GERARD HOGAN
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2018. december 13.(1)
C‑299/17. sz. ügy
VG Media Gesellschaft zur Verwertung der Urheber‑ und Leistungsschutzrechte von Medienunternehmen mbH
kontra
Google LLC, a Google Inc jogutódja
(a Landgericht Berlin [berlini regionális bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Jogszabályok közelítése – 98/34/EK irányelv – A műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás – Tagállami kötelezettség minden műszaki szabálynak az Európai Bizottsággal való közlésére – A Bizottsággal nem közölt, műszaki szabálynak minősülő szabályok alkalmazhatatlansága – Olyan, nem kifejezetten az említett pontban meghatározott szolgáltatásokra irányuló nemzeti szabály, amely megtiltja a keresőmotor‑szolgáltatást üzletszerűen nyújtók és tartalomfeldolgozási szolgáltatást üzletszerűen nyújtók számára, hogy sajtótermékeket nyilvánosan elérhetővé tegyenek – Műszaki szabály – Nem kifejezetten az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra irányuló szabály”
1. Ha valamely tagállam olyan új rendelkezéseket vezet be a szerzői jogába, amelyek előírják, hogy valamely interneteskeresőmotor‑szolgáltató a megfelelő engedély hiányában nem tüntethet fel szövegrészleteket(2) a sajtótermékek kiadói által biztosított bizonyos szövegekből, képekből és mozgóképtartalmakból, ezt a szabályt közölni kell‑e az Európai Bizottsággal az áruk szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20‑i 2006/96/EK tanácsi irányelvvel(3) módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról [helyesen: A műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás megállapításáról] szóló, 1998. június 22‑i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 98/34 irányelv)(4) 8. cikke (1) bekezdésének követelményeivel összhangban?
2. Lényegében ezt a kérdést teszi fel ez az előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Nem vitatott, hogy a szóban forgó német jogszabályt nem közölték a Bizottsággal. Az is egyértelmű, hogy ha a 98/34 irányelv rendelkezései alapján kötelező volt közölni a rendelkezést a Bizottsággal, akkor a nemzeti bíróság a szóban forgó nemzeti jogot magánszemély felek közötti eljárásokban sem alkalmazhatja addig, amíg ez a közlés meg nem történt.(5) Ezért az alapvető kérdés az, hogy a 98/34 irányelv rendelkezései alkalmazandók‑e a német szerzői jog ezen új rendelkezéseire.
3. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság, Németország) előtt többek között a sajtótermékek kiadói nevében szerzői és szomszédos jogok érvényesítésére a német jog alapján felhatalmazott közös jogkezelő társaság, a VG Media Gesellschaft zur Verwertung der Urheber‑ und Leistungsschutzrechte von Medienunternehmen mbH (a továbbiakban: VG Media), valamint a www.google.de és a www.google.com doménnevek alatti Google keresőmotort, valamint a Németországban news.google.de vagy news.google.com doménnéven külön elérhető Google News szolgáltatást üzemeltető Google LLC (a továbbiakban: Google) közötti eljárásban terjesztették elő.
4. A VG Media tagjai nevében kártérítési keresetet indított a Google‑lal szemben amiatt, hogy ez utóbbi 2013. augusztus 1‑jétől saját szolgáltatásaihoz a VG Media tagjai által előállított sajtó‑ és médiatartalmakból szövegrészleteket, képeket és mozgóképeket használt fel anélkül, hogy ezért díjat fizetett volna.
5. 2013. augusztus 1‑jén a Németországi Szövetségi Köztársaság az Urheberrechtsgesetz (szerzői jogi törvény, a továbbiakban UrhG) 87f–87h. §‑a alapján a sajtótermékek kiadói részére szomszédos jogi védelmet vezetett be. Mivel a szóban forgó jogszabálytervezetet nem közölték a Bizottsággal a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően, és amint azt már megállapítottam, a fenti rendelkezés megsértésének szankciója a nemzeti jogszabályi rendelkezés alkalmazhatatlansága, amelynek eredményeképpen magánszemélyekkel szemben nem érvényesíthető abban az esetben, ha a közlés nem történt meg, a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság) két kérdést terjesztett a Bíróság elé annak eldöntése végett, hogy az UrhG szóban forgó rendelkezései a 98/34 irányelv 1. cikkének 5. pontja szerinti „szolgáltatásokra vonatkozó szabálynak”, és így az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások(6) megkezdésére és folytatására vonatkozó általános jellegű követelménynek minősül‑e, nem pedig „olyan szabályoknak, amelyek nem kifejezetten [ilyen] szolgáltatásokra vonatkoznak”(7).
