AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (második tanács)
2013. március 21.
F‑94/11. sz. ügy
Markus Brune
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – A tartaléklistára való felvételt mellőző határozat megsemmisítése – Jogerős ítélet végrehajtása – A jogszerűség elve – A versenyvizsga‑eljárást újból megnyitó határozat elleni jogellenességi kifogás”
Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben M. Brune elsősorban azon, a vele a vizsgabizottság elnökének 2011. február 11‑i levelével közölt határozat megsemmisítését kéri, amelyben mellőzték az EPSO/AD/26/05 nyílt versenyvizsga tartaléklistájára való felvételét.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. M. Brune maga viseli saját költségeit és köteles viselni a Bizottság részéről felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Előkészítő aktus – A versenyvizsga-bizottságnak az eljárást újból megnyitó határozata – Kizártság – A pályázó tartaléklistára való felvételét mellőző határozat elleni kereset esetén csak kifogás útján megtámadható aktus
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselői kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Terjedelem – Az ítélet indokolásának, valamint rendelkező részének figyelembevétele – A versenyvizsga‑bizottság által hozott, a pályázó tartaléklistára való felvételét mellőző határozat megsemmisítése – A versenyvizsga egyetlen felperes tekintetében történő újbóli megnyitása – Megfelelő végrehajtási mód
(EUMSZ 266. cikk; Személyzeti szabályzat, 27. cikk)
3. Tisztviselői kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Az áldozattal való párbeszéd kezdeményezésének lehetősége
(EUMSZ 266. cikk)
1. Az a határozat, amely a versenyvizsgán hibásan mellőzött pályázót tájékoztatja a versenyvizsga újbóli megnyitásáról, valamint ismerteti az újbóli versenyvizsga‑eljáráshoz közvetlenül kapcsolódó szabályokat, nem sérelmet okozó aktusnak, hanem az eljárás végén a pályázónak a versenyvizsga tartaléklistájára való felvételéről vagy annak mellőzéséről hozott határozat előkészítő aktusának minősül. Következésképpen az érintett pályázó nem indíthat keresetet közvetlenül ezen előkészítő határozat ellen, hanem csak kifogás útján tudja azt vitatni az ő tartaléklistára való felvételét mellőző határozat ellen indított kereset keretében.
(lásd a 37. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑17/90., T‑28/91. és T‑17/92. sz., Camara Alloisio és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1993. július 15‑én hozott ítéletének 42. pontja.
2. A megsemmisítést kimondó ítéletet követően az érintett intézmény az EUMSZ 266. cikk alapján köteles meghozni mindazon intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megszüntessék a megállapított jogsértések hatásait, ami egy már végrehajtott aktus esetében a felperesnek az aktust megelőzően fennálló helyzetének visszaállításával jár.
Az intézménynek, annak érdekében, hogy az EUMSZ 266. cikk alapján őt terhelő kötelezettségnek eleget tegyen, olyan konkrét intézkedéseket kell tennie, amelyek alkalmasak az érintett személlyel szemben elkövetett jogsértések elhárítására. Így tehát nem mentesülhet e kötelezettségtől azokra a gyakorlati nehézségekre hivatkozva, amelyekkel a felperesnek a megsemmisített aktus meghozatala előtti jogi helyzetébe való visszahelyezése jár. Az érintett intézmény csak másodlagosan tehet eleget kötelezettségeinek a megsemmisített határozat által az érintettnek okozott hátrány méltányos jóvátételére alkalmas határozat meghozatalával, amennyiben a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása súlyos akadályba ütközik.
E tekintetben az érintett intézmény feladata annak meghatározása, hogy melyek a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtásához szükséges intézkedések, amelyek során az őt megillető mérlegelési jogkört korlátozza az általa végrehajtandó ítélet rendelkező része és indokolása, valamint az uniós jog rendelkezései figyelembevételének szükségessége. Így az alperes intézmény különösen köteles elkerülni, hogy a meghozott intézkedések ugyanabban a hibában szenvedjenek, mint amelyet a megsemmisítést kimondó ítéletben megállapítottak.
Mindenesetre, tekintve hogy tartaléklista létrehozásának céljából lebonyolított nyílt versenyvizsgáról van szó, az adminisztráció méltányos megoldásra törekedhet a jogellenesen mellőzött pályázó egyedi esetében. Így az olyan tartaléklista létrehozásának céljából lebonyolított nyílt versenyvizsga esetén, amelynek a vizsgái szabálytalanok voltak, a pályázók jogait megfelelően védi, ha a kinevezésre jogosult hatóság az ő tekintetében újra megnyitja a tartaléklista létrehozására irányuló versenyvizsgát, mivel az ilyen újbóli megnyitás a bíróság által elbírált körülmények bekövetkeztét megelőző állapot visszaállítását eredményezi. Ezzel szemben az olyan megoldás, amely alapján a felperest a versenyvizsga tartaléklistájára a szóbeli vizsga megismétlése nélkül vennék fel, nemcsak az egyenlő bánásmód, az értékelés tárgyilagosságának elvét és a versenyvizsga‑kiírást sértené, hanem megsértené a személyzeti szabályzat 27. cikkét is.
(lásd az 58–60., 63. és 67. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 144/82. sz., Detti kontra Bíróság ügyben 1983. július 14‑én hozott ítéletének 33. pontja; C‑242/90. P. sz., Bizottság kontra Albani és társai ügyben 1993. július 6‑án hozott ítéletének 13. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑32/89. és T‑39/89. sz., Marcopoulos kontra Bíróság egyesített ügyekben 1990. június 22‑én hozott ítéletének 44. pontja; T‑84/91. sz., Meskens kontra Parlament ügyben 1992. október 8‑án hozott ítéletének 78. pontja; T‑372/00. sz., Campolargo kontra Bizottság ügyben 2002. április 23‑án hozott ítéletének 109. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑119/99. sz., Hoyer kontra Bizottság ügyben 2002. december 5‑én hozott ítéletének 37. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑283/03. sz., Recalde Langarica kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 13‑án hozott ítéletének 50. és 51. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑15/05. sz., Andres és társai kontra EKB ügyben 2008. június 24‑én hozott ítéletének 132. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. Tekintve, hogy az adminisztráció tevékenységének gyakorlása során egyoldalú aktusokat hoz, az ő feladata, hogy meghatározza a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Következésképpen az adminisztráció lehetősége és nem kötelezettsége az, hogy párbeszédet kezdeményezzen a jogsértés áldozatával az ez utóbbi számára méltányos jóvátételt nyújtó megállapodás kialakítása érdekében.
(lásd a 71. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Meskens kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 80. pontja; T‑91/95. sz., De Nil és Impens kontra Tanács ügyben 1996. június 26‑án hozott ítéletének 34. pontja.