A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE

(második tanács)

2011. április 13.

F‑32/10. sz. ügy

Christian Wilk

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – A költségek megtérítése – Letelepedési támogatás – A családdal együtt való letelepedés az alkalmazás helyén – Jogalap nélkül fizetett összeg visszatérítése – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan kereset”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben C. Wilk, aki az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata VII. melléklete 5. cikke szerinti letelepedési támogatást kéthavi illetménynek megfelelő értéken kapta meg azon a címen, hogy az alkalmazása helyén a házastársa is letelepedett, lényegében azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az említett kéthavi illetménynek megfelelő érték alkalmazásából eredő összeg visszatérítését elrendelő bizottsági határozatot, valamint kötelezze a Bizottságot az őt állítólag ért kár megtérítésére.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a felperes keresetét részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben mint jogilag nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. A felperes viseli az összes költséget.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – A költségek megtérítése – Letelepedési támogatás – A biztosítás feltételei – Családfenntartó tisztviselők

(Személyzeti szabályzat, VII. melléklet, 5. cikk)

2.      Tisztviselők – Jogalap nélkül fizetett összeg visszakövetelése – Feltételek – A kifizetés nyilvánvaló szabálytalansága – Fogalom

(Személyzeti szabályzat, 85. cikk és VII. melléklet, 5. cikk)

3.      Tisztviselők – Sérelmet okozó határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 25. cikk)

4.      Tisztviselők – Kereset – A személyzeti szabályzatnak megfelelő, pert megelőző eljárás hiányában benyújtott kártérítési kereset – Elfogadhatatlanság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

1.      A tisztviselő próbaidejének lejártát követő nap, amely megfelel a személyzeti szabályzat VII. melléklete 5. cikkének értelmében vett véglegesítés napjának, a megfelelő időpont a tisztviselő házastársa lakóhelyének a kéthavi illetménynek megfelelő összegű letelepedési támogatás biztosítása érdekében történő meghatározására, különösen akkor, ha az említett házastárs ténylegesen letelepedett a tisztviselővel annak alkalmazási helyén, ahogyan azt az említett rendelkezés előírja.

Egyébiránt az a hely, amelyet a tisztviselő házastársa érdekeltségeinek központjaként megjelöl, személyes döntésének függvénye, és nem függhet kizárólag vagy automatikusan a tisztviselő alkalmazásának helyétől. Az a tény tehát, hogy a tisztviselő lépéseket tett annak érdekében, hogy a házastársa tartózkodási engedélyt kapjon, csak azon saját szándékát bizonyítja, hogy házastársának ilyen engedélyt szerezzen.

(lásd a 26. és 28. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑195/03. sz., Thommes kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 29‑én hozott ítéletének 73. pontja.

2.      A személyzeti szabályzat 85. cikke értelmében minden jogalap nélkül fizetett összeget vissza kell téríteni többek között, ha a kifizetés szabálytalansága olyan nyilvánvaló volt, hogy arról a kedvezményezettnek tudomással kellett rendelkeznie.

Ilyen szabálytalanságnak minősül, ha a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 5. cikke alapján kéthavi illetménynek megfelelő letelepedési támogatást fizetnek egy olyan tisztviselőnek, akinek a házastársa ténylegesen nem telepedett le vele az alkalmazása helyén vagy annak közelében a próbaideje lejártának időpontjában. Ugyanis e szabálytalanság olyan nyilvánvaló, hogy nem kerülheti el az átlagosan gondos tisztviselő figyelmét, akitől elvárható, hogy ismerje az illetményére vonatkozó szabályokat.

(lásd a 29. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 310/87. sz., Stempels kontra Bizottság ügyben 1989. január 17‑én hozott ítéletének 10. pontja.

3.      A személyzeti szabályzat valamely rendelkezésének a felperes által jól ismert keretek közötti konkrét alkalmazására vonatkozó jogvitát illetően a panaszt elutasító határozat eleget tesz a személyzeti szabályzat 25. cikke szerinti indokolási kötelezettségnek annyiban, amennyiben lehetővé teszi az érintett számára a szóban forgó határozat indokainak teljes körű megértését és a keresetindítás lehetőségének értékelését, valamint a Közszolgálati Törvényszék számára megtámadott határozat jogszerűségének értékelését.

(lásd a 36. és 37. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑221/02. sz., Lebedef és társai kontra Bizottság ügyben 2003. szeptember 18‑án hozott ítéletének 61. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑57/06. sz., Hinderyckx kontra Tanács ügyben 2007. november 7‑én hozott ítéletének 27. pontja; F‑134/06. sz., Bordini kontra Bizottság ügyben 2008. április 8‑án hozott ítéletének 62. pontja.

4.      Amennyiben a tisztviselő olyan jogellenességet ró fel az intézménynek, amely nem valamely sérelmet okozó aktusból, hanem magatartásból ered, a keresete megindítása előtt kérelmet kell benyújtani az adminisztrációhoz, amelyben felkéri a szóban forgó magatartásból fakadó kára megtérítésére, illetve panaszt kell előterjesztenie az e kérelem kifejezett vagy hallgatólagos elutasítása megalapozottságának vitatása céljából, aminek hiányában az említett magatartással kapcsolatban benyújtott, kártérítésre irányuló kereseti kérelmeit mint nyilvánvalóan elfogadhatatlanokat el kell utasítani.

(lásd a 44. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑17/90., T‑28/91. és T‑17/92. sz., Camara Alloisio és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1993. július 15‑én hozott ítéletének 47. pontja.