6. A kérdést előterjesztő bíróság emellett az említett irányelv 1. cikkének 11. pontja szerinti „műszaki szabály” kifejezés értelmezését is kérte. E kérdések megvizsgálása előtt először is az alkalmazandó jogot kell meghatározni.
I. Jogi háttér
A. Az európai uniós jog
7. A 98/34 irányelv 1. cikkének 2., 5. és 11. pontja a következőket írja elő:
„Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
[…]
2. »szolgáltatás«: az információs társadalom bármely szolgáltatása, azaz bármely, általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatás.
[…]
5. »szolgáltatásokra vonatkozó szabály«: a 2. pont értelmében vett szolgáltatási tevékenységek megkezdésére és végzésére vonatkozó általános jellegű követelmény, különösen a szolgáltatóra, a szolgáltatásokra és a szolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó rendelkezések, ide nem értve az olyan szabályokat, amelyek nem kifejezetten az említett pontban meghatározott szolgáltatásokra vonatkoznak.
[…]
E meghatározás alkalmazásában:
– valamely szabályt kifejezetten az információs társadalom szolgáltatásaira irányulónak kell tekinteni, ha figyelembe véve az indokolását és a rendelkező részét, annak összes vagy néhány egyedi intézkedésének kifejezett célja és tárgya az ilyen szolgáltatások kifejezett és célzott módon történő szabályozása,
– valamely szabályt nem lehet kifejezetten az információs társadalom szolgáltatásaira irányulónak tekinteni, ha az az ilyen szolgáltatásokat csak hallgatólagos vagy esetleges módon érinti;
[…]
11. »műszaki szabály«: műszaki leírások és más követelmények vagy szolgáltatásra vonatkozó szabályok, beleértve a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseket is, amelyek betartása az értékesítés, a szolgáltatásnyújtás, valamely szolgáltató létrehozása, vagy a valamely tagállamban vagy annak nagyobb részén történő használat esetén de jure vagy de facto kötelező, valamint a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, kivéve a 10. cikkben foglaltakat, amelyek megtiltják valamely termék gyártását, behozatalát, értékesítését vagy használatát, vagy valamely szolgáltatás nyújtását vagy használatát, illetve valamely szolgáltató létrehozását.”
8. A 98/34 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik:
„A 10. cikkre is figyelemmel a tagállamok azonnal közölnek a Bizottsággal minden műszakiszabály‑tervezetet, kivéve ha az csak egy nemzetközi vagy európai szabvány teljes szövegét ülteti át, ebben az esetben a megfelelő szabványra történő hivatkozás is elegendő; a Bizottságot egy közleményben a szabály elfogadása szükségességének indokairól is tájékoztatni kell, amennyiben ezek nem derülnek ki már a tervezetből is.”
B. A nemzeti jog
9. Az UrhG 87f. §‑a, amely a „Lapkiadók” címet viseli, a következőképpen rendelkezik:
„(1) A sajtótermék előállítójának (lapkiadó) kizárólagos joga van arra, hogy a sajtótermék egészét vagy annak részeit üzleti célból nyilvánosan hozzáférhetővé tegye, kivéve ha egyes szavakról vagy kisebb szövegrészletekről van szó. Ha a sajtóterméket valamely vállalkozás állította elő, akkor a vállalkozás tulajdonosát kell előállítónak tekinteni.
(2) Sajtótermék az újságírói munka egyetlen cím alatt, bármely médium útján időszakosan közzétett gyűjtemény keretében történő szerkesztői és műszaki elkészítése, amely az összes körülményt értékelve a kiadóra többnyire jellemzőnek tekinthető, és amely túlnyomórészt nem önreklámozási célokat szolgál. Az újságírói munka konkrétabban olyan cikkeket vagy illusztrációkat jelent, amelyek tájékoztatási, véleményformálási vagy szórakoztatási célt szolgálnak.”
10. Az UrhG 87g. §‑a, amely „A jogok átruházhatósága, időtartama és korlátai” címet viseli, a következőket írja elő:
„(1) A 87f. § (1) bekezdésének első mondatában szereplő lapkiadói jog átruházható. A 31. és 33. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(2) A jog a sajtótermék közzététele után egy évvel megszűnik.
