A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE

(második tanács)

2008. december 18.

F‑64/08. sz. ügy

Bart Nijs

kontra

az Európai Közösségek Számvevőszéke

„Közszolgálat – Tisztviselők – Az eljárási szabályzat 35. cikke 1. §‑ának e) pontja – A felhozott jogalapok keresetlevélben történő rövid ismertetése – Értékelési eljárás – Az értékelő és az ellenjegyző kijelölése – Sérelmet okozó aktus hiánya – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben B. Nijs a Számvevőszék főtitkára által, kinevezésre jogosult hatósági minőségében 2007. szeptember 27‑én hozott határozat megsemmisítését – amely határozatban a felperes értékelését végző értékelőnek a Számvevőszék fordítási igazgatóját, ellenjegyzőnek pedig saját magát jelölte ki az értékelési eljárás céljából –, valamint a felperes által állítólag elszenvedett nem vagyoni kár megtérítését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet – mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant – elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Előkészítő aktus – Az értékelő és az ellenjegyző kijelölése az értékelési eljárás céljából

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés, és 91. cikk, (1) bekezdés)

Csak azok a kötelező joghatásokat kiváltó intézkedések minősülnek megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusoknak és határozatoknak, amelyek a felperes jogi helyzetének jelentős módosításával a felperes érdekeit érintik. Olyan aktusok vagy határozatok esetében, amelyek kidolgozása több szakaszban – például belső eljárás eredményeként – történik, főszabály szerint csak azok az intézkedések minősülnek megtámadható aktusnak, amelyek ennek az eljárásnak a végén rögzítik az intézmény végleges álláspontját, és nem tartoznak közéjük azok a közbenső intézkedések, amelyeknek célja a végleges határozat előkészítése; mindazonáltal a közbenső intézkedések jogszerűségét járulékosan vitatni lehet a megtámadható aktusok elleni keresetekben. Márpedig, még ha feltételezzük is, hogy határozatnak lehet tekinteni az értékelőnek és az ellenjegyzőnek a valamely tisztviselő értékelési eljárása céljából történő kijelöléséről szóló levelet, ez a kijelölés olyan közbenső intézkedésnek minősül, amelynek az a célja, hogy előkészítse a személyzeti szabályzat 43. cikke alapján az érintett alkalmasságának, teljesítményének és a feladatai teljesítése során tanúsított magatartásának értékeléséről szóló végleges határozatot. Az ilyen intézkedés jogszerűségét tehát csak a végleges értékelő jelentéssel szembeni keresetben lehet vitatni.

(lásd a 16. és 17. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 11/64. sz., Weighardt kontra Bizottság ügyben 1965. április 7‑én hozott ítélete (EBHT 1965., 365. és 383. o.); 346/87. sz., Bossi kontra Bizottság ügyben 1989. február 14‑én hozott ítéletének (EBHT 1989., 303. o.) 23. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑32/89. és T‑39/89. sz., Marcopoulos kontra Bíróság egyesített ügyekben 1990. június 22‑én hozott ítéletének (EBHT 1990., II‑281. o.) 21. és 22. pontja; T‑358/03. sz., Krahl kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 7‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑215. o. és II‑993. o.) 38. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑101/05. sz., Grünheid kontra Bizottság ügyben 2006. június 28‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑55. o. és II‑A‑1‑199. o.) 33. pontja; F‑27/06. és F‑75/06. sz., Lofaro kontra Bizottság egyesített ügyekben 2007. május 24‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 57. pontja, az ítélettel szemben T‑293/07. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Elsőfokú Bíróság előtt.