A Törvényszék (negyedik tanács) T-587/16. sz., HM kontra Európai Bizottság ügyben 2018. november 21-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. január 30-án benyújtott fellebbezés
(C-70/19. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: T. S. Bohr, G. Gattinara meghatalmazottak)
A másik fél az eljárásban: HM
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri a Bíróságtól, hogy
helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-587/16. sz., HM kontra Európai Bizottság ügyben 2018. november 21-én hozott ítéletét;
az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé;
az első és a másodfokú eljárás költségeiről jelenleg ne határozzon.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Bizottság két jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap, amely három részből áll, azon alapul, hogy a Törvényszék a vizsgabizottság hatáskörének az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) hatáskörétől való elhatárolásával kapcsolatban tévesen alkalmazta a jogot.
A Bizottság e jogalap első részében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott intézkedést, azaz az EPSO 2015. augusztus 17-i, a felperes felülvizsgálat iránti kérelmének a vizsgabizottsághoz való továbbítását a határidő elmulasztása miatt mellőző határozatát jogilag tévesen minősítette. Ennek közlésére a nyílt versenyvizsgákra vonatkozó általános szabályzat 3.1.3. szakaszában az EPSO-ra ruházott a pályázókkal folytatott teljes levelezés lefolytatására vonatkozó hatáskör keretében került sor.
A Bizottság a második részben azt az álláspontot képviseli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta jogot az általános szabályzat értelmezésekor. Ezen általános szabályzat 3.4.3. szakasza nem csak a 3.1.3. szakasszal együttesen értelmezendő, hanem a 3.4.3. szakasz szövegét és célját is figyelembe kell venni hozzá, amely az EPSO-t hatalmazza fel a belső felülvizsgálati eljárás lefolytatására.
A harmadik rész a tisztviselők személyzeti szabályzata III. melléklete 7. cikkének értelmezése során jelentkező téves jogalkalmazásra hivatkozik. A kérdéses közlés közigazgatási jellegű intézkedés volt, amelynek célja, hogy az említett 7. cikk (1) bekezdése szerinti kiválasztási eljárás esetén egységes szempontok alkalmazását biztosítsa. Ez megfelelne az EPSO azon szerepének, hogy – amint azt a Törvényszék a Bizottság kontra Pachitis ítéletben (T-310/10 P1 ) kifejtette – segítséget nyújt a vizsgabizottságnak.
A második jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az intézkedés kibocsátója hatáskörének hiányára vonatkozó jogalap értelmezésekor. A jelen esetben a Törvényszék nem vizsgálta, hogy a hatásköri hiba kiküszöbölését követően sor került-e azonos vagy egyéb tartalmú intézkedés meghozatalára. A Törvényszék nem semmisíthette volna meg a megtámadott intézkedést ilyen vizsgálat lefolytatása nélkül.
____________
1 EU:T:2011:742