(3) A lapkiadói jog nem gyakorolható azon szerző vagy valamely szomszédos jog azon jogosultjának kárára, akinek a műve vagy a jelen törvény védelme alatt álló teljesítménye a sajtótermékben szerepel.
(4) A sajtótermék egészének vagy részeinek nyilvános hozzáférhetővé tétele akkor megengedett, ha azt nem üzletszerű keresőmotor‑szolgáltató vagy megfelelő tartalomfeldolgozással foglalkozó üzletszerű szolgáltató végzi. Egyebekben az 1. rész 6. fejezetének rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.”
11. Az UrhG 87h. §‑a, amely „A szerző részvételi joga” címet viseli, a következőt írja elő:
„A szerzőt méltányos díjazás illeti meg.”
II. Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
12. A VG Media „televíziós, rádiós, kiadói jogérvényesítési szerződést” köt a jogosultakkal, amelyben a jogosultak átengedik számára az őket az UrhG 87f. §‑ának (2) bekezdése alapján az általuk előállított sajtótermékeken megillető jogaik és igényeik(8) kizárólagos érvényesítését.
13. Amint azt fent bemutattam, a Google a www.google.de és a www.google.com doménnevek alatt üzemelteti az internetes oldalak keresésére szolgáló ismert keresőmotort (Google‑keresés). A keresőszó megadását és a keresőfunkció elindítását követően egy előnézeti kép mellett megjelenik többek között egy rövid szöveg vagy szövegrészlet, amely a felhasználó számára lehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott információs igénye szempontjából van‑e relevanciája a megjelenített internetes oldalnak. A megjelenített internetes oldalon szereplő szavak egy csoportjáról van szó, amelyet a keresőszóval összefüggésben álló néhány szóból képeznek. A keresőmotor ezenkívül egy menüt is tartalmaz, amelynek segítségével a felhasználók további specializált keresőszolgáltatásokat hívhatnak elő, mint a Google‑képkereső, a Google‑videókereső és Google‑hírkereső (a menüben „News”). A Google emellett üzemelteti Németországban a news.google.de vagy news.google.com doménnéven külön elérhető Google News szolgáltatást, amelyben az alperes hírforrások egy meghatározott köréből származó híreket jelenít meg magazinos formában. Ilyen esetekben a szóban forgó szövegrészlet a weboldalról származó rövid összefoglalóból áll, gyakran a bevezető mondatok felhasználásával. A Google az AdWords és az AdSense szolgáltatásokon keresztül díj ellenében harmadik személyek hirdetéseit helyezi el saját és harmadik személyek internetes oldalain.
14. A kérdést előterjesztő bíróság előtti keresetében a VG Media kifogásolja, hogy a Google saját szolgáltatásaihoz felhasználja a VG Media tagjai által előállított tartalomból származó szövegrészleteket és képeket, anélkül hogy ez után díjat fizetne. A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy mivel a VG Media keresete legalább részben megalapozott, az előtte folyamatban lévő eljárás kimenetele attól függ, hogy az UrhG 87f–87g. §‑a mennyiben alkalmazandó, tekintettel arra, hogy azt nem közölték a Bizottsággal a 98/34 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban.
15. Az említett bíróság különösen úgy véli, hogy az eljárás kimenetele attól függ, hogy az UrhG 87g. §‑ának (4) bekezdése (az UrhG 87f. §‑ának (1) bekezdésével összhangban értelmezve) a 98/34 irányelv 1. cikkének 5. pontja szerint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások folytatására vonatkozó általános jellegű követelménynek minősül‑e, nem pedig olyan szabályoknak, amelyek nem kifejezetten ilyen szolgáltatásokra vonatkoznak.
16. E körülmények között a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) A [98/34 irányelv] 1. cikkének 2. és 5. pontja alapján a nem kifejezetten az [ott] említett pontban meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó szabálynak minősül‑e az olyan nemzeti szabályozás, amely a sajtótermékek egészének vagy részeinek (kivéve egyes szavakat és kisebb szövegrészleteket) nyilvános hozzáférhetővé tételét kizárólag a keresőmotor‑szolgáltatást üzletszerűen nyújtók és tartalomfeldolgozási szolgáltatást üzletszerűen nyújtók számára tiltja meg, más, akár üzletszerű felhasználók számára azonban nem?
az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén pedig:
2) A [98/34 irányelv] 1. cikkének 11. pontja szerinti műszaki szabálynak, azaz szolgáltatásnyújtásra vonatkozó kötelező szabálynak minősül‑e az olyan nemzeti szabályozás, amely a sajtótermékek egészének vagy részeinek (kivéve egyes szavakat és kisebb szövegrészleteket) nyilvános hozzáférhetővé tételét kizárólag a keresőmotor‑szolgáltatást üzletszerűen nyújtók és tartalomfeldolgozási szolgáltatást üzletszerűen nyújtók számára tiltja meg, más, akár üzletszerű felhasználók számára azonban nem?”
