AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKE ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2012. június 14.

F‑38/12. R. sz. ügy

BP

kontra

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

„Közszolgálat – Szerződéses alkalmazottak – A szerződés meghosszabbításának elmaradása – Újrabeosztás – Az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárás – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – Sürgősség – Hiány”

Tárgy: Az EUMSZ 278. cikk és az EAK 157. cikk, valamint az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben BP elsődlegesen a 2012. február 27‑i határozatok végrehajtásának felfüggesztését kéri, amelyekben az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatója úgy döntött egyrészt, hogy nem hosszabbítja meg a felperes szerződéses alkalmazotti szerződését, másrészt hogy az említett szerződés lejártáig az Európai Unió Alapjogi Ügynökségén belül áthelyezi a felperest (a továbbiakban: megtámadott határozatok).

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék BP ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

Összefoglaló

1.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az újrabeosztásról szóló határozat végrehajtásának felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Fogalom

(EUMSZ 278. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Bizonyítási teher – Kizárólag pénzbeli kár

EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

1.      Mivel az intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a szervezeti egységeiknek a rájuk bízott feladatok szerinti szervezésében és ezzel párhuzamosan a személyi állományuk tagjainak beosztásában, az újrabeosztásról szóló határozatok akkor sem minősülnek rendkívüli és váratlan eseményeknek az érintett tisztviselők vagy alkalmazottak előmenetelében, ha hátrányt okoznak nekik. Ilyen körülmények között az említett határozatok végrehajtásának felfüggesztését csak kényszerítő és rendkívüli, az érintett tisztviselőket vagy alkalmazottakat érintő súlyos és helyrehozhatatlan kár okozására alkalmas körülmények igazolhatják.

(lásd a 24. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑93/96. R. sz., Presle kontra Cedefop ügyben 1996. július 12‑én hozott végzésének 45. pontja.

2.      A vagyoni kár csak kivételes körülmények között tekinthető helyrehozhatatlannak vagy akár nehezen helyrehozhatónak, amennyiben az általában utólagos pénzügyi ellentételezés tárgyát képezheti.

Még kizárólag pénzbeli kár esetében is igazolható az ideiglenes intézkedés, amennyiben nyilvánvaló, hogy ezen intézkedés hiányában az azt kérő fél a pénzügyi életképességét veszélyeztető helyzetbe kerülne, mivel nem rendelkezne olyan összeggel, amely általában véve lehetővé teszi számára az alapvető szükségletei kielégítésének biztosításához elengedhetetlen kiadások összességének viselését mindaddig, amíg a fő keresetet elbírálják.

Mindazonáltal annak megítéléséhez, hogy a hivatkozott kár súlyos és helyrehozhatatlan‑e, valamint ezért kivételesen igazolja a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését, az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak minden esetben konkrét és pontos, illetve részletes dokumentumokkal alátámasztott olyan adatokkal kell rendelkeznie, amelyek bizonyítják az ideiglenes intézkedést kérő fél vagyoni helyzetét, és lehetővé teszik a kért intézkedések hiányából valószínűen eredő következmények értékelését.

(lásd a 30–32. pontot)

Hivatkozás:

az Európai Unió Törvényszéke T‑103/10. P.(R). sz., U kontra Parlament ügyben 2010. április 27‑én hozott ítéletének 35–37. pontja.