétel továbbra is joghatással bírhat a hitelfelvevőre nézve, ha módosításokat végez vagy a jelzálogjogot törölteti, abban az értelemben, hogy továbbra is fizetnie kell az ilyen módosításból vagy jelzálogjog-törlésekből származó költségeket, és ezeknek a hitelfelvevőre hárítása sérti-e azon elvet, amely szerint a semmisnek nyilvánított tisztességtelen feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve?

5)    A 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével együttesen értelmezett 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely részben kizárja azon szerződési feltétel tisztességtelen jelleg miatti semmisségének megállapításából eredő visszafizetési kötelezettséget, amely a jelzálogfedezetű kölcsönszerződés alapításának, módosításának vagy megszüntetésének teljes költségét a hitelfelvevőre hárítja, ellentétes-e a vállalkozóval szembeni visszatartó hatással, amelyet a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése rögzít?

6)    Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában meghatározott, a semmisnek nyilvánított szerződési feltételek módosításának tilalmára és az irányelv 6. cikke szerinti azon elvre tekintettel, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, jogsértőnek minősülhet-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely a hitelfelvevő érdekére tekintettel mérsékli a visszafizetési kötelezettséget azon szerződési feltétel semmisségének megállapítását követően, amely az alapítás, módosítás vagy megszüntetés teljes költségét a hitelfelvevőre hárítja?

7)    A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésére tekintettel az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely értelmében a szerződéskötési díjnak nevezett szerződési feltétel automatikusan megfelel az átláthatósági tesztnek, az irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt, bizonyítási teher megfordulásának elve megsértésének minősül-e, mivel az eladónak vagy szolgáltatónak nem kell bizonyítania, hogy előzetesen tájékoztatást nyújtott és a feltételt egyedileg megtárgyalták?

8)    Ellentétes-e a 93/13 irányelv 3. cikkével és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával, ha a nemzeti ítélkezési gyakorlat úgy tekintheti, hogy a fogyasztónak magától tudnia kell, hogy a pénzintézetek szokásos gyakorlatát képezi a szerződéskötési díj szedése; és ennélfogva a hitelezőnek nem kell bizonyítékokat nyújtania annak igazolására, hogy a szerződési feltételt egyedileg megtárgyalták, vagy ellenkezőleg, a hitelezőnek mindenképpen igazolnia kell, hogy a szerződési feltételt egyedileg megtárgyalták?

9)    A 93/13 irányelv 3. és 4. cikkére, valamint az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára tekintettel ellentétes lehet-e az említett irányelvvel az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint a szerződéskötési díjnak nevezett szerződési feltétel – tisztességtelen jellegét illetően – a 4. cikk (2) bekezdése értelmében nem vizsgálható, mivel az a szerződés elsődleges tárgyának meghatározására hivatkozik, vagy ezzel szemben úgy kell értelmezni, hogy az ilyen szerződéskötési díj nem a szerződési ár részének, hanem járulékos díjnak minősül, és ennélfogva, lehetővé kell tenni a nemzeti bíróság számára az átláthatósági és/vagy tartalmi vizsgálatot annak meghatározásához, hogy a szerződési feltétel a nemzeti jog szerint tisztességtelen jellegű-e?

10)    A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére tekintettel – amelyet az LCGC2 nem ültetett át a spanyol jogrendszerbe – ellentétes-e a 93/13 irányelv 8. cikkével az, hogy a spanyol bíróság ugyanezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére hivatkozzon, és azt alkalmazza, ha e rendelkezést a jogalkotó akaratának megfelelően nem ültették át a spanyol jogrendszerbe, amelynek célja az volt, hogy teljes védelmet biztosítson az összes olyan szerződési feltétel tekintetében, amelyet az eladó vagy szolgáltató a fogyasztóval kötött szerződésbe foglalhat, ideértve a szerződés elsődleges tárgyát érintő feltételeket, akkor is, ha világosan és érthetően vannak megfogalmazva, akkor is, ha megállapítható, hogy a szerződéskötési díjnak nevezett szerződési feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát képezi?

11)    A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésére tekintettel a szerződéskötési díjnak nevezett szerződési feltétel – ha azt egyedileg nem tárgyalták meg, és a pénzintézet nem igazolja, hogy az ténylegesen nyújtott szolgáltatásoknak és felmerülő költségeknek felel meg – a szerződés feleinek jogai és kötelezettségei között jelentős egyensúlyhiányt eredményez-e, és a nemzeti bíróságnak meg kell-e állapítania e szerződési feltétel semmisségét?

12)    A 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével együttesen értelmezett 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az eladó vagy szolgáltató költségek viselésére való kötelezésének – amely egy fogyasztó által indított, a vele kötött szerződésben foglalt tisztességtelen feltételek semmisségének megállapítása iránti kereseten alapuló eljárásból ered, amelynek során a bíróságok tisztességtelen jelleg miatt megállapítják e semmisséget –, következnie kell-e azon elvből, miszerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, valamint az eladót vagy szolgáltatót érintő visszatartó hatás elvéből, ha a semmisség megállapítása iránti ilyen kereseteket a nemzeti bíróság bírálja el, függetlenül az ítéletben visszatéríteni rendelt konkrét összegektől, figyelemmel továbbá arra, hogy az elsődleges kérelem a szerződési feltétel semmisségének megállapítására irányul, és az összegek visszafizetésére vonatkozó kérelem csak az előzőhöz szorosan kötődő kiegészítő kérelem?

13)    Azon elvre tekintettel, miszerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és a 93/13 irányelvben foglalt (6. cikk (1) bekezdése és 7. cikk (1) bekezdése) visszatartó hatás elvére figyelemmel az eladó vagy szolgáltató által a fogyasztóval kötött szerződésbe foglalt feltétel tisztességtelen jelleg miatti semmisségének megállapításából származó visszafizetési kötelezettség időbeli hatálya korlátozható-e az összeg visszatérítése iránti keresetre irányadó elévülési időre vonatkozó kifogás alkalmazásával, annak ellenére, hogy a nemzeti jogszabályok alapján a semmisség megállapítása iránti keresetre – amely útján a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét állapítják meg – nem vonatkozik elévülési idő?

____________

1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

2 Az általános szerződési feltételekről szóló, 1998. április 13-i 7/1998. sz. törvény.