III. Elemzés
17. A kérdést előterjesztő bíróság által együtt feltett két kérdést könnyedén meg lehet egy kérdésként is válaszolni, és a jelen indítványban e megoldás követését javaslom.
A. Az UrhG módosított rendelkezései a 98/34 irányelv értelmében vett „műszaki szabályoknak” minősülhetnek‑e?
18. Először is azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy az olyan rendelkezések, mint az UrhG módosított rendelkezései a 98/34 irányelv értelmében vett „műszaki szabályoknak” minősülhetnek‑e?
19. Egyértelmű, hogy a „műszaki szabály” fogalma négyféle intézkedési kategóriát foglal magában, nevezetesen: i. a 98/34 irányelv 1. cikkének 3. pontja értelmében vett „műszaki leírást”; ii. az ezen irányelv 1. cikkének 4. pontjában meghatározott „más követelményeket”; iii. az említett irányelv 1. cikkének 5. pontjában meghatározott „szolgáltatásra vonatkozó szabályt”; valamint iv. az ugyanezen irányelv 1. cikkének 11. pontja szerint a „tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései[t], […] amelyek megtiltják valamely termék gyártását, behozatalát, értékesítés[é]t vagy használatát, vagy valamely szolgáltatás nyújtását vagy használatát, illetve valamely szolgáltató létrehozását”.(9)
20. Először is megállapíthatjuk, hogy állandó ítélkezési gyakorlat szerint természetesen azok a nemzeti rendelkezések, amelyek a vállalkozások alapítására vagy a vállalatok által történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó feltételek előírására korlátozódnak, így például az olyan rendelkezések, amelyek valamely szakmai tevékenység gyakorlását előzetes engedélytől teszik függővé, nem minősülnek a 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontja értelmében vett műszaki szabályoknak.(10)
21. Másodszor, egyértelmű, hogy azok az intézkedések, amelyek lényegében csupán megismétlik vagy felváltják azokat a fennálló műszaki szabályokat, amelyeket már közöltek a Bizottsággal, szintén nem tartoznak e fogalommeghatározás hatálya alá..(11)
22. Azonban meg kell jegyezni, hogy ami ezen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet illeti, e rendelkezések releváns részei azok, amelyek az UrhG 87g §‑ának (4) bekezdésében szerepelnek, mivel ezen intézkedések végső hatása, hogy a nyilvánosság a szerzői jogok(12) megsértése nélkül hozzáférhet a sajtótermékekhez, kivéve ha ezt üzletszerű keresőmotor‑szolgáltató vagy e termékek tartalomfeldolgozásával foglalkozó üzletszerű szolgáltató végzi.(13) Ez az új jogszabály kritikus rendelkezése, mivel ez a rendelkezés gyakorlatilag csorbítja vagy korlátozza az internetes keresőmotorokat üzemeltető vállalkozások (például a Google) e szolgáltatásainak nyújtását, amikor előírja, hogy az ilyen szolgáltatás a szerzői jog megsértésének minősül, és a szolgáltatóval szemben intézkedést vagy pénzbeli követelést helyez kilátásba.(14) Amint a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság) előzetes döntéshozatal iránti kérelmében megjegyezte, e módosítás hatása a következő:
„[…] a sajtótermék egészének vagy részeinek nyilvános hozzáférhetővé tétele csak akkor tilos, ha azt üzletszerű keresőmotor‑szolgáltató vagy megfelelő tartalomfeldolgozással foglalkozó üzletszerű szolgáltató végzi, megengedett marad azonban, ha azt más felhasználó – ideértve más üzletszerű felhasználókat – végzi. A törvény az üzletszerű keresőmotor‑szolgáltatókkal és a megfelelő tartalomfeldolgozással foglalkozó üzletszerű szolgáltatókkal szemben biztosítja a szomszédos jogi jogosult számára a felhasználás megtiltásának jogát, míg más, akár üzletszerű felhasználók általi nyilvános hozzáférhetővé tétel esetén az említett jog nem áll fenn.”
23. A 87f. § (1) bekezdésének ezzel kapcsolatos rendelkezéseitől eltekintve, számomra úgy tűnik, hogy az UrhG új 87f–87h. §‑ának többi rendelkezése nagyrészt mellékes vagy járulékos ehhez a fő rendelkezéshez képest, és az irányelvnek való megfelelést illetően nem jelent különösebb problémát.
24. Úgy vélem, hogy az UrhG 87f. §‑ának (1) bekezdése és 87g. §‑ának (4) bekezdése nem tekinthető úgy, mintha egyenértékű lenne valamely gazdasági tevékenység végzésére vonatkozó feltétellel, például valamely előzetes engedélyezési követelménnyel. Amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutatott, ez a módosítás a gyakorlatban azzal jár, hogy a szolgáltatásnyújtás a lapkiadó kérése szerint eltiltó végzést vagy pénzbeli követelést von maga után. Természetesen igaz, hogy a keresőmotor‑szolgáltató élhet a szerzői jogi kivétellel, de csak abban az esetben, ha a közzététel csupán néhány szóra vagy nagyon rövid szövegrészletre korlátozódik.
25. Meg kell jegyezni, hogy a Bíróság a 2015. június 11‑i Berlington Hungary és társai ítéletében(15) megállapította, hogy a bizonyos szerencsejátékok szervezését a kaszinókra korlátozó magyar jogszabály csak annyiban minősül a 98/48 irányelv 1. cikkének 11. pontja értelmében vett „műszaki szabálynak”, amennyiben jelentősen befolyásolhatja a termékek jellegét vagy a termékek értékesítését. A Bíróság továbbá megállapította, hogy a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetésének tilalma „jelentős módon befolyásolhatja ezen automaták értékesítését, amelyek olyan termékeknek minősülnek, amelyek az EUMSZ 34. cikk hatálya alá tartozhatnak”.(16)
26. Ha ezt az érvelést analógia útján a jelen ügyre alkalmazzuk, hasonlóképpen azt mondhatjuk, hogy az UrhG 87f. §‑ának (1) bekezdése és 87g. §‑ának (4) bekezdése jelentős módon befolyásolhatja ezen internetes szolgáltatások jellegét és értékesítését, amikor a keresőmotor‑szolgáltatókkal szemben eltiltó végzést vagy kártérítési keresetet helyez kilátásba abban az esetben, ha az internetes kereső lehetővé teszi, hogy az olvasó a szóban forgó sajtótermékből néhány szónál vagy egy nagyon rövid szövegrészletnél többhöz férjen hozzá. Meglepő, hogy a nyilvánosság más tagjai esetében, ha e sajtótermékhez hozzáférnek vagy azt felhasználják, nem áll fenn hasonló tilalom vagy a jogi felelősségrevonás lehetősége (így az olyan gazdasági szereplők esetén sem, akik nem tartoznak az UrhG 87g. §‑ának (4) bekezdésében szereplő kivétel alá). Egy ilyen új jogszabályi rendelkezés egyértelműen érintheti a sajtótermékekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását, és így potenciálisan kiváltja az EUMSZ 56. cikk alkalmazását.
27. Ilyen körülmények között úgy vélem, hogy az UrhG 87f. §‑ának (1) bekezdése és 87g. §‑ának (4) bekezdése a 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontja értelmében vett műszaki szabálynak minősül.
28. Igaz, hogy, amint a 2018. október 24‑i tárgyaláson több fél képviselője is megjegyezte, az UrhG 87f.–87h. §‑a által biztosított szomszédos jog az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a szellemi tulajdonjog védelméhez való alapvető jog hatálya alá tartozik. A Bíróság elé terjesztett ügyiratokból úgy tűnik, hogy az UrhG és az uniós jog is, különösen a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29‑i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,(17) a jogorvoslati lehetőségek széles körét biztosítja a jogosultaknak a szellemi tulajdonjogok érvényesítése érdekében, például eltiltó határozatot vagy a kártérítési keresetet, és így egyebek mellett a szellemi tulajdonjogok magas szintű védelmének biztosítására törekszik.
29. Ugyanakkor a Bíróság ítélkezési gyakorlatából egyértelmű, hogy a szellemi tulajdonjogok nem abszolút jogok. A Bíróság hangsúlyozta, hogy az ilyen kizárólagos jogok, és különösen az azok védelmének biztosítására hivatott olyan jogorvoslati lehetőségek, mint az eltiltó határozatok, sérthetik mások alapvető jogait, így például a Charta 16. cikke által védett vállalkozás szabadságát, valamint a Charta 11. cikke által védett tájékozódás szabadságát. Amikor több, az uniós jog által védett alapvető jog ütközik egymással, biztosítani kell az e jogok közötti igazságos egyensúlyt.(18) Mindenesetre a fentiek nem jelentik azt, hogy a szellemi tulajdonjogokat biztosító jogszabály nem minősülhet a 98/34 irányelv értelmében vett műszaki szabálynak.
30. Ezután azonban meg kell vizsgálni, hogy a 98/34 irányelv 1. cikkének 2. és 5. pontjában szereplő követelmények is teljesülnek‑e.
B. Az UrhG 87f. §‑ának (1) bekezdése és 87g. §‑ának (4) bekezdése teljesíti a 98/34 irányelv 1. cikkének 2. pontjában szereplő követelményeket?
31. Természetesen igaz, hogy a 98/34 irányelv 1. cikkének 2. pontja kimondja, hogy a „műszaki szabály” az úgynevezett információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat, azaz térítés ellenében,(19) távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatásokat szabályozó jogszabályokra alkalmazandó. Ugyanakkor ez a követelmény már eleve teljesült a kérdést előterjesztő bíróság előtt, mivel az egyebek mellett internetes keresőmotorok révén nyújtott sajtószolgáltatások nyújtására vonatkozik.(20) A kérdést előterjesztő bíróság mindenesetre az előzetes döntéshozatalra utaló 2017. május 8‑i határozatában egyértelművé tette, hogy ez a feltétel teljesül.
C. Az UrhG 87f. §‑ának (1) bekezdése és 87g. §‑ának (4) bekezdése kifejezetten az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra irányul?
32. A 98/34 irányelv további követelménye, hogy a szóban forgó szabálynak „kifejezetten” az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra kell irányulnia.(21) Amint a 98/34 irányelv 1. cikkének 5. pontja egyértelművé teszi, valamely nemzeti intézkedést ebben az értelemben akkor kell kifejezetten ilyen szolgáltatásokra irányulónak kell tekinteni, ha legalább néhány egyedi intézkedésének „kifejezett célja és tárgya az ilyen szolgáltatások kifejezett és célzott módon történő szabályozása(22)”.
33. Ugyanakkor aligha lehet kétséges, hogy az UrhG 87g. §‑ának (4) bekezdése az UrhG 87f. §‑ának (1) bekezdésével együttesen értelmezve az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozik, és hogy a szóban forgó szabály valójában kifejezetten az ilyen szolgáltatásokra irányul.
34. A spanyol kormány észrevételeiben azt állította, hogy a szóban forgó nemzeti rendelkezések célja a lapkiadók szomszédos jogainak védelme, nem pedig az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások bármilyen módon történő szabályozása. Véleményem szerint az, hogy a szóban forgó nemzeti jogszabályi rendelkezések szellemi tulajdonjogokat biztosítanak az ilyen kiadóknak, önmagában nem bizonyítja, hogy az ilyen rendelkezések bármilyen módon vagy csak véletlenszerűen nem az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabályozására irányulnak. Tulajdonképpen a Bizottság észrevételeiben azt állította, hogy véleménye szerint a szellemi tulajdon nem esik a 98/34 irányelv hatályán kívül. A Schwibbert ítéletből(23) egyértelműen kiderül, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések olyan „műszaki szabály[ok]nak” minősülhetnek, amelyeket a 98/34 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése értelmében közölni kell a Bizottsággal.
35. A görög kormány úgy véli, hogy az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló berni egyezmény (1971. évi párizsi okmány) (a továbbiakban: berni egyezmény) 5. cikkének (2) bekezdésével, a szellemitulajdon‑jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (a továbbiakban: TRIPs megállapodás) 9. cikkével és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: WIPO) szerzői jogról szóló 1996. évi szerződésének 3. cikkével ellentétes alakiságnak minősül a 98/34 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti közlési kötelezettségnek olyan szomszédos jogra történő előírása, mint amilyen az UrhG által a lapkiadóknak biztosított jog.
36. Véleményem szerint ezek az érvek nem meggyőzőek. Míg ha valamely tagállam elmulasztja közölni a Bizottsággal valamely műszaki szabály tervezetét a 98/34 irányelv 8. cikk (1) pontjával összhangban, az az adott rendelkezés alkalmazhatatlanságát eredményezheti, az előzetes közlésre vonatkozó kötelezettség a tagállamokra, nem pedig az egyes jogosultakra vonatkozik, és nekem igen mesterkéltnek tűnik a jogok élvezetének és gyakorlásának alakiságokhoz való kötésére vonatkozó tilalommal való analógia. Ezenfelül a szerzői joggal kapcsolatos szabályok nincsenek előre kizárva a 98/34 irányelvben szereplő közlési kötelezettség hatálya alól, szemben azzal, ahogyan például a távközlési szolgáltatásokkal és a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályokat a 98/34 irányelv 1. cikkének 5. pontja kifejezetten kizárja.
37. Az UrhG e releváns rendelkezései egyértelműen vonatkoznak a keresőmotor‑szolgáltatók (például a Google) által nyújtott online szolgáltatásokra, és más vállalkozók olyan külön szolgáltatásaira is, amelyek az ilyen sajtótermékeket elérhetővé teszik. Ez utóbbi esetben feltételezem, hogy van lehetőség arra, hogy a sajtótermékkel kapcsolatos szolgáltatást nyújtó (aki például díjazás ellenében egy adott tárgykörrel, szervezettel vagy magánszeméllyel kapcsolatosan összefoglalja a sajtókommentárt) ezt offline továbbra is megtehesse. Tulajdonképpen a 2018. október 24‑i tárgyaláson a német kormány képviselője megerősítette, hogy más vállalkozók által nyújtott, fent említett jellegű szolgáltatások nem voltak gyakoriak, és elsődlegesen nem erre irányult a jogszabály‑módosítás.
38. Természetesen a jogszabály hatályát és hatását realisztikusan, a jelenlegi körülményeket figyelembe véve kell megközelíteni. Véleményem szerint egyértelmű,(24) hogy a jogszabály‑módosítás elsődleges célja és célkitűzése(25) az volt, hogy választ adjon az internetes keresőmotorok által gyakorolt hatásra, tekintettel arra, hogy a médiatartalmat egyre inkább online olvassák és érik el, valamint hogy egy különös szerzői jogi szabályt írjon elő az ilyen keresőmotor‑szolgáltatók sajtótermékekkel kapcsolatos online szolgáltatásaira. Ennek megfelelően, még ha vannak is még ilyen szolgáltatásokat offline nyújtó kereskedelmi szolgáltatók, egyáltalán nem ők állnak a német jogalkotó érdeklődésének középpontjában. Bár ezt végső soron a kérdést előterjesztő bíróságnak kell igazolnia, az UrhG általa nyújtott értelmezéséből legalábbis ez olvasható ki.
39. Ezért ebben az értelemben az UrhG releváns rendelkezései „kifejezetten” az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra irányulnak, amint azt a 98/34 irányelv 1. cikkének 5. pontja előírja, mivel valójában a német szerzői jog e módosítására e szolgáltatások „kifejezett és célzott szabályozása” érdekében került sor.(26)
40. Ezt a következtetést véleményem szerint a Bíróságnak a C‑255/16. sz. Bent Falbert ügyben(27) hozott ítélete is alátámasztja. Ebben az esetben az alperesek egy dán újság szerkesztői voltak, akik az említett újságban és az újság weboldalán fogadással foglalkozó társaságok dániai szerencsejátékot és fogadást kínáló hirdetéseit közzétették, miközben ezek a társaságok erre a tevékenységre nem kaptak engedélyt. Ekkoriban a dán jog nem tett kifejezetten különbséget az offline és az online kínált szolgáltatások között. A Bíróság azonban ezt a szempontot nem tekintette döntőnek azon kérdés vizsgálatakor, hogy a jogszabály kifejezetten az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra irányult‑e. A 98/34 irányelv 1. cikkének 5. pontja alapján nem szükséges, hogy a szóban forgó jogszabály egészének kifejezett célja és tárgya az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabályozása legyen, mivel „elegendő, hogy e jogszabály néhány egyedi intézkedésében irányuljon e célra vagy tárgyra”.(28) Ugyanez elmondható a jelen ügyben is.
41. Természetesen elfogadom, amint azt néhány fél képviselője a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a szóban forgó jogszabályt a lapkiadók szellemi tulajdonjogának erősítése, és kiterjesztve a média sokszínűsége és a sajtószabadság elősegítése végett fogadták el. A mindenütt jelenlévő internet, valamint a személyi számítógépek és okostelefonok széles körű elterjedése azt jelenti, hogy egy fél generáció alatt a médiatermékek fogyasztása – és nem utolsósorban az újságok tényleges megvásárlása – vonatkozásában az azelőtt hosszú időre visszanyúló fogyasztói gyakorlatok drámaian megváltoztak.
42. Az egyes tagállamokban a jogalkotóknak ennek megfelelően főszabály szerint jogukban állt, hogy ezekre a változó fogyasztói szokásokra válaszoljanak. A szabad és élénk sajtó éltető eleme a demokráciának, amely, amint az EUSZ 2. cikk elismeri, az Unió és tagállamainak alapköve. Nem életszerű elvárás, hogy az újságírás magas szintű és sokszínű legyen, kövesse a legmagasabb szintű médiaetikai normákat és hű legyen az igazsághoz, ha az újságoknak és más médiatermékeknek nincs fenntartható bevételi forrásuk. Balga és naiv dolog lenne, ha nem ismernénk fel, hogy az újságok hagyományos kereskedelmi modelljét – az értékesítést és reklámozást – az elmúlt húsz évben aláásta a fogyasztók online újságolvasási szokása, amelyet viszont megkönnyített az olyan erőteljes keresőmotorok előretörése, mint amelyet az alperes szolgáltat.
43. Ezek egyike sem jelenti azonban azt, hogy valamely tagállam figyelmen kívül hagyhatja a 98/34 irányelvben szereplő közlési követelményt. Hasonlóképpen az, hogy maga az irányelv írja elő az ilyen jogszabályjavaslat közlését, nem jelenti azt, hogy a jogszabálytervezet a belső piac szempontjából szükségszerűen hibás vagy kifogásolható lenne. A 98/34 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése inkább azt igyekszik elérni, hogy a Bizottság (és kiterjesztve, a többi tagállam) tudomást szerezzen a javaslatról, és egy korai szakaszban mérlegelhesse annak a belső piac működésére gyakorolt hatásait. Ez az oka annak, hogy a Bíróság a CIA Security International ítélet(29) óta gyakran megállapította, hogy a közlési kötelezettség elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy az említett kötelezettség megsértésével elfogadott nemzeti jogszabály releváns rendelkezéseit a nemzeti bíróságoknak a megfelelő eljárásokban alkalmazhatatlannak kell tekinteniük.
44. Összefoglalva, azon a véleményen vagyok, hogy az imént kifejtett okokból az UrhG 87f. §‑ának (1) bekezdése és 87g. §‑ának (4) bekezdése olyan műszaki szabálynak minősül, amely kifejezetten valamely információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra, jelen esetben nevezetesen a sajtótermékek internetes keresőmotor használatával történő szolgáltatására irányul, így teljesíti a 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontja 1. cikkének 2., 5. és 11. pontjában szereplő feltételeket.
45. Mivel ezeket a nemzeti rendelkezéseket nem közölték a Bizottsággal a 98/34 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott módon, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően a Landgericht Berlinnek (berlini regionális bíróság) a felek részvételével előtte folyó eljárásban mellőznie kell az UrhG 87f. ‑a (1) bekezdésének és 87g. §‑a (4) bekezdésének alkalmazását.
IV. Végkövetkeztetés
46. A fentiekre tekintettel tehát azt javaslom, hogy a Bíróság a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság, Németország) által feltett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:
Az áruk szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20‑i 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról [helyesen: a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás megállapításáról] szóló, 1998. június 22‑i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének 2. és 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy kifejezetten az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra irányuló szabályoknak minősülnek az olyan nemzeti rendelkezések, mint amelyekről az alapeljárásban szó van, amelyek a sajtótermékek egészének vagy részeinek (egyes szavakat és kisebb szövegrészleteket kivéve) nyilvános hozzáférhetővé tételét kizárólag a keresőmotor‑szolgáltatást üzletszerűen nyújtók és tartalomfeldolgozási szolgáltatást üzletszerűen nyújtók számára tiltják meg, más, akár üzletszerű felhasználók számára azonban nem. A 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontját úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szóban forgó rendelkezésekhez hasonló nemzeti rendelkezések az említett rendelkezés értelmében vett műszaki szabály[ok]nak minősülnek, és vonatkozik rájuk az ugyanazon irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében szereplő közlési kötelezettség.